„Laterán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A Laterántól északra levő épületben van a [[jeruzsálem]]i [[Pilátus-palotából]] származó 28 márványlépcső ''(Scala Santa)'', melyet [[326]]-ban [[Szent Ilona császárné|Ilona]] [[császár]]nő hozatott [[Róma|Rómába]], és a tisztelet jeléül a hívők csak térden csúszva járhatnak rajta. |
A Laterántól északra levő épületben van a [[jeruzsálem]]i [[Pilátus-palotából]] származó 28 márványlépcső ''(Scala Santa)'', melyet [[326]]-ban [[Szent Ilona császárné|Ilona]] [[császár]]nő hozatott [[Róma|Rómába]], és a tisztelet jeléül a hívők csak térden csúszva járhatnak rajta. |
||
[[A lateráni egyházi épületegyüttes]] legjelentősebb tagját, a „[[Róma]] és a világ minden templomának anyja és feje” a [[Lateráni bazilika|S. Giovanni in Laterano bazilikát]] (az ókori városfalban levő |
[[A lateráni egyházi épületegyüttes]] legjelentősebb tagját, a „[[Róma]] és a világ minden templomának anyja és feje” a [[Lateráni bazilika|S. Giovanni in Laterano bazilikát]] (az ókori városfalban levő San Giovanni kapu közelében) [[I. Szilveszter pápa]] [[324]]-ben a [[lateráni palota]] mellett építette [[1308]]-ban ezt [[1361]]-ben tűzvész pusztította, de a [[Pápa (egyházfő)|pápák]] díszesebben helyreállították. Itt van eltemetve [[II. Szilveszter pápa]] is, akinek tiszteletére a [[magyar püspöki kar]] - a magyar [[Szent Korona]] ajándékozását megörökítő - domborművet ([[Damkó József]] művét) helyeztetett el [[1909]]-ben. |
||
==Lásd még== |
==Lásd még== |
||
A lap 2010. augusztus 3., 01:31-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A római Laterán térsége a hajdani Lateráni család birtoka volt, mely a császárságra szállt át, s ezt Fausta, Nagy Konstantin felesége ajándékozott a római püspöknek, s így lett a pápák korábbi székhelyévé.
A Laterán épületegyüttesét az 1871. május 13-i törvény (legge di guarentigia) a Vatikánnal és Castel Gandolfóval és további néhány egyházi ingatlannal egyetemben az Olasz Királyság területén kívül állónak nyilvánított. A lateráni palota pápák székhelye volt egész addig, míg Avignonba nem költöztek át. A mellette levő ókeresztény eredetű templomban (S. Giovanni in Laterano) tartották az öt lateráni zsinatot. Az 1308-ban leégett palotát V. Sixtus 1586-ban újból fölépítette. Mivel a palota környéke maláriaveszélyes volt, azt a pápák nem lakták. XII. Ince pápa 1693-ban árvaházat, XVI. Gergely 1843-ban pedig múzeumot csinált belőle ókori pogány és keresztény régiségek számára.
A Laterántól északra levő épületben van a jeruzsálemi Pilátus-palotából származó 28 márványlépcső (Scala Santa), melyet 326-ban Ilona császárnő hozatott Rómába, és a tisztelet jeléül a hívők csak térden csúszva járhatnak rajta.
A lateráni egyházi épületegyüttes legjelentősebb tagját, a „Róma és a világ minden templomának anyja és feje” a S. Giovanni in Laterano bazilikát (az ókori városfalban levő San Giovanni kapu közelében) I. Szilveszter pápa 324-ben a lateráni palota mellett építette 1308-ban ezt 1361-ben tűzvész pusztította, de a pápák díszesebben helyreállították. Itt van eltemetve II. Szilveszter pápa is, akinek tiszteletére a magyar püspöki kar - a magyar Szent Korona ajándékozását megörökítő - domborművet (Damkó József művét) helyeztetett el 1909-ben.