„Molnár József (író)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
dátumlink vissza (wikis szokvány), belső linkek, pici stíl, helyesírás, fölös kurzív ki
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:József_Molnár.jpg|bélyegkép|jobbra|Molnár József (2009)]]
[[Fájl:József_Molnár.jpg|bélyegkép|jobbra|Molnár József (2009)]]
'''Molnár József''' ([[Budapest]], [[1918]]. augusztus 27. – [[München]], [[2009]]. december 1.) magyar népi író, folyóirat szerkesztő, könyvkiadó és nyomdász.
'''Molnár József''' ([[Budapest]], [[1918]]. [[augusztus 27.]] – [[München]], [[2009]]. [[december 1.]]) magyar népi író, folyóirat-szerkesztő, könyvkiadó és nyomdász.


==Élete==
==Élete==
[[Fájl:Molnár_József_sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|Urnasírban 166-A-U1-142]]
[[Fájl:Molnár_József_sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|Urnasírban 166-A-U1-142]]
Édesanyja Lagler Mária (1886–1943), szakácsként dolgozott Budapesten. Édesapja nevét nem ismerjük. József [[Csepreg|Csepregen]] nőtt fel édesanyja rokonainál. Amikor 14 éves lett, Molnár Jenő örökbe fogadta.<ref>Házassági anyakönyvi kivonat, Budapest</ref> ĺgy lett Lagler Józsefből Molnár József. A tehetséges és tanulni vágyó fiatal magántámogatással került a budapesti Kossuth Lajos Gimnáziumba. 1938-ban ő volt az egyik legjobb végzős tanuló.<ref>Az 1937–38-as tanév zárójelentése</ref>
Édesanyja Lagler Mária (1886–1943), szakácsként dolgozott Budapesten. Édesapja nevét nem ismerjük. József [[Csepreg|Csepregen]] nőtt fel édesanyja rokonainál. Amikor tizennégy éves lett, Molnár Jenő örökbe fogadta.<ref>Házassági anyakönyvi kivonat, Budapest</ref> ĺgy lett Lagler Józsefből Molnár József. A tehetséges és tanulni vágyó fiatal magántámogatással került a budapesti Kossuth Lajos Gimnáziumba. 1938-ban ő volt az egyik legjobb végzős tanuló.<ref>Az 1937–38-as tanév zárójelentése</ref>


1938. december 1-én a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett, majd nemsokára az ifjúsági bizottság titkára. 1945-ben belépett a [[Nemzeti Parasztpárt|Nemzeti Parasztpártba]], amelynek pártvezetőségébe választották. [[1947]]-ben kilépett a pártból. [[1948]] novemberében elhagyta Magyarországot, és ettől kezdve menekültként élt.<ref>Önéletrajz könyvpublikációkban</ref>
1938. december 1-jén a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]] tagja lett, majd nemsokára az ifjúsági bizottság titkára. 1945-ben belépett a [[Nemzeti Parasztpárt|Nemzeti Parasztpártba]], amelynek pártvezetőségébe választották. [[1947]]-ben kilépett a pártból. [[1948]] novemberében elhagyta Magyarországot, és ettől kezdve menekültként élt.<ref>Önéletrajz könyvpublikációkban</ref>


1949-ben – már Svájcban tartózkodva – különböző cégeknél egyszerű munkásként kereste a kenyerét. Az [[Emigráció|emigráns]] vándorélet Európán keresztül elvezette egészen New York-ig. 1955-ben újra Münchenben panzióban lakott, és a [[Szabad Európa Rádió]] politikai kommentátoraként dolgozott.
1949-ben – már [[Svájc]]ban tartózkodva – különböző cégeknél egyszerű munkásként kereste a kenyerét. Az [[Emigráció|emigráns]] vándorélet Európán keresztül elvezette egészen [[New York]]ig. 1955-ben újra [[München]]ben panzióban lakott, és a [[Szabad Európa Rádió]] politikai kommentátoraként dolgozott.


Münchenben ismerte meg későbbi második feleségét. Thornton Wilder ''„[[Szent Lajos király hídja]]”'' regényéről beszélgetve kerültek közel egymáshoz. 1959 novemberében egybeköltöztek München keleti részén fekvő lakásukba, és végül 1965 szeptemberében összeházasodtak. Együtt éltek addig a napig, amikor Molnár József szerencsétlen esés következtében 2009. december 1-én elhunyt.
Münchenben ismerte meg későbbi második feleségét. Thornton Wilder ''[[Szent Lajos király hídja]]'' című regényéről beszélgetve kerültek közel egymáshoz. 1959 novemberében egybeköltöztek München keleti részén fekvő lakásukba, és végül 1965 szeptemberében összeházasodtak. Együtt éltek addig a napig, amikor Molnár József szerencsétlen esés következtében 2009. december 1-jén elhunyt.


