„Asbóth Sándor (katona)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: Fixing redirects |
|||
| 6. sor: | 6. sor: | ||
[[1836]]-ig a Budai Főépítészeti Hivatal alkalmazottja, majd a Hajózási Igazgatósághoz kerül vízépítő mérnöknek. [[1844]]-ben [[Temesvár]]ra kerül, az Országos Főépítészeti Hivatalhoz, ahol először helyettes igazgatóként a Hajózási Alosztály mérnöke, később a hivatal vezetője. Asbóth beosztásánál fogva is támogatta [[Széchenyi István]] javaslatait, részt vett többek között a [[Széchenyi lánchíd]] építésénél is. |
[[1836]]-ig a Budai Főépítészeti Hivatal alkalmazottja, majd a Hajózási Igazgatósághoz kerül vízépítő mérnöknek. [[1844]]-ben [[Temesvár]]ra kerül, az Országos Főépítészeti Hivatalhoz, ahol először helyettes igazgatóként a Hajózási Alosztály mérnöke, később a hivatal vezetője. Asbóth beosztásánál fogva is támogatta [[Széchenyi István]] javaslatait, részt vett többek között a [[Széchenyi lánchíd]] építésénél is. |
||
[[1848]] nyarán [[Nagybecskerek]]en jelentkezett a honvédségnél. 1848. [[december 9.|december 9-étől]] honvéd vezérkari százados lett [[Vetter Antal]] honvédtábornok törzsénél, és részt vett a délvidéki harcokban. [[1849]]. [[január 31.|január 31-én]] [[Stein Miksa]] báró megbízta a [[komáromi erődrendszer|komáromi vár]] erődítési munkálatainak irányításával. Részt vett a kápolnai csatában, majd [[április 19.|április 19-én]] a [[nagysalló]]i ütközetben az ő irányításával tudtak a honvédek hidat verni a [[Garam]]on. |
[[1848]] nyarán [[Nagybecskerek]]en jelentkezett a honvédségnél. 1848. [[december 9.|december 9-étől]] honvéd vezérkari százados lett [[Vetter Antal]] honvédtábornok törzsénél, és részt vett a délvidéki harcokban. [[1849]]. [[január 31.|január 31-én]] [[Maximilian Eugen von Stein|Stein Miksa]] báró megbízta a [[komáromi erődrendszer|komáromi vár]] erődítési munkálatainak irányításával. Részt vett a kápolnai csatában, majd [[április 19.|április 19-én]] a [[nagysalló]]i ütközetben az ő irányításával tudtak a honvédek hidat verni a [[Garam]]on. |
||
Nemsokára őrnagyi rangot kapott, s [[július 16.|július 16-ától]] -már újabb előléptetés után, alezredesként – [[Kossuth Lajos]] kormányzói hivatalának katonai osztályát vezette. |
Nemsokára őrnagyi rangot kapott, s [[július 16.|július 16-ától]] -már újabb előléptetés után, alezredesként – [[Kossuth Lajos]] kormányzói hivatalának katonai osztályát vezette. |
||
A lap 2010. október 25., 23:58-kori változata
Asbóth Sándor (Keszthely, 1810. december 18. – Buenos Aires, 1868. január 21.) 1848–49 évi szabadságharcban alezredes, az amerikai polgárháborúban az északiak dandártábornoka.
Életrajza
Apja a keszthelyi gróf Festetics Györgynél állt alkalmazásban, illetve a Georgikonban tanítóskodott. Családja 1818-ban átköltözött innen Zomborra. Édesanyja nem engedte, hogy Lajos testvére után ő is katonai pályát válasszon, ezért mérnöknek tanult. Tanulmányait a Felvidéken, a Selmecbányai Bányászati Akadémián kezdte meg, azonban tanulmányait megszakította, s végül Pesten, Institutum Geometricumban fejezte be.
1836-ig a Budai Főépítészeti Hivatal alkalmazottja, majd a Hajózási Igazgatósághoz kerül vízépítő mérnöknek. 1844-ben Temesvárra kerül, az Országos Főépítészeti Hivatalhoz, ahol először helyettes igazgatóként a Hajózási Alosztály mérnöke, később a hivatal vezetője. Asbóth beosztásánál fogva is támogatta Széchenyi István javaslatait, részt vett többek között a Széchenyi lánchíd építésénél is.
1848 nyarán Nagybecskereken jelentkezett a honvédségnél. 1848. december 9-étől honvéd vezérkari százados lett Vetter Antal honvédtábornok törzsénél, és részt vett a délvidéki harcokban. 1849. január 31-én Stein Miksa báró megbízta a komáromi vár erődítési munkálatainak irányításával. Részt vett a kápolnai csatában, majd április 19-én a nagysallói ütközetben az ő irányításával tudtak a honvédek hidat verni a Garamon.
Nemsokára őrnagyi rangot kapott, s július 16-ától -már újabb előléptetés után, alezredesként – Kossuth Lajos kormányzói hivatalának katonai osztályát vezette.
A szabadságharc bukása után Kossuthot szárnysegédként követte előbb Törökországba, majd az Amerikai Egyesült Államokba, ahol katonai karriert futott be: 1863-ban Nyugat-Florida katonai parancsnokává nevezték ki, tábornoki rangban. 1864-ben a déliekkel vívott csatában megsebesült, így nem tudott tovább harcolni.
1866-ban kinevezték az USA argentínai és uruguayi nagykövetének. Buenos Aires-i halála után a helyi, régi angol katonai temetőben temették el. Hamvait 1990. október 23-án az USA-ba szállították, és az arlingtoni National Cemeteryben helyezték végső nyugalomba.
Források
