„Genealógia (egyértelműsítő lap)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor: 4. sor:


"Genealógia (gör.) a. m. származástan. általános jelentősége szerint valaminek leszármazását jelenti. Szűkebb értelemben a nemzetségek (genera) eredetének, leszármazásának és egymásközti összefüggésének tana. Mint ilyen, a történelem segédtudományai között tekintélyes, lehet mondani nélkülözhetetlennek tekinthető. Ettől eltekintve a jogtudomány is egyik legfontosabb segédtanai közé sorolja, amennyiben örökösödési stb. perekben gyakran döntő hatást gyakorol. A Genealógia, mint tudomány két részre oszlik, u. m. elméleti és gyakorlati részre. Az elméleti rész azon szabályok összességét tárgyalja, melyek szerint a leszármazási viszonyok, az egyes ágak rokonsági foka, a családokra vonatkozó adatok összeállítása történik. A gyakorlati rész ezen szabályok alkalmazását tünteti fel."
"Genealógia (gör.) a. m. származástan. általános jelentősége szerint valaminek leszármazását jelenti. Szűkebb értelemben a nemzetségek (genera) eredetének, leszármazásának és egymásközti összefüggésének tana. Mint ilyen, a történelem segédtudományai között tekintélyes, lehet mondani nélkülözhetetlennek tekinthető. Ettől eltekintve a jogtudomány is egyik legfontosabb segédtanai közé sorolja, amennyiben örökösödési stb. perekben gyakran döntő hatást gyakorol. A Genealógia, mint tudomány két részre oszlik, u. m. elméleti és gyakorlati részre. Az elméleti rész azon szabályok összességét tárgyalja, melyek szerint a leszármazási viszonyok, az egyes ágak rokonsági foka, a családokra vonatkozó adatok összeállítása történik. A gyakorlati rész ezen szabályok alkalmazását tünteti fel."

==Irodalom==

Baán Kálmán: A családtörténet jelentősége. Magyar Családtörténeti Szemle, 1935/1. 3–5.

Baán Kálmán: A polgári genealógia kutatási területe és módszere. Magyar Családtörténeti Szemle, 1937/1. 1–4.


A genealógia segédtudományként több tudományterület része lehet:
A genealógia segédtudományként több tudományterület része lehet:
17. sor: 11. sor:
Legszűkebb értelmezésében:
Legszűkebb értelmezésében:
* [[Családfakutatás]]
* [[Családfakutatás]]

==Irodalom==

Baán Kálmán: A családtörténet jelentősége. Magyar Családtörténeti Szemle, 1935/1. 3–5.

Baán Kálmán: A polgári genealógia kutatási területe és módszere. Magyar Családtörténeti Szemle, 1937/1. 1–4.


[[sk:Genealógia]]
[[sk:Genealógia]]

A lap 2009. július 6., 10:40-kori változata

A genealógia (görög γενεά "származás" és λόγος "tudomány, tan" szavakból) a Révai Nagy Lexikon szerint:

"Genealógia (gör.) a. m. származástan. általános jelentősége szerint valaminek leszármazását jelenti. Szűkebb értelemben a nemzetségek (genera) eredetének, leszármazásának és egymásközti összefüggésének tana. Mint ilyen, a történelem segédtudományai között tekintélyes, lehet mondani nélkülözhetetlennek tekinthető. Ettől eltekintve a jogtudomány is egyik legfontosabb segédtanai közé sorolja, amennyiben örökösödési stb. perekben gyakran döntő hatást gyakorol. A Genealógia, mint tudomány két részre oszlik, u. m. elméleti és gyakorlati részre. Az elméleti rész azon szabályok összességét tárgyalja, melyek szerint a leszármazási viszonyok, az egyes ágak rokonsági foka, a családokra vonatkozó adatok összeállítása történik. A gyakorlati rész ezen szabályok alkalmazását tünteti fel."

A genealógia segédtudományként több tudományterület része lehet:

Legszűkebb értelmezésében:

Irodalom

Baán Kálmán: A családtörténet jelentősége. Magyar Családtörténeti Szemle, 1935/1. 3–5.

Baán Kálmán: A polgári genealógia kutatási területe és módszere. Magyar Családtörténeti Szemle, 1937/1. 1–4.