Ugrás a tartalomhoz

Családfakutatás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A családfakutatás a genealógia részterülete. Célja egy kiválasztott személy[j 1] rokoni kapcsolatainak feltárása, más rokoni vonalaktól történő elkülönítése s ezek bemutatása.

Arbor consanguinitatis 1829[j 2]

A genealógia nem önálló diszciplína, így nem alakultak ki a családfakutatás és -publikálás tartalmi és alaki feltételeit rögzítő protokollok sem, s emiatt nehéz elvárásokat megfogalmazni egy kutatási végeredménnyel kapcsolatban. Ez egyfelől megnehezíti a kutatások eredményeinek összehasonlítását, bizalmatlanságot szül a kutatást vállaló szervezetekkel szemben, ad absurdum vita tárgyává degradálja a kutatási eredmény fogalmát. Másfelől a tudományos kritika hiánya, a szabálynélküliség határtalan kreativitást enged a kutatóknak a lemenők és utódok[j 3] bemutatására.

Alkalmazása

[szerkesztés]

Eredményei sok területen felhasználhatók, kihatnak a kutatás és publikálás idő- és térbeli határaira, precizitására, tartalmára, formájára, szerkezetére. Általában rokonság,[1] rokonsági fok megállapítása,[2][3] örökösödési-vagyonjogi pereskedés, nemesi származás, nemzetiségi-vallási hova (nem) tartozás igazolása, hiúság, históriai tábla készítése nevezetes személy származásának vagy utódának bemutatása, birtok- vagy helytörténet feltárása, orvos-genetikai vizsgálat, néprajzi kutatás, vagy egyszerűen csak a (családi) múlt iránti érdeklődés. A kutatási erőfeszítések iránya lehet vertikális vagy horizontális. Előbbi esetben cél a családtörténet időtengelyén minél mélyebbre jutva az elérhető összes nemzedék legalább egy képviselőjét felkutatni. Utóbbi esetben a cél az egyes nemzedékek teljességben történő bemutatása mind a személyek száma, mind a róluk összegyűjthető adatok tekintetében.

A családfakutatást szélsőséges politikai hatalmak képviselői nemtelen célokra is felhasználták, amikor annak eszközeivel igazoltak vagy éppen nem igazoltak nemzetiségi-etnikai-vallási hovatartozást, következményesen vagyonelkobzásba, megbélyegzésbe, száműzetésbe, rabságba vagy a halálba kergetve az érintetteket.

Származási igazolvány 1941-ből

Az ideológiai alapú ellenszenven és az érdektelenségen kívül bizalmatlanságot szül a családfakutatással szemben:

  • ha a rokoni vérvonal folytonossága feltételezésen alapszik, azaz nincs generációról generációra mutató közhiteles okirattal[j 4] bizonyítva a rokoni kapcsolat
  • annak lehetősége, hogy a bemutatott személyek bármelyikének valamelyik szülője jogi és genetikai értelemben szétválasztható[2][j 5]
  • ha a kutatási eredményen kiütközik a főnemesi, nemesi, történelmi, vagy híres családhoz tartozás illúziójának sznobizmusa.[j 6]

Jelképei

[szerkesztés]

A családfakutatás a genealógia megegyezésen alapuló jelképeit használja. Alkalmazhatók egyéni jelölések is, de az egyértelműség miatt minden publikációs formában egy magyarázó részben fel kell oldani azokat.

A jelkép A jelkép jelentése
* Született (A betlehemi születés csillaga után. A felekezeti anyakönyvek általában az 1850-es évektől rögzítik a születés és keresztelés időpontját. A korábbi időkben csak a keresztelés idejét közlik, ezért ezt a jelképet gyakran használják keresztelés értelemben is.)
+ vagy † Meghalt (Utalás a golgotai keresztre.)
∞ vagy oo Házasodott (Az összefonódó jegygyűrűk képe utal a kapcsolat véglegességére is.)
(*) Házasságon kívül született (Fattyú.)
~ vagy ~~ Keresztelve
o Eljegyezve
o|o vagy o/o Elvált
o-o Törvénytelen kapcsolat (Vadházasság, ágyasság.)
X vagy +X Elesett (Háborús körülmények között hunyt el.)
Eltemetve
++ Kihalt ág
stb.