Molnár József hamvai a müncheni Keleti temetőben urnasírban nyugszanak.
Molnár József hamvai a müncheni Keleti temetőben urnasírban nyugszanak.
17. sor: 17. sor:
[[Fájl:P3280004 2.jpg|bélyegkép|jobbra|Püspök László müncheni magyar főkonzul 1997-ben (jobbról) átnyújtja Molnár Józsefnek (balról) a kitüntetést]]
[[Fájl:P3280004 2.jpg|bélyegkép|jobbra|Püspök László müncheni magyar főkonzul 1997-ben (jobbról) átnyújtja Molnár Józsefnek (balról) a kitüntetést]]


Molnár József az emigráns „népi írók” ahhoz a csoportjához tartozott, amely 1950-ben életre hívta a ''„Látóhatár”'' irodalmi és politikai folyóiratot. 1958-tól a folyóirat ''„Új Látóhatár”'' néven jelent meg. Molnár József müncheni nyomdájában évtizedeken keresztül kitűnő minőségben nyomtatták. A legbecsesebb Nyugaton megjelenő magyar nyelvű sajtótermékek közé tartozott az emigráció idején. Molnár József az [[1989]]. decemberi utolsó számig – a folyóirat ''„Spiritus rectora”'' volt. Aurora nevű kiadójában 1963-tól számos könyv látott napvilágot magyar szerzők tollából.<ref>A kiadványok impresszuma és a kiadói publikációk listája</ref> Molnár Józsefet életművéért a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti Keresztjével tüntették ki.
Molnár József az emigráns „népi írók” ahhoz a csoportjához tartozott, amely 1950-ben életre hívta a ''[[Látóhatár]]'' című irodalmi és politikai folyóiratot. 1958-tól a folyóirat ''Új Látóhatár'' néven jelent meg. Molnár József müncheni nyomdájában évtizedeken keresztül kitűnő minőségben nyomtatták. A legbecsesebb Nyugaton megjelenő magyar nyelvű sajtótermékek közé tartozott az emigráció idején. Molnár József az [[1989]]. decemberi utolsó számig a folyóirat „Spiritus rectora” volt. Aurora nevű kiadójában 1963-tól számos könyv látott napvilágot magyar szerzők tollából.<ref>A kiadványok impresszuma és a kiadói publikációk listája</ref> Molnár Józsefet életművéért a [[A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje|Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével]] tüntették ki.


Molnár József „a betű szolgálatában” élt és dolgozott, ahogy ő maga vallotta. Éveken keresztül foglalkozott [[Misztótfalusi Kis Miklós|Kis Miklós]] (1650–1702) munkásságával. Ő alapította a Misztótfalusi Kis Miklós Alapítványt és [[Misztótfalu]] múzeumát, amelyet 1991. szeptember 8-án avattak fel ünnepélyesen és adtak át a nyilvánosságnak.<ref>Publikációk,
Molnár József „a betű szolgálatában” élt és dolgozott, ahogy ő maga vallotta. Éveken keresztül foglalkozott [[Misztótfalusi Kis Miklós|Kis Miklós]] (1650–1702) munkásságával. Ő alapította a Misztótfalusi Kis Miklós Alapítványt és [[Misztótfalu]] múzeumát, amelyet 1991. szeptember 8-án avattak fel ünnepélyesen és adtak át a nyilvánosságnak.<ref>Publikációk, film- és fénykép-dokumentációk</ref>
film- és fénykép-dokumentációk</ref>


Molnár József a római ''Academia Musicae Pro Mundo Uno'' alapító tagja is volt.<ref>www.munduscantat.eu/de/home_de.htm</ref> Juhar Józsefhez (magyar származású teológus és zeneszakértő), aki 1978-ban az Akadémiát alapította, sok évig tartó barátság fűzte.
Molnár József az 1978-ban létrehozott [[róma]]i Academia Musicae Pro Mundo Uno alapító tagja is volt.<ref>www.munduscantat.eu/de/home_de.htm</ref> Az alapítóhoz, Juhar József teológushoz és zeneszakértőhöz sok évig tartó barátság fűzte.


==Kitüntetései==
==Kitüntetései==
31. sor: 30. sor:


==Írásai==
==Írásai==
* 1996 Tanulmányok a magyar forradalomról (ISBN 90-8501-069-1)
* 1996 ''Tanulmányok a magyar forradalomról'' ISBN 90-8501-069-1
* 2000 Misztótfalusi Kis Miklós (ISBN 963-506-329-6)
* 2000 ''Misztótfalusi Kis Miklós'' ISBN 963-506-329-6
* 2002 Achim L. András élete és halála (ISBN 963-9337-39-0)
* 2002 ''Achim L. András élete és halála'' ISBN 963-9337-39-0
* 2002 A betű szolgálatában, Negyven év az Új Látóhatárért és a nyugati magyar irodalomért, Válogatott írások (ISBN 963-446-230-8)
* 2002 ''A betű szolgálatában. Negyven év az Új Látóhatárért és a nyugati magyar irodalomért. Válogatott írások'' ISBN 963-446-230-8
* 2006 A Szabad Európa Rádió a forradalom napjaiban (Részlet a szerző életrajzából) (ISBN 963-9592-10-2)
* 2006 ''A Szabad Európa Rádió a forradalom napjaiban'' (Részlet a szerző életrajzából) ISBN 963-9592-10-2


