„Tularémia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ms:Tularemia |
2 tünetek szakasz közül egy ki |
||
29. sor: | 29. sor: | ||
== Tünetek == |
== Tünetek == |
||
⚫ | |||
*gennyes nyirokcsomógyulladással járó, lázas betegség; |
|||
⚫ | |||
*hidegrázás, végtag- és hátfájás,fejfájás; |
|||
⚫ | |||
*hányás jellemző, emellett |
|||
⚫ | |||
*kipirul az arc, begyullad a szem kötőhártyája; |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
*megváltozik a szívműködés; |
|||
⚫ | |||
*ha a kórokozó a bőrön át hatol be, hólyag,majd fekély keletkezik; |
|||
⚫ | |||
*a szem, a szájpadlás, a garat és a torok fekélyei rendkívül fájdalmasak; |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Szövődmények == |
== Szövődmények == |
||
50. sor: | 53. sor: | ||
== Bejelentési kötelezettség == |
== Bejelentési kötelezettség == |
||
Bejelentési kötelezettség van az állatorvosnál is. |
Bejelentési kötelezettség van az állatorvosnál is. |
||
== Tünetek == |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
* száraz köhögés, |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
A lap 2011. június 14., 12:31-kori változata
Tularémia | |
Osztályozás | |
BNO-10 | A21. |
BNO-9 | 021 |
Főbb tünetek |
|
Adatbázisok | |
DiseasesDB | 13454 |
MedlinePlus | 000856 |
eMedicine | med/2326 emerg/591 ped/2327 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tularémia témájú médiaállományokat. |
A tularémia (tularaemia) rágcsálókban és a mezei nyúlban jellemző, de olykor az emberre is átterjedő fertőző betegség, amelyet a Francisella tularensis (= Pasteurella tularensis) nevű tokos, csillótlan, rövid pálcaforma baktériumfaj okoz. A betegség az i. e. 2. évezredben, Anatólia környékén jelent meg először, az egyiptomi források hettita pestis néven említik.
Patogenezis
A baktérium az elhullott állatok tetemében, vagy a lenyúzott bőrökön hónapokig fertőzőképes maradhat. A fertőzés részben a fertőzött állat vizeletével és egyéb testnedveivel, részben vérszívó ízeltlábúak (kullancs, szúnyog, bolha) közvetítésével terjed. A szájon vagy bőrön át behatoló baktérium előbb a nyirokcsomókban, majd a véráramban szaporodik. Emberben jellemző tünetek a behatolási pont (seb, kullancscsípés) körüli fekélyképződés, majd a közeli nyirokcsomók gyulladása és a láz. Emberi megbetegedés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Európa számos országában, így hazánkban is előfordul. A faj amerikai változata biológiai fegyverek hatóanyagaként is jelentős. Terjed még a cukorrépa cukorgyári feldolgozása során, belélegzéssel (eü. dolgozók foglalkozási betegsége), a szembe fröccsenő vérrel, valamint fertőzött hús fogyasztásával. A fertőzésekre jellemző a szezonális jelentkezés: nyáron főként a kullancsok terjesztik, télen pedig a nyúlvadászat idején nő meg a fertőzések száma. Férfiakban gyakoribb. Az emberi járványt a vadnyulak járványa előzi meg.
Tünetek
Az alábbi tünetek kapcsolódhatnak a fertőzéshez:
- hirtelen láz, gennyes nyirokcsomógyulladás,
- hidegrázás, rendkívül fájdalmas fekélyek a kórokozó behatolási helyén (torok,szem stb.)
- fejfájás, hátfájás, kötőhártyagyulladás,
- hasmenés, hasfájás, hányás,
- izomfájdalom,
- ízületi fájdalom,
- száraz köhögés,
- fokozódó gyöngeség, megváltozik a szívműködés, máj-és lépmegnagyobbodás,
- tüdőeredetű fertőzés esetén tüdőgyulladás, mellhártyagyulladás, mellkasi fájdalom és légzési nehézségek alakulhatnak ki.
- ha táplálékkal jutott a szervezetbe a baktérium, köhögés, hasfájás, hasmenés jellemző, továbbá máj- és lépmegnagyobbodás és súlyos esetben mellhártyagyulladás is fellép.
Szövődmények
Veseelégtelenség, agyhártyagyulladás stb.
Diagnózis
A diagnózis felállítása az immunrendszer által termelt antitestek kimutatásával (a vérből agglutinációval) és a tularin-bőrpróbával történik. Mivel sokféle betegséghez hasonló tüneteket produkál, nagyon fontos elkülöníteni másoktól – ezért is nehéz a diagnózis felállítása.
Terápia
A tularaemia jól kezelhető antibiotikumokkal (pl.: tetraciklinek,gentamicin stb.) A gennyes nyirokcsomókat sebészetileg kezelik.
Bejelentési kötelezettség
Bejelentési kötelezettség van az állatorvosnál is.
Irodalom
- Szabó, Ádám, Gergely 1993. Orvosi mikrobiológia. Semmelweis, Budapest.
- Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest, p. 318.