„I. Frigyes porosz király” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
| uralkodási_név2 = |
| uralkodási_név2 = |
||
| uralkodás_kezdete2=[[1701]] |
| uralkodás_kezdete2=[[1701]] |
||
| uralkodás_vége2 = |
| uralkodás_vége2 =[[1713]] |
||
| koronázás dátuma2 =[[1701]]. [[január 18.]] |
| koronázás dátuma2 =[[1701]]. [[január 18.]] |
||
| koronázás helye2 =[[Königsberg]] |
| koronázás helye2 =[[Königsberg]] |
||
A lap 2010. június 24., 12:07-kori változata
| I. Frigyes | |
 | |
| Brandenburgi választófejedelem | |
| Uralkodási ideje | |
| 1688 – 1701 | |
| Elődje | Frigyes Vilmos |
| Utódja | nincs |
| Porosz király | |
| Uralkodási ideje | |
| 1701 – 1713 | |
| Koronázása | Königsberg 1701. január 18. |
| Elődje | nincs |
| Utódja | I. Frigyes Vilmos |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Hohenzollern-ház |
| Született | 1657. július 11. Königsberg |
| Elhunyt | 1713. február 25. (55 évesen) Berlin |
| Nyughelye | Berlini dóm |
| Édesapja | Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem |
| Édesanyja | Lujza Henrietta orániai hercegnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
_signature.jpg) | |
| I. Frigyes aláírása | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Frigyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. (III.) Frigyes, ném.: Friedrich I. (Königsberg, 1657. július 11. – Berlin, 1713. február 25.) 1688-tól Brandenburg választófejedelme 1701-től az első „király Poroszországban” – Poroszország csak 1713 után lett királyság – a Hohenzollern-ház tagja. Beceneve ferde gerince miatt der Schiefe Fritz („ferde Fritz”) volt.
Uralkodása
1674. december 7-én, bátyjának, Károly Emilnek (Karl Emil) halála után Frigyes megkapta a választófejedelmi (Kurprinz) címet.
1688-ban, fiának születési évében meghalt édesapja, így III. Frigyes került a választófejedelmi székbe (Kurfürst). Kezdetben messzemenően Eberhard von Danckelmann, valamint Johann Kasimir Kolbe miniszterekre támaszkodott a kormányzásban. Frigyes 1688-ban támogatta Orániai Vilmost angliai partraszállásában. 1688 és 1697 között támogatta a Franciaország elleni Nagy Szövetséget.
1697 a szász választófejedelem, Erős Ágost lengyel király lett, ezért Frigyes is szerette volna megszerezni a királyi címet. Ehhez I. Lipót császár hozzájárulására let volna szükség, aki azonban diplomáciai okokból eleinte nem adta meg azt. A porosz hercegség egy része ugyanis a lengyel király felségterülete volt. Végül a spanyol örökösödési háború kitörésekor, amikor a császárnak szüksége volt a porosz haderőre, megszületett a kompromisszumos megoldás. Poroszország nem lett királyság, de Frigyes felvehette a „király Poroszországban” címet, és Lipót azt is kikötötte, hogy saját magát kell megkoronáznia, azaz nem vehet igénybe egyházi közreműködést. A koronázásra 1701. január 18-án Königsbergben került sor, amikor is Frigyes maga helyezte a saját fejére a koronát. 1701. december 30-án Poroszország belépett a Nagy Szövetségbe. A nagyhatalmak végül a háborút lezáró utrechti békében ismerték el a Porosz Királyságot. Ezzel létrejött az első német protestáns királyság.
Országépítő tevékenysége
1689 és 1690 között kb. 7000 telepes érkezett a Pfalz vidékéről, valamint kb. 1875 Svájcból Brandenburg területére.
I. Frigyes munkássága kiemelkedő a kultúra területén. 1693-ban egyetemet alapított Halle városában, hatalmas építkezéseket folytatott Berlinben, felesége javaslatára Berlinbe hívatta Leibnizet, akivel együtt megalapította a tudományos és szépművészeti akadémiát.
1699-ben, Frigyes 42. születésnapján készültek el a Lietzenburgi kastély, a későbbi Charlottenburg építési munkálatai. A kastély a továbbiakban a király rezidenciájaként működött.
1709-ben Frigyes egyesítette Berlin, Cölln, Friedrichswerder, Dorotheenstadt, valamint Friedrichstadt városait Berlin fejedelmi várossá. (Ezek a területek ma Berlin városrészei.)
Hatalmas kiadásai meghaladták az ország kapacitását, a Frigyes által felhalmozott adósságokat fiának kellett törlesztenie.
Családja
Frigyes Vilmos brandenburgi választó és felesége, Louise Henriette gyermeke.
Első felesége Hessen-Kasseli Erzsébet Henrietta (Elisabeth Henriette von Hessen-Kassel) volt – akitől egy gyermeke született, Luise Dorothea Sophie 1680-ban – akinek 1683-as halála után újraházasodott.
Második házasságából – amit Hannoveri Zsófia Saroltával (Sophie Charlotte von Braunschweig-Hannover) kötött – született 1688. augusztus 15-én, Berlinben Frigyes Vilmos, a későbbi király. Felesége 1705. február 1-jén halt meg.
Frigyes harmadszor is megházasodott, 1706-ban vette feleségül Braunschweig-Hannoveri Zsófia Dorottyát (Sophie-Dorothea von Braunschweig-Hannover).
Trónkövetés
- Elődje: porosz királyként nincs elődje. Jogelődje I. Frigyes Vilmos (1640-1688)
- Utódja: I. Frigyes Vilmos (1713-1740), a "Katonakirály"
Lásd még
Külső hivatkozások
Forrás
- Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 76. old.
- Preussen-Chronik.de
| Elődje: Frigyes Vilmos |
|
Utódja: I. Frigyes Vilmos |
| Előző uralkodó: - |
|
Következő uralkodó: I. Frigyes Vilmos |
|
Ez a történelmi személyről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
