„Hasáb” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: eu:Prisma |
a Bot: következő módosítása: ru:Призма (геометрия); kozmetikai változtatások |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
* '''palást:''' az oldallapokból álló felület |
* '''palást:''' az oldallapokból álló felület |
||
==Átlók== |
== Átlók == |
||
* '''lapátló:''' egy lap síkjában áthaladó átló |
* '''lapátló:''' egy lap síkjában áthaladó átló |
||
* '''testátló:''' térben áthaladó átló |
* '''testátló:''' térben áthaladó átló |
||
==Sajátos esetek== |
== Sajátos esetek == |
||
* [[Paralelepipedon]]: olyan hasáb, amelynek az alapja is paralelogramma. |
* [[Paralelepipedon]]: olyan hasáb, amelynek az alapja is paralelogramma. |
||
* [[Téglatest]]: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja [[téglalap]] |
* [[Téglatest]]: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja [[téglalap]] |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
* [[Prizma]]: olyan egyenes hasáb, amelynek alapja [[háromszög]]. Az optikában használatos prizmák esetén az alapháromszög egyenlő szárú. |
* [[Prizma]]: olyan egyenes hasáb, amelynek alapja [[háromszög]]. Az optikában használatos prizmák esetén az alapháromszög egyenlő szárú. |
||
==Összefüggések== |
== Összefüggések == |
||
* A hasáb térfogata az alapsokszög területének és a hasáb magasságának a szorzata. |
* A hasáb térfogata az alapsokszög területének és a hasáb magasságának a szorzata. |
||
* Az egyenes hasáb oldalfelszíne az alapsokszög kerületének és a hasáb magasságának a szorzata. (ferde hasábra nem igaz). |
* Az egyenes hasáb oldalfelszíne az alapsokszög kerületének és a hasáb magasságának a szorzata. (ferde hasábra nem igaz). |
||
* A hasáb teljes felszíne egyenlő az alapterület kétszeresének és az oldalfelszínnek (másnéven a palástnak) az összegével. |
* A hasáb teljes felszíne egyenlő az alapterület kétszeresének és az oldalfelszínnek (másnéven a palástnak) az összegével. |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
* ''Matematikai kisenciklopédia'' (Gondolat, 1968) |
* ''Matematikai kisenciklopédia'' (Gondolat, 1968) |
||
63. sor: | 63. sor: | ||
[[pt:Prisma]] |
[[pt:Prisma]] |
||
[[ro:Prismă (corp)]] |
[[ro:Prismă (corp)]] |
||
[[ru:Призма ( |
[[ru:Призма (геометрия)]] |
||
[[sh:Prizma (geometrija)]] |
[[sh:Prizma (geometrija)]] |
||
[[sk:Hranol (mnohosten)]] |
[[sk:Hranol (mnohosten)]] |
A lap 2010. január 5., 20:17-kori változata
A hasáb olyan poliéder, amelynek két párhuzamos lapja egymással egybevágó sokszög, a többi lapja pedig paralelogramma. Úgy is felfogható, hogy a hasáb az alapsokszög párhuzamos eltolása során keletkezik, ha az eltolást egy olyan egyenes mentén végezzük, amely nem a sokszög síkjában fekszik. Ha a párhuzamos eltolás az alapsokszög síkjára merőleges egyenes mentén történik, akkor a hasáb egyenes hasáb lesz, más esetben pedig ferde hasáb. Az egyenes hasáb oldallapjai téglalapok.
Részei
- alapélek: az alaplapokat határoló élek
- alaplapok: két egybevágó és egymással párhuzamos sokszög
- alkotók: az alaplapok egymással megfelelő pontjait összekötésével kapott szakaszok, amelyek az oldallapon haladnak
- csúcsok: az élek végpontjai
- magasság: az alaplapok távolsága, ami azonos az oldalélek hosszával
- oldalélek: az oldallapok élei, amelyek azonos magasságúak
- oldallapok: az alaplapon kívül többi lap
- palást: az oldallapokból álló felület
Átlók
- lapátló: egy lap síkjában áthaladó átló
- testátló: térben áthaladó átló
Sajátos esetek
- Paralelepipedon: olyan hasáb, amelynek az alapja is paralelogramma.
- Téglatest: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja téglalap
- Kocka: olyan egyenes hasáb, amelynek az alapja négyzet, és a magassága egyenlő az alapnégyzet oldalával.
- Prizma: olyan egyenes hasáb, amelynek alapja háromszög. Az optikában használatos prizmák esetén az alapháromszög egyenlő szárú.
Összefüggések
- A hasáb térfogata az alapsokszög területének és a hasáb magasságának a szorzata.
- Az egyenes hasáb oldalfelszíne az alapsokszög kerületének és a hasáb magasságának a szorzata. (ferde hasábra nem igaz).
- A hasáb teljes felszíne egyenlő az alapterület kétszeresének és az oldalfelszínnek (másnéven a palástnak) az összegével.
Forrás
- Matematikai kisenciklopédia (Gondolat, 1968)