„Ibérek (Pireneusi-félsziget)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
link |
formázás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Ethnographic Iberia 200 BCE.PNG|bélyegkép| |
[[Fájl:Ethnographic Iberia 200 BCE.PNG|bélyegkép|jobbra|300px|A Pireneusi félsziget etnikai térképe Kr. e. 200 körül]] |
||
Az '''ibérek''' történelem előtti időkben az [[Ibériai-félsziget]]en éltek. [[Marcus Terentius Varro]] említést tett az ibérekről és [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] azt írta történeti művében (Nat. Hist. III. I. 8), hogy a félszigetet ibérek, perzsák, [[föníciaiak]], [[kelták]] és karthágóiak népesítették be. |
Az '''ibérek''' történelem előtti időkben az [[Ibériai-félsziget]]en éltek. [[Marcus Terentius Varro]] említést tett az ibérekről és [[Caius Plinius Caecilius|Idősebb Plinius]] azt írta történeti művében (Nat. Hist. III. I. 8), hogy a félszigetet ibérek, perzsák, [[föníciaiak]], [[kelták]] és karthágóiak népesítették be. |
||
== Történetük == |
|||
Az ibérekről az [[i. e. 6. század]]ban tettek először említést a félszigetre költözött görög telepesek. Kezdetben törzsekből álló zárt közösségekben éltek. Értettek a vasfeldolgozáshoz, a bronz megmunkálásához és a földműveléshez. Később városokat alapítottak, ahol társadalmi rétegződés alakult ki. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a föníciaiakkal és a görögökkel, akik ezüstöt vásároltak az ibérektől. Az i. e. 5. századig tartott az ibér kultúra virágkora, amint számos régészeti lelet bizonyítja. |
Az ibérekről az [[i. e. 6. század]]ban tettek először említést a félszigetre költözött görög telepesek. Kezdetben törzsekből álló zárt közösségekben éltek. Értettek a vasfeldolgozáshoz, a bronz megmunkálásához és a földműveléshez. Később városokat alapítottak, ahol társadalmi rétegződés alakult ki. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a föníciaiakkal és a görögökkel, akik ezüstöt vásároltak az ibérektől. Az i. e. 5. századig tartott az ibér kultúra virágkora, amint számos régészeti lelet bizonyítja. |
||
I. e. 5. és 4. században érkeztek a kelták kelet felől, elűzték a [[ligurok]]at és a félsziget északi és nyugati részein telepedtek le. Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. ''Ullastret'' [[oppidum]] [[Girona (tartomány)|Gironában]], Ensérune oppidum [[Hérault]] megyében). Az ibérek és a kelták összeolvadásából származtak a [[keltibérek]]. Ebben az időben keletkeztek a keltibér, [[luzitánok|luzitán]] (mai [[Portugália]]), [[Asztúria|asztúr]] és [[Kantábria|cantaber]] (Északnyugat-Spanyolország) valamint [[turdetán nyelv|turdetán]] (Tartessos mellett) törzsi elnevezések. |
[[I. e. 5. században|I. e. 5. ]] és [[i. e. 4. században|4. században]] érkeztek a kelták kelet felől, elűzték a [[ligurok]]at és a félsziget északi és nyugati részein telepedtek le. Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. ''Ullastret'' [[oppidum]] [[Girona (tartomány)|Gironában]], Ensérune oppidum [[Hérault]] megyében). Az ibérek és a kelták összeolvadásából származtak a [[keltibérek]]. Ebben az időben keletkeztek a keltibér, [[luzitánok|luzitán]] (mai [[Portugália]]), [[Asztúria|asztúr]] és [[Kantábria|cantaber]] (Északnyugat-Spanyolország) valamint [[turdetán nyelv|turdetán]] (Tartessos mellett) törzsi elnevezések. |
||
Az ibérek és keltibérek élénk kereskedelmet folytattak a [[Földközi-tenger]] partvidékeivel. Ibér kerámiákat találtak [[Franciaország]]ban, [[Olaszország]]ban és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]]. Az ibérek szoros kapcsolatban álltak a félsziget görög telepeseivel is. |
Az ibérek és keltibérek élénk kereskedelmet folytattak a [[Földközi-tenger]] partvidékeivel. Ibér kerámiákat találtak [[Franciaország]]ban, [[Olaszország]]ban és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikában]]. Az ibérek szoros kapcsolatban álltak a félsziget görög telepeseivel is. |