A családfakutatás forrásai

[szerkesztés]

A szülő és a gyermek közötti egyenes ági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre.[2] A leszármazás biológiai (DNS vizsgálat) és jogi igazolással tekinthető hitelesnek. Minden olyan okirat, amely ezt a leszármazást közhitelesen igazolja, a családfakutatás elsődleges forrása. Magyarországon az akkreditált genetikai laboratóriumok hivatalos eredményein felül ilyen közokirat a polgári anyakönyv, ezért az anyakönyvön kívül elsődleges forrásnak tekinthető minden, az állami végrehajtó hatalom szervei vagy közigazgatási hatóságai által kiállított, az anyakönyv adatain alapuló okirat. Minden egyéb irat másodlagos forrásnak számít, mellyel vagy vélelmezni lehet egy személy feltételezett rokoni vonalhoz tartozását, vagy színesíti annak életrajzát.

Családon belüli információk

[szerkesztés]
Familyen Register[4]

A magyar törvények szerint adatvédelmi okokból kutatási tilalom alá esnek a polgári anyakönyvek közül a kutatott személy halálától számított 30 év; ha az nem ismert, akkor a születéstől számított 90 év; ha az sem ismert, akkor a kutatás időpontjától számított 60 év utolsó anyakönyvei. A valódi kutatás megkezdéséhez ezt az időt a családtagok elbeszélései, és a család birtokában lévő dokumentumok adatai hidalják át. Rendkívül fontos alapja ez a kutatásnak, hiszen ebben a szakaszban dől el, hogy a kezdő lépésekkel hol (melyik egyházi vagy polgári levéltárban) kit, milyen néven (névváltozat, névváltoztatás!), melyik felekezeti anyakönyvben (vallása) és nagyjából melyik évben (becsült genealógiai évszám) kell keresni. A tiltott időbe eső genealógiai esemény(ek)ről a területileg illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője anyakönyvi kivonatot ad ki.[5]

Anyakönyvi kutatás

[szerkesztés]

A családból hozott információk alapján kiválasztott területileg illetékes[6] megyei levéltárban, vagy a Magyar Országos Levéltárban (MOL)[7] végzett anyakönyvi kutatás menete a hátrafelé haladás. Azaz ismert genealógiai esemény anyakönyvi bejegyzéséről az időben azt megelőző genealógiai esemény anyakönyvét kell keresni. A polgári anyakönyvekben a kutatás viszonylag gyors és egyszerű, mert rendszerint jól olvashatók, s az adatok rámutatnak nem csak az előző genealógiai esemény helyére-idejére, hanem megnevezik a lemenő nevét is. (Lásd pl. a polgári házasság szabályait a dualizmus idején.) Időben a felekezeti anyakönyvekhez érkezve a kutatás menete hasonló.

Anyakönyvi kivonat 1918-ból[8]

A felekezeti anyakönyvek ugyan nem közhiteles okiratok, mégis a kor egyetlen olyan forrásanyaga, amelyből több-kevesebb megbízhatósággal követhető a generációról generációra ívelő rokoni vonal útja. Az egyre korábbi felekezeti anyakönyvek egyre kevesebb adatot tartalmazva egyre pontatlanabbul mutatnak rá az adott személlyel kapcsolatos megelőző genealógiai eseményre, és/vagy nem közlik a lemenő rokon nevét sem. Ilyenkor felértékelődik az addig (a családból vagy kutatásból) megszerzett információk minden részlete, s ha ezek nem orientálnak, akkor a földrajzi és idő értelemben egyaránt egyre nagyobb kört (intervallumot) átfogó kutatás vagy (előbb-utóbb) sikert hoz, vagy a kutatás holtpontra[j 7] jut. Megjegyzendő, hogy a levéltári kutatás kényelmetlenségeit[j 8] ma már egyre gyakrabban felváltja az otthoni kutatás lehetősége. A levéltárak, könyvtárak, közgyűjtemények egyre bővülő ütemben digitalizálják[9] s teszik (részben) elérhetővé anyagaikat. Ha mégsem, a MOL-ból megvásárolható anyakönyvi mikrofilm-másolat viszonylag gyorsan és olcsón digitalizálható házilag is.

A felekezeti anyakönyvek kritikája

[szerkesztés]
Korántsem olvashatatlan.[10]

A megfogalmazható kritika kulcsszava a megbízhatóság lehetne. Világossá kell tenni, hogy a felekezeti anyakönyvek annak idején nem az utókor családkutatói számára íródtak, s utólag látszó hiányosságai gyakran nem az azokat vezető személyek lelkiismeretessége híján keletkeztek.

