„Iszapkő” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a linkjav |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:RipplemarksCarmelFormation.jpg|thumb|right|300px|Aleurolit a utahi Carmel Aleurolit Formációból, a |
[[Fájl:RipplemarksCarmelFormation.jpg|thumb|right|300px|Aleurolit a utahi Carmel Aleurolit Formációból, a [[jura (időszak)|jura]] időszak közepéről]] |
||
Az '''iszapkő''' vagy '''aleurolit''' |
Az '''iszapkő''' vagy '''aleurolit''' üledékes kőzet, melynek [[szemcseméret]]-tartománya az [[agyag]] és [[homok]] frakcióba esik. Egyes nevezéktanok az [[üledékes kőzetek]] közül csak a meszes cementációjú változatokat tekintik aleurolitnak. |
||
== Keletkezése == |
== Keletkezése == |
A lap 2010. január 4., 11:28-kori változata
Az iszapkő vagy aleurolit üledékes kőzet, melynek szemcseméret-tartománya az agyag és homok frakcióba esik. Egyes nevezéktanok az üledékes kőzetek közül csak a meszes cementációjú változatokat tekintik aleurolitnak.
Keletkezése
Az aleurolit aleuritnak nevezett kőzetlisztből áll. Ez legtöbbször folyóvízben keletkezik és iszap formájában rakódik le, de szárazföldi képződése is ismert. Magyar terminológia szerint a homok-frakció 2 mm és 0,02 mm közötti, az agyag 0,02 mm alatti szemcseméretű. (Egyes országok meghatározása némiképp változhat.) Az aleurit az agyag- és homok-frakciót keverve tartalmazza.
Keletkezése erózióhoz köthető. A vízben felhalmozott törmelék kerekített szemcsékből áll, a szél által hordott pedig szögletes. A lerakódó aleurit nyomás és/vagy cementáló anyag hatására összeáll. Attól kezdve beszélünk aleurit helyett aleurolitról, amikor a szél vagy a víz már nem képes önállóan tovább hordozni a szemcséket.
Megjelenése
Rendkívül sokféle megjelenése lehetséges, ami az összetételétől és a cementáció fokától függ. Előfordulása az egészen laza szerkezettől a kemény, burkolásra is alkalmas változatig terjed. Összetételében a homokok és az agyagok minden lehetséges változata megjelenhet.
Szerkezete a keletkezés körülményeitől függő. Lehet felismerhető szerkezet nélküli, rétegzett (a rétegződés minden lehetséges változatával), ezenkívül palás is, amennyiben nagy nyomáson, kisfokú metamorfiálódás hatására rétegessé válik.
Színváltozatai
A kőzet színe függ a keletkezési körülményektől, az eredeti kőzetanyagtól, amelynek mállásával keletkezett, valamint a kiülepedés utáni környezeti változásoktól.
- Szárazföldi keletkezésűek lehetnek fehérek, vagy a sárgától a vörösön át a barnáig folytonos spektrumban. A fehér színt általában a kvarchomok-tartalom adja. A vörös árnyalatait a laterites mállás során keletkező vörös-vasoxid hozza létre.
- A vízi keletkezésűek általában több agyagásványt tartalmaznak, színük sötétebb, a halványszürkétől feketéig terjedő.
Utólagos (vagy ülepedés közbeni) behatásként például bitumenes fekete színt kaphat, a rézvegyületektől zöldes.
Megnevezései
A magyar elnevezése összetételtől függő: lehet agyagos homokkő vagy homokos agyagkő. Az angol nyelvű irodalom nem a claystone vagy sandstone szavakból képzi, hanem önállóan siltstone (= iszapkő) névvel látja el.