||
| 10. sor: | 11. sor: | ||
Az első és második [[pun háborúk|pun háború]] között rövid ideig [[Karthágó]] fennhatósága alá tartoztak. [[Hannibal]] seregébe katonákat küldtek. Végül a [[Római birodalom]] alattvalói lettek és elvesztették politikai és kulturális önállóságukat. A [[vandálok|vandál]] (406), a [[vizigótok|vizigót]] (415) s végül a [[mórok|mór]] (711) uralom végleg megpecsételte sorsukat. |
Az első és második [[pun háborúk|pun háború]] között rövid ideig [[Karthágó]] fennhatósága alá tartoztak. [[Hannibal]] seregébe katonákat küldtek. Végül a [[Római birodalom]] alattvalói lettek és elvesztették politikai és kulturális önállóságukat. A [[vandálok|vandál]] (406), a [[vizigótok|vizigót]] (415) s végül a [[mórok|mór]] (711) uralom végleg megpecsételte sorsukat. |
||
==Az ibérek eredete== |
== Az ibérek eredete == |
||
[[Fájl:Dama d'Elx.jpg|thumb| |
[[Fájl:Dama d'Elx.jpg|thumb|bélyegkép|325px|[[Elchei nő]] mellszobra]] |
||
Az ibérek eredetét nem sikerült pontosan megállapítani. Egyes tudósok szerint Észak-Afrikából vándoroltak be és a berberekkel rokonok. Ismét mások azt állítják régészeti leletekre, antropológiai és genetikai bizonyítékokra hivatkozva, hogy az ibérek a Földközi-tenger keleti részeiből vándoroltak be. Harmadik vélemény szerint Európa őslakóihoz tartoztak, s akik egy nagy, [[megalitikus kultúrák|megalitikus kultúrát]] hoztak létre ebben a régióban. |
Az ibérek eredetét nem sikerült pontosan megállapítani. Egyes tudósok szerint Észak-Afrikából vándoroltak be és a berberekkel rokonok. Ismét mások azt állítják régészeti leletekre, antropológiai és genetikai bizonyítékokra hivatkozva, hogy az ibérek a Földközi-tenger keleti részeiből vándoroltak be. Harmadik vélemény szerint Európa őslakóihoz tartoztak, s akik egy nagy, [[megalitikus kultúrák|megalitikus kultúrát]] hoztak létre ebben a régióban. |
||
==Az ibérek nyelve és írása== |
== Az ibérek nyelve és írása == |
||
{{bővebben|Ibér nyelv}} |
{{bővebben|Ibér nyelv}} |
||
== |
== Források == |
||
* Michael Koch (Hrsg.): ''Die Iberer''. (Ausstellungskatalog Paris, Galeries Nationales du Grand Palais, 15. Oktober 1997 - 5. Januar 1998 ; Barcelona, Centre Cultural de la Fundación "La Caixa", 30. Januar - 12. April 1998 ; Bonn, Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland, 15. Mai - 23. August 1998) Hirmer, München 1998. ISBN 3-7774-7710-9 |
* Michael Koch (Hrsg.): ''Die Iberer''. (Ausstellungskatalog Paris, Galeries Nationales du Grand Palais, 15. Oktober 1997 - 5. Januar 1998 ; Barcelona, Centre Cultural de la Fundación "La Caixa", 30. Januar - 12. April 1998 ; Bonn, Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland, 15. Mai - 23. August 1998) Hirmer, München 1998. ISBN 3-7774-7710-9 |
||
* Michael Kunst: ''Zambujal.'' Madrider Beiträge 5 (Mainz 1987), 9-17 zur Geschichte des Begriffs "Iberer" in der spanischen Archäologie. |
* Michael Kunst: ''Zambujal.'' Madrider Beiträge 5 (Mainz 1987), 9-17 zur Geschichte des Begriffs "Iberer" in der spanischen Archäologie. |
||
*{{Fordítás|de|Iberer}} |
*{{Fordítás|de|Iberer}} |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://encyclopedia.jrank.org/I27_INV/IBERIANS_Iberi_I_3r7Aes_.html Online Encyclopedia] |
*[http://encyclopedia.jrank.org/I27_INV/IBERIANS_Iberi_I_3r7Aes_.html Online Encyclopedia] |
||
A lap 2011. január 1., 22:44-kori változata
Az ibérek történelem előtti időkben az Ibériai-félszigeten éltek. Marcus Terentius Varro említést tett az ibérekről és Idősebb Plinius azt írta történeti művében (Nat. Hist. III. I. 8), hogy a félszigetet ibérek, perzsák, föníciaiak, kelták és karthágóiak népesítették be.
