„Matthias Grünewald” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Az isenheimi oltár: üres sorok |
ne vicceljünk, hogy nézett már ki a cikk? |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
=== Az isenheimi oltár === |
=== Az isenheimi oltár === |
||
[[File:Grunewald Isenheim3.jpg|thumb|Az isenheimi oltár]] |
|||
Grünewald fő műve eredetileg az [[isenheim]]i antonita kolostor kórházának templomában volt, ma a közeli [[Colmar]] város Unterlinden Múzeumában van ([[Musée d'Unterlinden]]), ami szintén kolostor volt egykor. Az [[antonita rend]] [[Remete Szent Antal]]ról kapta a nevét, a kórházban a bélpoklosok szenvedéseit enyhítették. Az oltárt a zárda utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. Az 1512 és 1516 között megfestett oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. |
Grünewald fő műve eredetileg az [[isenheim]]i antonita kolostor kórházának templomában volt, ma a közeli [[Colmar]] város Unterlinden Múzeumában van ([[Musée d'Unterlinden]]), ami szintén kolostor volt egykor. Az [[antonita rend]] [[Remete Szent Antal]]ról kapta a nevét, a kórházban a bélpoklosok szenvedéseit enyhítették. Az oltárt a zárda utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. Az 1512 és 1516 között megfestett oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál. |
||
<center> |
|||
{| style="border-width:1px;border-color:black;background-color" {{széptáblázat}} |
|||
|- |
|||
! colspan="1" | [[Fájl:ColmarIsenheimerAltar.jpg|thumb|right|250px|<center>Grünewald világhírű alkotása, a ''Retable d’Issenheim'', az issenheimi szárnyas oltár ("Unterlinden" múzeum, [[Colmar]], [[Németország]])]] |
|||
|- |
|||
|} |
|||
</center> |
|||
<center> |
|||
{| style="border-width:1px;border-color:black;background-color" {{széptáblázat}} |
|||
|- |
|||
! colspan="1" | [[File:Mathis Gothart Grünewald 020.jpg|thumb|right|130px| [[Szent Sebestyén]] ]] |
|||
! colspan="1" | [[File:Grunewald Isenheim.jpg|thumb|center|300px| <center>Az első látvány <br>Középen a [[Golgota]]]] |
|||
! colspan="1" | [[File:Mathis Gothart Grünewald 029.jpg|thumb|right|130px|[[Remete Szent Antal]] ]] |
|||
|- |
|||
|} |
|||
</center> |
|||
<center> |
|||
{| style="border-width:1px;border-color:black;background-color" {{széptáblázat}} |
|||
|- |
|||
! colspan="1" | [[File:Viola da Gamba Isenheimer Altar.jpg|thumb|right|200px|"Angyalkoncert"]] |
|||
! colspan="1" | [[File:Mathis Gothart Grünewald 030.jpg|thumb|right|300px|<center>A második látvány <br>Képek balról jobbra: "Angyali üdvözlet", "Angyalkoncert", "Mária a kertben", "Jézus feltámadása" jelenetek ]] |
|||
! colspan="1" | [[File:Grunewald - christ.jpg|thumb|right|200px|"Jézus feltámadása"]] |
|||
|- |
|||
|} |
|||
</center> |
|||
<center> |
|||
{| style="border-width:1px;border-color:black;background-color" {{széptáblázat}} |
|||
|- |
|||
! colspan="1" | [[File:Mathis Gothart Grünewald 028.jpg|thumb|right|250px|Az oltárkép alsó részén a Sírbatétel jelenete látható]] |
|||
|- |
|||
|} |
|||
</center> |
|||
<center> |
|||
{| style="border-width:1px;border-color:black;background-color" {{széptáblázat}} |
|||
|- |
|||
! colspan="1" | [[File:Mathis Gothart Grünewald 012.jpg|thumb|center|200px|[[Remete Szent Antal]] és [[Remete Szent Pál]] ]] |
|||
! colspan="1" | [[File:Grunewald Isenheim3.jpg|thumb|center|300px| <center>A harmadik látvány <br> ]] |
|||
! colspan="1" | [[File:Mathis Gothart Grünewald 015.jpg|thumb|center|200px|Remete Szent Antal megkísértése]] |
|||
|- |
|||
|} |
|||
</center> |
|||
Az első látvány a Keresztrefeszítés jelenete, vagy [[Golgota]]. Az itáliai művészek fogalmai szerint nem sok szépséget fedezhetünk föl ebben a rideg, kegyetlenül őszinte ábrázolásban. Grünewald mindent elkövet, hogy hitelessé tegye a szenvedés borzalmait: Krisztus haldokló testét eltorzítják a kereszt kínjai; ostor hasította gennyes sebek borítják egész alakját. A sötétvörös vérnyomok kiáltó ellentétet teremtenek [[Jézus]] testének beteges, zöld árnyalatával. Ujjai merev görcsbe rándulnak, karjai meghajlítják a keresztfát. |
Az első látvány a Keresztrefeszítés jelenete, vagy [[Golgota]]. Az itáliai művészek fogalmai szerint nem sok szépséget fedezhetünk föl ebben a rideg, kegyetlenül őszinte ábrázolásban. Grünewald mindent elkövet, hogy hitelessé tegye a szenvedés borzalmait: Krisztus haldokló testét eltorzítják a kereszt kínjai; ostor hasította gennyes sebek borítják egész alakját. A sötétvörös vérnyomok kiáltó ellentétet teremtenek [[Jézus]] testének beteges, zöld árnyalatával. Ujjai merev görcsbe rándulnak, karjai meghajlítják a keresztfát. |
||
A lap 2010. március 13., 12:12-kori változata
Matthias Grünewald, eredetileg valószínűleg Matthias Neithardt Gothardt (1470/1483 között-1529 k.), kora reneszánsz német festő, aki azonban képi világában inkább a gótika embere. Dürer kortársa volt.
