„Tularémia” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Föld-lét (vitalap | szerkesztései)
2 tünetek szakasz közül egy ki
Föld-lét (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
40. sor: 40. sor:
* tüdőeredetű fertőzés esetén tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, mellkasi fájdalom és légzési nehézségek alakulhatnak ki.
* tüdőeredetű fertőzés esetén tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, mellkasi fájdalom és légzési nehézségek alakulhatnak ki.
* ha táplálékkal jutott a szervezetbe a baktérium, köhögés, hasfájás, hasmenés jellemző, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép.
* ha táplálékkal jutott a szervezetbe a baktérium, köhögés, hasfájás, hasmenés jellemző, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép.



== Szövődmények ==
== Szövődmények ==

A lap 2011. június 14., 12:32-kori változata

Tularémia

Osztályozás
BNO-10A21.
BNO-9021
Főbb tünetek
Adatbázisok
DiseasesDB13454
MedlinePlus000856
eMedicinemed/2326  emerg/591 ped/2327
A Wikimédia Commons tartalmaz Tularémia témájú médiaállományokat.

A tularémia (tularaemia) rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű tokos, csillótlan, rövid pálcaforma baktériumfaj okoz. A betegség az i. e. 2. évezredben, Anatólia környékén jelent meg először, az egyiptomi források hettita pestis néven említik.

Patogenezis

Tularémia fertőzés emberi kézen

A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik. Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. Emberi megbetegedés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Európa számos országában, így hazánkban is előfordul. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. Terjed még a cukorrépa cukorgyári feldolgozása során, belélegzéssel (eü. dolgozók foglalkozási betegsége), a szembe fröccsenő vérrel, valamint fertőzött hús fogyasztásával. A fertőzésekre jellemző a szezonális jelentkezés: nyáron főként a kullancsok terjesztik, télen pedig a nyúlvadászat idején nő meg a fertőzések száma. Férfiakban gyakoribb. Az emberi járványt a vadnyulak járványa előzi meg.

Tünetek

Az alábbi tünetek kapcsolódhatnak a fertőzéshez:

  • hirtelen láz, gennyes nyirokcsomógyulladás,
  • hidegrázás, rendkívül fájdalmas fekélyek a kórokozó behatolási helyén (torok,szem stb.)
  • fejfájás, hátfájás, kötőhártyagyulladás,
  • hasmenés, hasfájás, hányás,
  • izomfájdalom,
  • ízületi fájdalom,
  • száraz köhögés,
  • fokozódó gyöngeség, megváltozik a szívműködés, máj-és lépmegnagyobbodás,
  • tüdőeredetű fertőzés esetén tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, mellkasi fájdalom és légzési nehézségek alakulhatnak ki.
  • ha táplálékkal jutott a szervezetbe a baktérium, köhögés, hasfájás, hasmenés jellemző, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép.

Szövődmények

Veseelégtelenség, agyhártyagyulladás stb.

Diagnózis

A diagnózis felállítása az immunrendszer által termelt antitestek kimutatásával (a vérből agglutinációval) és a tularin-bőrpróbával történik. Mivel sokféle betegséghez hasonló tüneteket produkál, nagyon fontos elkülöníteni másoktól – ezért is nehéz a diagnózis felállítása.

Terápia

A tularaemia jól kezelhető antibiotikumokkal (pl.: tetraciklinek,gentamicin stb.) A gennyes nyirokcsomókat sebészetileg kezelik.

Bejelentési kötelezettség

Bejelentési kötelezettség van az állatorvosnál is.

Irodalom