Történetük
Az ibérekről az i. e. 6. században tettek először említést a félszigetre költözött görög telepesek. Kezdetben törzsekből álló zárt közösségekben éltek. Értettek a vasfeldolgozáshoz, a bronz megmunkálásához és a földműveléshez. Később városokat alapítottak, ahol társadalmi rétegződés alakult ki. Kereskedelmi kapcsolatban álltak a föníciaiakkal és a görögökkel, akik ezüstöt vásároltak az ibérektől. Az i. e. 5. századig tartott az ibér kultúra virágkora, amint számos régészeti lelet bizonyítja.
I. e. 5. és 4. században érkeztek a kelták kelet felől, elűzték a ligurokat és a félsziget északi és nyugati részein telepedtek le. Az ibérek délről vándoroltak fel északkelet felé egészen a mai Dél-Franciaországig. (Pl. Ullastret oppidum Gironában, Ensérune oppidum Hérault megyében). Az ibérek és a kelták összeolvadásából származtak a keltibérek. Ebben az időben keletkeztek a keltibér, luzitán (mai Portugália), asztúr és cantaber (Északnyugat-Spanyolország) valamint turdetán (Tartessos mellett) törzsi elnevezések.
Az ibérek és keltibérek élénk kereskedelmet folytattak a Földközi-tenger partvidékeivel. Ibér kerámiákat találtak Franciaországban, Olaszországban és Észak-Afrikában. Az ibérek szoros kapcsolatban álltak a félsziget görög telepeseivel is.
Az első és második pun háború között rövid ideig Karthágó fennhatósága alá tartoztak. Hannibal seregébe katonákat küldtek. Végül a Római birodalom alattvalói lettek és elvesztették politikai és kulturális önállóságukat. A vandál (406), a vizigót (415) s végül a mór (711) uralom végleg megpecsételte sorsukat.
Az ibérek eredete
Az ibérek eredetét nem sikerült pontosan megállapítani. Egyes tudósok szerint Észak-Afrikából vándoroltak be és a berberekkel rokonok. Ismét mások azt állítják régészeti leletekre, antropológiai és genetikai bizonyítékokra hivatkozva, hogy az ibérek a Földközi-tenger keleti részeiből vándoroltak be. Harmadik vélemény szerint Európa őslakóihoz tartoztak, s akik egy nagy, megalitikus kultúrát hoztak létre ebben a régióban.
Az ibérek nyelve és írása
Források
- Michael Koch (Hrsg.): Die Iberer. (Ausstellungskatalog Paris, Galeries Nationales du Grand Palais, 15. Oktober 1997 - 5. Januar 1998 ; Barcelona, Centre Cultural de la Fundación "La Caixa", 30. Januar - 12. April 1998 ; Bonn, Kunst- und Ausstellungshalle der Bundesrepublik Deutschland, 15. Mai - 23. August 1998) Hirmer, München 1998. ISBN 3-7774-7710-9
- Michael Kunst: Zambujal. Madrider Beiträge 5 (Mainz 1987), 9-17 zur Geschichte des Begriffs "Iberer" in der spanischen Archäologie.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Iberer című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
