„Karlóca” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
k |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 212.92.21.113 (vita) szerkesztéséről SamatBot szerkesztésére |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Karlóca''' (régi magyar neve ''Karom,'' [[szerb nyelv|szerbül]] ''Сремски Карловци / Szremszki Karlovci / Sremski Karlovci,'' [[német nyelv|németül]] ''Karlowitz''): város [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]], a [[Dél-bácskai körzet]]ben. |
|||
'''Karlóca''' (ződés]]ig [[Szerém vármegye|Szerém vármegyéhez]] tartozott. |
|||
== Fekvése == |
|||
[[Újvidék]]től 11 km-re délkeletre a [[Duna]] jobb partján fekszik. |
|||
== Nevének eredete == |
|||
Eredeti neve a régi magyar ''Karon'' személynévből ered, az pedig a [[bolgár nyelv|bolgár]]-[[török nyelv|török]] ''Krum'' személynévből származik. A betelepülő [[szerbek]] a magyar ''Karom'' helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma ''Novi Karlovci'') helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb ''Karlo'' személynévből származik, jelentése ''Károlyék.'' |
|||
== Története == |
|||
[[1308]]-ban ''Karon'' néven említik először. A [[Oszmán Birodalom|török hódításig]] a Báthoriak birtoka. [[1521]]-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. [[1699]]. [[január 26.|január 26-án]] itt kötötték meg a [[Habsburg-ház|Habsburg császár]] és a török Porta közötti [[Karlócai béke|békét]], amely a magyar területekből csak a [[Temesköz]]t hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. [[1766]]-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. [[1848]]. [[május 13.|május 13-án]] az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg [[Rajacić]]ot szerb pátriárkává és követelte a szerb vajdaság felállítását. [[1848]]. [[június 11.|június 11-én]] Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. [[1910]]-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye|Szerém vármegyéhez]] tartozott. |
|||
== Népesség == |
== Népesség == |
||
A lap 2010. március 15., 11:02-kori változata
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Szremszki Karlovci / Sremski Karlovci, németül Karlowitz): város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Fekvése
Újvidéktől 11 km-re délkeletre a Duna jobb partján fekszik.
Nevének eredete
Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.
Története
1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Rajacićot szerb pátriárkává és követelte a szerb vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
Népesség
Karlóca önálló községet (járást) alkot, egyetlen település sem tartozik hozzá közigazgatásilag.
- 1991-ben 7534 lakosa volt.
Ebből 4443 szerb (59%), 1364 horvát (18,1%), 1148 jugoszláv (15,2%), 224 magyar (3%), 117 montenegrói, 32 macedón, 25 ruszin, 22 szlovák, 15 német, 12 albán, 11 szlovén, 10 muzulmán, 10 román, 10 ukrán, 6 cigány, 3 bunyevác, 3 cseh, 1 bolgár, 1 orosz, 4 egyéb, 44 ismeretlen, 17 régió, 12 nem nyilatkozott.
- 2002-ben 8839 lakosa volt.
Ebből 6664 szerb (75,4%), 753 horvát (8,5%), 254 jugoszláv, 215 magyar (2,4%), 89 montenegrói, 71 német, 27 szlovák, 19 macedón, 19 szlovén, 14 ruszin, 10 cigány, 10 orosz, 7 ukrán, 6 román, 4 albán, 4 muzulmán, 3 bolgár, 3 cseh, 2 bunyevác, 1 gorai, 10 egyéb, 329 ismeretlen, 272 nem nyilatkozott, 53 régió.
