„Vörös Hadsereg (magyar)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2009. december 21., 13:58-kori változata

A Vörös Hadsereg a Magyarországi Tanácsköztársaság hadserege, az első magyar „munkás-paraszt” hadsereg volt. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 25-én rendelte el a Vörös Hadsereg megalakítását.

A kezdetek

Mivel 1919. március 21-én az addigi Honvédelmi Minisztérium átalakult Honvédelmi Népbiztossággá, a honvédelmi népbiztos Pogány József, míg a népbiztos-helyettes Szántó Béla lett

Többen is állítják^[forrás?], hogy Pogány József nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, március 24-én alapított egy háromtagú tanácsot (Kun Béla, Böhm Vilmos és Weltner Jakab személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a 200000-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből (Székely Hadosztály) és a Dunaőrségből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a Hadügyi Népbiztosságon. Április 1-jén az addig toborzottak létszáma összesen 20640 fő volt, az alábbi részletezésben:

Hadosztály	Létszám
budapesti 1. hadosztály	1655 fő
budapesti 2. hadosztály	1661 fő
budapesti 3. hadosztály	3275 fő
győri 4. hadosztály	2362 fő
nyíregyházi 5. hadosztály	2347 fő
szegedi 6. hadosztály	1500 fő
székely különítmény	7542 fő
tengerészdandár	298 fő

A toborzottak összlétszáma

Dátum	Összlétszám
1919. április 3.	26449 fő
1919. április 5.	29743 fő
1919. április 10.	32832 fő
1919. április 15.	53524 fő

Magyarok mellett nagyszámban harcoltak internacionalista gondolkodású oroszok, szlovákok és németek.

A vezérkar

A hadügy vezetésében meglévő viták miatt április 4-étől öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: Kun Béla (KMP), Fiedler Rezső (KMP), Szántó Béla (MSZDP), Böhm Vilmos (MSZDP) és Haubrich József (MSZDP)

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Mivel [[1919]]. [[március 21.|március 21-én]] az addigi ''Honvédelmi Minisztérium'' átalakult ''Honvédelmi Népbiztosság''gá, a honvédelmi népbiztos [[Pogány József]], míg a népbiztos-helyettes [[Szántó Béla]] lett
-Többen is állítják{{forr}}, hogy [[Pogány József]] nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, [[március 24.|március 24-én]] alapított egy háromtagú tanácsot ([[Kun Béla]], [[Bőhm Vilmos]] és [[Weltner Jakab]] személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a ''200000''-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből ''(Székely Hadosztály)'' és a ''Dunaőrség''ből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a ''Hadügyi Népbiztosság''on. [[április 1.|Április 1-jén]] az addig toborzottak létszáma összesen ''20640'' fő volt, az alábbi részletezésben:
+Többen is állítják{{forr}}, hogy [[Pogány József]] nem volt alkalmas a hadügyek vezetésére. Több másik népbiztossal is összeveszett katonai kérdésekben. A Forradalmi Kormányzótanács, látva a kialakult helyzetet, [[március 24.|március 24-én]] alapított egy háromtagú tanácsot ([[Kun Béla]], [[Böhm Vilmos]] és [[Weltner Jakab]] személyében) a kérdés eldöntésére. A tanács Pogány József pártját fogta: a szakszervezeteken keresztül, önkéntes hadsereget kell csinálni, s ily módon megtölteni a ''200000''-es megüresedett helyeket. A toborzás megkezdése után napról-napra nőtt a jelentkezők száma, de ebben közrejátszott a tény, hogy az ország elvesztheti a szuverenitását. A szervezési rendelet értelmében a mindhárom fegyvernemet magában foglaló hat hadosztályból, a székely különítményből ''(Székely Hadosztály)'' és a ''Dunaőrség''ből álló hadsereget írt elő. A toborzás a hadosztály-parancsnokságokon keresztül történt és a létszámot minden nap jelentették a ''Hadügyi Népbiztosság''on. [[április 1.|Április 1-jén]] az addig toborzottak létszáma összesen ''20640'' fő volt, az alábbi részletezésben:
 {|| border="2" style="border-collapse:collapse;" cellpadding="3"
@@ 61. sor: / 61. sor: @@
 ==A vezérkar==
-A hadügy vezetésében meglévő viták miatt [[április 4.|április 4-étől]] öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: [[Kun Béla]] ([[KMP]]), [[Fiedler Rezső]] ([[KMP]]), [[Szántó Béla]] ([[MSZDP]]), [[Bőhm Vilmos]] ([[MSZDP]]) és [[Haubrich József]] ([[MSZDP]])
+A hadügy vezetésében meglévő viták miatt [[április 4.|április 4-étől]] öttagú hadügyi kollégium vette át a honvédelem irányítását: [[Kun Béla]] ([[KMP]]), [[Fiedler Rezső]] ([[KMP]]), [[Szántó Béla]] ([[MSZDP]]), [[Böhm Vilmos]] ([[MSZDP]]) és [[Haubrich József]] ([[MSZDP]])
 [[Kategória:Magyar Tanácsköztársaság|Vo~ro~s Hadsereg]]