„Laterán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
[[ |
[[Fájl:Facade San Giovanni in Laterano 2006-09-07.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Lateráni bazilika|lateráni Basilica di San Giovanni]] kései barokk homlokzata]] |
||
A |
A [[róma]]i '''Laterán''' térsége a hajdani Lateráni család birtoka volt, mely a császárságra szállt át, s ezt [[Fausta]], [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] felesége ajándékozott a [[Pápa (egyházfő)|római püspöknek]], s így lett a [[Pápa (egyházfő)|pápák]] korábbi székhelyévé. |
||
A '''Laterán''' épületegyüttesét az [[1871]]. [[május 13.|május 13-i]] törvény ''(legge di guarentigia)'' a [[Vatikán]]nal és [[Castel Gandolfo|Castel Gandolfó]]val és további néhány egyházi ingatlannal egyetemben az [[Olasz Királyság]] területén kívül állónak nyilvánított. A lateráni palota [[Pápa (egyházfő)|pápák]] székhelye volt egész addig, míg [[Avignon]]ba nem költöztek át. A mellette levő ókeresztény eredetű templomban (S. Giovanni in Laterano) tartották az öt [[lateráni zsinat]]ot. Az [[1308]]-ban leégett palotát [[V. Sixtus pápa|V. Sixtus]] [[1586]]-ban újból fölépítette. Mivel a palota környéke maláriaveszélyes volt, azt a pápák nem lakták. [[XII. Ince pápa]] [[1693]]-ban árvaházat, [[XVI. Gergely pápa|XVI. Gergely]] [[1843]]-ban pedig [[múzeum]]ot csinált belőle [[ókor]]i [[pogány]] és [[keresztény]] régiségek számára. |
A '''Laterán''' épületegyüttesét az [[1871]]. [[május 13.|május 13-i]] törvény ''(legge di guarentigia)'' a [[Vatikán]]nal és [[Castel Gandolfo|Castel Gandolfó]]val és további néhány egyházi ingatlannal egyetemben az [[Olasz Királyság]] területén kívül állónak nyilvánított. A lateráni palota [[Pápa (egyházfő)|pápák]] székhelye volt egész addig, míg [[Avignon]]ba nem költöztek át. A mellette levő ókeresztény eredetű templomban (S. Giovanni in Laterano) tartották az öt [[lateráni zsinat]]ot. Az [[1308]]-ban leégett palotát [[V. Sixtus pápa|V. Sixtus]] [[1586]]-ban újból fölépítette. Mivel a palota környéke maláriaveszélyes volt, azt a pápák nem lakták. [[XII. Ince pápa]] [[1693]]-ban árvaházat, [[XVI. Gergely pápa|XVI. Gergely]] [[1843]]-ban pedig [[múzeum]]ot csinált belőle [[ókor]]i [[pogány]] és [[keresztény]] régiségek számára. |
||
A lap 2010. augusztus 3., 01:31-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A római Laterán térsége a hajdani Lateráni család birtoka volt, mely a császárságra szállt át, s ezt Fausta, Nagy Konstantin felesége ajándékozott a római püspöknek, s így lett a pápák korábbi székhelyévé.
A Laterán épületegyüttesét az 1871. május 13-i törvény (legge di guarentigia) a Vatikánnal és Castel Gandolfóval és további néhány egyházi ingatlannal egyetemben az Olasz Királyság területén kívül állónak nyilvánított. A lateráni palota pápák székhelye volt egész addig, míg Avignonba nem költöztek át. A mellette levő ókeresztény eredetű templomban (S. Giovanni in Laterano) tartották az öt lateráni zsinatot. Az 1308-ban leégett palotát V. Sixtus 1586-ban újból fölépítette. Mivel a palota környéke maláriaveszélyes volt, azt a pápák nem lakták. XII. Ince pápa 1693-ban árvaházat, XVI. Gergely 1843-ban pedig múzeumot csinált belőle ókori pogány és keresztény régiségek számára.
A Laterántól északra levő épületben van a jeruzsálemi Pilátus-palotából származó 28 márványlépcső (Scala Santa), melyet 326-ban Ilona császárnő hozatott Rómába, és a tisztelet jeléül a hívők csak térden csúszva járhatnak rajta.
A lateráni egyházi épületegyüttes legjelentősebb tagját, a „Róma és a világ minden templomának anyja és feje” a S. Giovanni in Laterano bazilikát (az ókori városfalban levő S. Giovanni kapu közelében) I. Szilveszter pápa 324-ben a Lateráni Palota mellett építette 1308-ban ezt 1361-ben tűzvész pusztította, de a pápák díszesebben helyreállították. Itt van eltemetve II. Szilveszter pápa is, akinek tiszteletére a magyar püspöki kar - a magyar Szent Korona ajándékozását megörökítő - domborművet (Damkó József művét) helyeztetett el 1909-ben.