„Nárciszok völgye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 2. sor: | 2. sor: | ||
[[Kép:0705 Zakarpatie-237.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A Nárciszok völgye]] |
[[Kép:0705 Zakarpatie-237.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A Nárciszok völgye]] |
||
A '''Nárciszok völgye''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] |
A '''Nárciszok völgye''' ([[ukrán nyelv|ukránul]] ''Долина нарцисів'' [dolina narcisziv]) [[természetvédelmi terület]] [[Ukrajna]] [[Kárpátalja|Kárpátaljai területén]], [[Huszt]]tól keletre, közvetlenül Körösös mellett. |
||
==Kialakulása és természeti viszonyok== |
==Kialakulása és természeti viszonyok== |
||
A lap 2011. május 26., 03:27-kori változata
é. sz. 48,1818°, k. h. 23,3587°
A Nárciszok völgye (ukránul Долина нарцисів [dolina narcisziv]) természetvédelmi terület Ukrajna Kárpátaljai területén, Huszttól keletre, közvetlenül Körösös mellett.
Kialakulása és természeti viszonyok
A Huszti járás területén található a Nárciszok völgye az egyik legnagyobb olyan terület Kárpátalján, ahol a Kárpátok egyedi növényeit és állatait őrzik. Az itt megtalálható vadon élő hegyi nárciszok máshol Európában nem nagyon maradtak fenn.
A nárciszok idetelepedésének magyarázata a tudósok szerint, hogy az utolsó jégkorszak után geológiai kataklizma következett be a vidéken, aminek következtében a hegyekből egy hatalmas földdarab csúszott le a síkságra – növényekkel és állatokkal együtt. A Nárciszok völgye Huszt környékén, a Kiresi réten, a Huszti-Szlatinai üst északi részén helyezkedik el. A vékonylevelű nárcisz (Narcissus angustifolius) megőrzése céljából – mely ritka botanikai objektum révén Ukrajna Vörös Könyvében is szerepel – 1979-től a Kárpáti Állami Természetvédelmi Terület keretein belül működik.
A Nárciszok völgyének domborzata egyenlőtlen: a keleti, nyugati és déli oldalról dombok veszik körül. A természetvédelmi masszívum összterülete 256,5 hektár, tengerszint feletti magassága 180-200 m körül ingadozik. Szakemberek véleménye szerint a térséget tölgyes-gyertyános erdők borították, melyek korábban a Huszti-Szlatinai üstöt jellemezték. Enyhe, mérsékelten nedves éghajlat jellemzi. Az évi csapadék mennyisége 1027 mm, a levegő évi középhőmérséklete 8,8 °C, a leghidegebb hónap (január) középhőmérséklete -4,6 °C, a legenyhébbé (július) +20,1 °C. A Nárciszok völgyében a barnás-szürkés glejes talajok dominálnak, magas savtartalommal. Különböző helyeken szürkés-barna talajok fordulnak elő.
Az itt található nárcisz a Kárpátok régiójában a Déli- és Keleti-Kárpátokban nő, ahol övezetének északkeleti határa húzódik. Ukrajnában csak Kárpátalja területén fordul elő. Főleg a Szvidoveci, Máramarosi Alpok és a Gorgánok gerincének magashegységi öveiben 1300–1600 m magasságban nő. Néha az 1900 méter magas alpi övbe is benyúlik.
Különálló nárcisz szigetmaradványok a Kárpátaljai-alföldön is megtalálhatóak. A jég áthelyeződés időszakában a Kárpátok lejtőit jégtakaró fedte, és a magashegyi flóra részlegesen a síkságig ereszkedett le. Ilyen módon maradtak meg a Nárciszok völgye nárciszai.
A viszonylag nagy területű völgyben, közel 450 növényfajt tartanak számon. Szerkezetét tekintve a természetvédelmi terület flórája eléggé változatos, hiszen 52 növénycsaládot egyesít. Faji összetétel szerint az aszatfélék, a gabonafélék, rózsafélék, pillangósvirágúak, boglárkafélék, fűzfafélék és az orchideafélék a leggazdagabbak. Geológiai szempontból a terület döntő többségét eurázsiai és európai növénytípusok alkotják. A nedves és a mérsékelten meleg éghajlat, a változatlan domborzat és növényzet, döntően a fűfélék nagy számát eredményezi a flóra összetevői között lévő kapcsolat.
Az antropogén tényezők (talajmeszesítés, műtrágyázás) kedvezőtlen változásokat idéztek elő a növénytakaróban. A nárcisszal borított területek nagysága nagymértékben csökkenni kezdett. Számos helyen bokros fűzek és gyomok elterjedése szorította ki őket. Eltűnnek a flóra lényeges elemeit alkotó növényfajok. Láposodás, vagy a területek kiszáradása ment végbe, ami a nárcisz és más ritkább növényfajok populációjának életképességét csökkenti.