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
51. sor: 50. sor:


{{DEFAULTSORT:Molnar Jozsef}}
{{DEFAULTSORT:Molnar Jozsef}}
[[Kategória:Népi írók|Molnár József]]
[[Kategória:Magyar írók]]
[[Kategória:Magyar írók|Molnár József]]
[[Kategória:Népi írók]]
[[Kategória:Magyar újságírók|Molnár József]]
[[Kategória:Magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar kritikusok|Molnár József]]
[[Kategória:Magyar kritikusok]]
[[Kategória:Magyar könyvtárosok|Molnár József]]
[[Kategória:Magyar könyvtárosok]]
[[Kategória:Nemzeti Parasztpárt-tagok]]
[[Kategória:Nemzeti Parasztpárt-tagok]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]

A lap 2010. május 13., 23:57-kori változata

Molnár József (2009)

Molnár József (Budapest, 1918. augusztus 27. – München, 2009. december 1.) magyar népi író, folyóirat-szerkesztő, könyvkiadó és nyomdász.

Élete

Urnasírban 166-A-U1-142

Édesanyja Lagler Mária (1886–1943), szakácsként dolgozott Budapesten. Édesapja nevét nem ismerjük. József Csepregen nőtt fel édesanyja rokonainál. Amikor tizennégy éves lett, Molnár Jenő örökbe fogadta.[1] ĺgy lett Lagler Józsefből Molnár József. A tehetséges és tanulni vágyó fiatal magántámogatással került a budapesti Kossuth Lajos Gimnáziumba. 1938-ban ő volt az egyik legjobb végzős tanuló.[2]

1938. december 1-jén a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett, majd nemsokára az ifjúsági bizottság titkára. 1945-ben belépett a Nemzeti Parasztpártba, amelynek pártvezetőségébe választották. 1947-ben kilépett a pártból. 1948 novemberében elhagyta Magyarországot, és ettől kezdve menekültként élt.[3]

1949-ben – már Svájcban tartózkodva – különböző cégeknél egyszerű munkásként kereste a kenyerét. Az emigráns vándorélet Európán keresztül elvezette egészen New Yorkig. 1955-ben újra Münchenben panzióban lakott, és a Szabad Európa Rádió politikai kommentátoraként dolgozott.

Münchenben ismerte meg későbbi második feleségét. Thornton Wilder Szent Lajos király hídja című regényéről beszélgetve kerültek közel egymáshoz. 1959 novemberében egybeköltöztek München keleti részén fekvő lakásukba, és végül 1965 szeptemberében összeházasodtak. Együtt éltek addig a napig, amikor Molnár József szerencsétlen esés következtében 2009. december 1-jén elhunyt.

Molnár József hamvai a müncheni Keleti temetőben urnasírban nyugszanak.

Munkássága

Püspök László müncheni magyar főkonzul 1997-ben (jobbról) átnyújtja Molnár Józsefnek (balról) a kitüntetést

Molnár József az emigráns „népi írók” ahhoz a csoportjához tartozott, amely 1950-ben életre hívta a Látóhatár című irodalmi és politikai folyóiratot. 1958-tól a folyóirat Új Látóhatár néven jelent meg. Molnár József müncheni nyomdájában évtizedeken keresztül kitűnő minőségben nyomtatták. A legbecsesebb Nyugaton megjelenő magyar nyelvű sajtótermékek közé tartozott az emigráció idején. Molnár József az 1989. decemberi utolsó számig a folyóirat „Spiritus rectora” volt. Aurora nevű kiadójában 1963-tól számos könyv látott napvilágot magyar szerzők tollából.[4] Molnár Józsefet életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki.

Molnár József „a betű szolgálatában” élt és dolgozott, ahogy ő maga vallotta. Éveken keresztül foglalkozott Kis Miklós (1650–1702) munkásságával. Ő alapította a Misztótfalusi Kis Miklós Alapítványt és Misztótfalu múzeumát, amelyet 1991. szeptember 8-án avattak fel ünnepélyesen és adtak át a nyilvánosságnak.[5]

Molnár József az 1978-ban létrehozott római Academia Musicae Pro Mundo Uno alapító tagja is volt.[6] Az alapítóhoz, Juhar József teológushoz és zeneszakértőhöz sok évig tartó barátság fűzte.

Kitüntetései

Írásai

Jegyzetek

  1. ↑ Házassági anyakönyvi kivonat, Budapest
  2. ↑ Az 1937–38-as tanév zárójelentése
  3. ↑ Önéletrajz könyvpublikációkban
  4. ↑ A kiadványok impresszuma és a kiadói publikációk listája
  5. ↑ Publikációk, film- és fénykép-dokumentációk
  6. ↑ www.munduscantat.eu/de/home_de.htm

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Molnár_József_(író)&oldid=7670933”