„Nyköping” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: pt:Nyköping |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Svéd –> Svédország |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
== A kulcs története == |
== A kulcs története == |
||
1250-ben a [[Folkunga]] nemzetségből származó [[Birger Jarl]], a kiváló szervezői adottságokkal rendelkező királyi gyám, két bástyával és erős falakkal bevehetetlen erődítménnyé tette a [[Mälaren]] tó bejáratát védő [[Stockholm]]ot. Birger Jarl 1251-ben fiát, Valdemárt (1266-1274) választatta királynak. Uralkodásuk alatt hozták az első, egész országra kiterjedő törvényeket. Egyezményt kötöttek a [[Balti-tenger]] déli partját uraló [[Hanza-szövetség]] városaival, melynek értelmében a befolyásos városállam hajói vámmentességet élveztek a [[svéd]] kikötőkben. Az egyre inkább főváros szerepét betöltő [[Stockholm]]ban [[lübeck]]i német kereskedők telepedtek le. A beáramlott német tőke és szervezés megalapozta a fémipart, [[Svédország]] legfontosabb kiviteli termékének forrását. Valdemárt 1274-ben testvére, [[Magnus Ladulås]] fosztotta meg a hatalomtól. Magnus király megerősítette az egyház hatalmát, megalapozta a svéd nemességet, és bőkezű adományokkal látta el a szürkebarátokat. Ladulås szó szerint "istálló-lakatot" jelent, és Magnus azon intézkedésére utal, mellyel megtiltotta a birodalmi nagyuraknak az ellenszolgáltatás nélkül vendégeskedést. Magnus Ladulås volt az első király, akit a svéd királyok temetkezőhelyén, a stockholmi [[Riddarholmen]]-templomban temettek el. Magnus Ladulås utódjának 1290-ben legnagyobb fiát, [[Birger Magnusson]] választották. |
1250-ben a [[Folkunga]] nemzetségből származó [[Birger Jarl]], a kiváló szervezői adottságokkal rendelkező királyi gyám, két bástyával és erős falakkal bevehetetlen erődítménnyé tette a [[Mälaren]] tó bejáratát védő [[Stockholm]]ot. Birger Jarl 1251-ben fiát, Valdemárt (1266-1274) választatta királynak. Uralkodásuk alatt hozták az első, egész országra kiterjedő törvényeket. Egyezményt kötöttek a [[Balti-tenger]] déli partját uraló [[Hanza-szövetség]] városaival, melynek értelmében a befolyásos városállam hajói vámmentességet élveztek a [[Svédország|svéd]] kikötőkben. Az egyre inkább főváros szerepét betöltő [[Stockholm]]ban [[lübeck]]i német kereskedők telepedtek le. A beáramlott német tőke és szervezés megalapozta a fémipart, [[Svédország]] legfontosabb kiviteli termékének forrását. Valdemárt 1274-ben testvére, [[Magnus Ladulås]] fosztotta meg a hatalomtól. Magnus király megerősítette az egyház hatalmát, megalapozta a svéd nemességet, és bőkezű adományokkal látta el a szürkebarátokat. Ladulås szó szerint "istálló-lakatot" jelent, és Magnus azon intézkedésére utal, mellyel megtiltotta a birodalmi nagyuraknak az ellenszolgáltatás nélkül vendégeskedést. Magnus Ladulås volt az első király, akit a svéd királyok temetkezőhelyén, a stockholmi [[Riddarholmen]]-templomban temettek el. Magnus Ladulås utódjának 1290-ben legnagyobb fiát, [[Birger Magnusson]] választották. |
||
Birger állandó viszályban élt testvéreivel, Erik és [[Valdemar]] hercegekkel. Az irigy testvérek 1306 szeptemberében a Sigtuna melletti [[Håtuna]] birtokon foglyul ejtették, és a [[Stockholm]]tól 100-km délre fekvő Nyköping várába zárták Birger királyt. Birger kétévi fogság után kiszabadult, és apósa, a dán király segítségével visszaszerezte a trónt, majd 1317 karácsonyán engesztelő vacsorára hívta öccseit Nyköping várába. A nagy eszem-iszom közben a hercegek fegyvereseit különféle okokkal kicsalogatták a környező városba. A feledékeny testvérek másnap reggel a vár börtönében ébredtek. - Emlékeztek-e a [[håtuna]]i csínyre " - válaszolt kérdéssel a kérdésre Birger, és a cella kulcsát a vár tornyáról a közeli folyóba dobta. |
Birger állandó viszályban élt testvéreivel, Erik és [[Valdemar]] hercegekkel. Az irigy testvérek 1306 szeptemberében a Sigtuna melletti [[Håtuna]] birtokon foglyul ejtették, és a [[Stockholm]]tól 100-km délre fekvő Nyköping várába zárták Birger királyt. Birger kétévi fogság után kiszabadult, és apósa, a dán király segítségével visszaszerezte a trónt, majd 1317 karácsonyán engesztelő vacsorára hívta öccseit Nyköping várába. A nagy eszem-iszom közben a hercegek fegyvereseit különféle okokkal kicsalogatták a környező városba. A feledékeny testvérek másnap reggel a vár börtönében ébredtek. - Emlékeztek-e a [[håtuna]]i csínyre " - válaszolt kérdéssel a kérdésre Birger, és a cella kulcsát a vár tornyáról a közeli folyóba dobta. |
A lap 2009. július 24., 19:13-kori változata
Nyköping | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Svédország | ||
Megye | Södermanland megye | ||
Község | Nyköping község | ||
Rang | megyeszékhely | ||
Irányítószám | 61166 | ||
Testvérvárosok | Lista nincs | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 38 780 fő (2020. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2253[2] fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,31[2] km² | ||
Összesen | 12,31[2] km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 58° 45′ 30″, k. h. 17° 01′ 06″58.758237°N 17.018466°EKoordináták: é. sz. 58° 45′ 30″, k. h. 17° 01′ 06″58.758237°N 17.018466°E | |||
Nyköping weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyköping témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nyköping város Svédországban, a Balti-tenger egyik öblénél, a Nyköpingsa folyó két partján. Södermanland megye székhelye.