Élete
Dürerrel ellentétben, aki rendszeresen dokumentálta munkáit, igen keveset tudunk róla. Joachim von Sandrart ír a XVII. században egy bizonyos aschaffenburgi festőről, aki a majna-vidéki városokban dolgozott, és idősebb korában udvari festője volt Albrecht mainzi érseknek. Valószínűleg Würtzburgban született az 1470-es években. Lehetséges, hogy az idősebb Hans Holbein tanítványa volt.
Munkái
Kevés munkáját ismerjük. A mesternek tulajdonított néhány kép az M. G. N. kezdőbetűket viseli magán. Ezek leginkább kisebb-nagyobb vidéki templomokban szétszórva található oltárképek. Grünewald valószínűleg ismerte a reneszánsz több vívmányát, ezek azonban nemigen hatottak rá. A késő gótikus stílus vallásos művészetének merev szabályait nem tekintette béklyóknak. Számára a művészet nem a szépség rejtett törvényeinek kutatását jelentette, hanem az volt a célja, hogy festményei által prédikáljon.
Az isenheimi oltár
Grünewald fő műve eredetileg az isenheimi antonita kolostor kórházának templomában volt, ma a közeli Colmar város Unterlinden Múzeumában van (Musée d'Unterlinden), ami szintén kolostor volt egykor. Az antonita rend Remete Szent Antalról kapta a nevét, a kórházban a bélpoklosok szenvedéseit enyhítették. Az oltárt a zárda utolsó előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg. Az 1512 és 1516 között megfestett oltár többszörösen kihajtható szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál.
Az első látvány a Keresztrefeszítés jelenete, vagy Golgota. Az itáliai művészek fogalmai szerint nem sok szépséget fedezhetünk föl ebben a rideg, kegyetlenül őszinte ábrázolásban. Grünewald mindent elkövet, hogy hitelessé tegye a szenvedés borzalmait: Krisztus haldokló testét eltorzítják a kereszt kínjai; ostor hasította gennyes sebek borítják egész alakját. A sötétvörös vérnyomok kiáltó ellentétet teremtenek Jézus testének beteges, zöld árnyalatával. Ujjai merev görcsbe rándulnak, karjai meghajlítják a keresztfát.
Tőle jobbra Keresztelő Szent János áll (aki jelképként van jelen, hiszen az esemény idején ő már halott), vele a keresztet hordozó bárány ősi szimbóluma, melynek vére az áldoztatókehelybe hullik. Szent János komor, határozott mozdulattal mutat a Megváltóra, míg föléje piros betűkkel írva olvashatjuk szavait: illum oportet crescere, me autem minui (annak növekedni kell, és nékem alászállnom kell). A kereszt bal oldalán Szűz Mária látható az özvegyi fátyolban, akit János tanítvány tart, mellettük a térdelő, rimánkodó Mária Magdolna.
A Golgota alatti részen a Sírbatétel látható, ez már nem olyan drámai, mint a Golgota. A nagy képtől balra pedig Remete Szent Antal, egy talapzaton áll. Arca a kolostor apátjának arcmása.
Az oltárkép tábláinak kihajtása után további részletek fedezhetők fel a szentek életéből.
Galéria
-
Madonna és a gyermek, 1517-19. -
A Santa Maria Maggiore alapítása Rómában, 1517-19. -
Krisztus ostorozása, 1503 körül.
Források
- Michael Levey: A festészet rövid története, Corvina Kiadó, 1972
- E. H. Gombrich: A művészet története, Gondolat, Budapest, 1974
Külső hivatkozások