Történet
A század elején(1915) 10,781 lakosú volt, az itt élők gép-, hajó-, dohánygyártással, posztószövéssel foglalkoztak. Kikötője nagyon elhomokosodott. Egykor fontos erősség volt a vár és a kikötő is. A város kedvelt pihenő helye volt a svéd uralkodóknak. 1302-ben Erik és Valdemár hercegek itt voltak fogságban és itt is halak meg de IX. Károly svéd király is gyakran lakott itt. Ferences kolostorát a reformáció söpörte el. Vára, templomai is a XIII. században épültek. A várban, a középkorban többször ülésezett a svéd parlament. A középkori eredetű település 1254-ben kapott városi rangot. Nevének jelentése 'új vásár' (ny köping).
Napjainkban közel 50 ezer lakosú város, Södermanland megye közigazgatási székhelye. A kikötője igazán nyáron él, ekkor működik a kikötőhivatal (Hamnkontor), és tele vannak a régi stílusban fából épült éttermek teraszai, járnak a hajók, a raktárakba és a gabonasilóba ki-be áramlik az áru. Nyáron nagyon sok programnak fesztiválnak ad otthont. A városnak van egy repülőtere Stockholm-Skavsta[1] repülőtér, ahonnan a Ryanair[2] 30 járatot indít naponta, Európa minden pontjába. Az E4-es autópálya a város mellett halad és emiatt ill. a repülőtér közelsége miatt újabb és újabb hotelek, bevásárló központok épülnek.
A város egyik szimbóluma a kulcs melynek történetét a vár múzeumban is elolvashatjuk…
A kulcs története
1250-ben a Folkunga nemzetségből származó Birger Jarl, a kiváló szervezői adottságokkal rendelkező királyi gyám, két bástyával és erős falakkal bevehetetlen erődítménnyé tette a Mälaren tó bejáratát védő Stockholmot. Birger Jarl 1251-ben fiát, Valdemárt (1266-1274) választatta királynak. Uralkodásuk alatt hozták az első, egész országra kiterjedő törvényeket. Egyezményt kötöttek a Balti-tenger déli partját uraló Hanza-szövetség városaival, melynek értelmében a befolyásos városállam hajói vámmentességet élveztek a svéd kikötőkben. Az egyre inkább főváros szerepét betöltő Stockholmban lübecki német kereskedők telepedtek le. A beáramlott német tőke és szervezés megalapozta a fémipart, Svédország legfontosabb kiviteli termékének forrását. Valdemárt 1274-ben testvére, Magnus Ladulås fosztotta meg a hatalomtól. Magnus király megerősítette az egyház hatalmát, megalapozta a svéd nemességet, és bőkezű adományokkal látta el a szürkebarátokat. Ladulås szó szerint "istálló-lakatot" jelent, és Magnus azon intézkedésére utal, mellyel megtiltotta a birodalmi nagyuraknak az ellenszolgáltatás nélkül vendégeskedést. Magnus Ladulås volt az első király, akit a svéd királyok temetkezőhelyén, a stockholmi Riddarholmen-templomban temettek el. Magnus Ladulås utódjának 1290-ben legnagyobb fiát, Birger Magnusson választották.
Birger állandó viszályban élt testvéreivel, Erik és Valdemar hercegekkel. Az irigy testvérek 1306 szeptemberében a Sigtuna melletti Håtuna birtokon foglyul ejtették, és a Stockholmtól 100-km délre fekvő Nyköping várába zárták Birger királyt. Birger kétévi fogság után kiszabadult, és apósa, a dán király segítségével visszaszerezte a trónt, majd 1317 karácsonyán engesztelő vacsorára hívta öccseit Nyköping várába. A nagy eszem-iszom közben a hercegek fegyvereseit különféle okokkal kicsalogatták a környező városba. A feledékeny testvérek másnap reggel a vár börtönében ébredtek. - Emlékeztek-e a håtunai csínyre " - válaszolt kérdéssel a kérdésre Birger, és a cella kulcsát a vár tornyáról a közeli folyóba dobta. Erik és Valdemar felbőszült hívei hónapokon át tartó ostrom után bevették a várat, és Birger király Dániába menekült. A hercegek hívei a "nyköpingi vendéglátásban" éhhalált halt Erik herceg fiát, a hároméves Magnus Erikssont (1318-1364) választották királynak, aki helyett kezdetben Magnus gyámja, Mats Kettilmundsson kormányozta az országot. Számos haladó intézkedést foganatosított, többek között megszüntette a rabszolgatartás intézményét (1335).
Hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)