  • Különböző okokkal magyarázhatóan a felekezeti anyakönyvek nem tartalmaznak mindenkit, aki területi illetőségükön belül megszületett vagy meghalt. A legteljesebbek e tekintetben a házassági anyakönyvek. Azaz a korabeli közigazgatás karja nem ért el feltétlenül mindenkit.
  • A rögzített adatok valódisága kétséges. Ennek oka lehet, hogy az adatrögzítő túlterhelt volt, feladatát felettesei által időnként ellenőrizve kényszerből, nyűgként végezte, az adatrögzítést gyakran emlékezetből és/vagy rokoni-hozzátartozói bemondásra alapozva tette meg, frissen kezdett szolgálatában nem ismerte még a nyáját stb.
  • A tollszárral, kézírással beírt szöveg gyakran olvashatatlan vagy félreértelmezhető (volt már a bejegyzéskor is).
  • Olykor megfejthetetlen rövidítéseket tartalmaz.
  • Ha egyáltalán megvan, fizikai állapota okán szintén lehet olvashatatlan vagy félreértelmezhető.
  • Nyelvi problémák.
  • A település-, vezeték- és keresztnevek váltakozó, következetlen írásmódja.
  • Az egyértelműség hiánya. (Pl. ha egy bejegyzett településnévről eldönthetetlen, hogy az az illető születési, apja származási, vagy a család lakhelyét jelenti-e.)

A családfakutatás másodlagos forrásai

[szerkesztés]
Síremlék a kiskunmajsai temetőből.[11]
Példa a másodlagos forrásanyagra.

Minden olyan dokumentum, kép, fénykép, hanganyag, film stb., ami felhasználható életrajzi adaléknak, és/vagy kimozdít a kutatási holtpontról. A MOL honlapján információ szerezhető a kutatás lehetőségeiről és menetéről, valamint a kutatás lehetőségeit bővítő segédanyagokról. Az általuk megismert adatot - amennyire lehetséges -, igazolni kell elsődleges forrással.

De ezeken felül is, a teljesség igénye nélkül:

Összeírás (Conscriptio Urbarialis),[j 9] úriszéki jegyzőkönyv, egyházlátogatási jegyzőkönyv (Canonica visitatio), az ún. Domestica,[j 10] nemességet igazló oklevél, armális, címeres levél, névjegykártya, esküvői meghívó, keresztlevél, keresztelési emléklap, iskolai évkönyv, munkakönyv, tanulmányi értesítő, iskolai bizonyítvány, iskolai anyakönyv, diákigazolvány, sorozási értesítő, behívóparancs,[j 11] tiszti-főtiszti személyi dosszié,[12] (egyházi vagy állami) kitüntetés, korábban készült családfa, önéletrajz, végrendelet, álláspályázat, egészségügyi okmány, iparengedély, bérleti- és adásvételi szerződés, kötelezvény, házassági- és jegyességi szerződés, civil szervezetek - pártok - mozgalmak tagsági könyve, közéleti szereplések nyomai, önkormányzati képviselőtestületi jegyzőkönyv, temetői adattár,[13][j 12] sírfelirat,[j 13] gyászjelentés,[14] képeslap, helytörténeti munka, birtokleírás, uradalmi könyvtári anyag, származásigazolás, céhlevél, telefonkönyv, lakcímjegyzék[j 14] stb.

Minden olyan dokumentum, amely a kutatás forrásanyagainak értelmezésében segítséget nyújt.

  • Megfelelő nyelvi szótár (időkifejezések, foglalkozások, betegségek, számnevek, keresztnevek, hónapok-napok, vármegyék, régiók, előforduló rövidítések stb. tekintetében); Település- vagy településrész kereső;[36] Térkép;[37] Közigazgatási atlasz;[38] Egyházi schematismus;[39] Idegen nevek írásmódjai; Vezetéknév változatok stb.
Tő- és sorszámnevek
római/arab számmal latinul magyarul németül angolul
sorszámnevek tőszámnevek sorszámnevek tőszámnevek sorszámnevek tőszámnevek sorszámnevek tőszámnevek
I/1 primus, -a, -um unus, -a, um első egy erste eins first one
II/2 secundus duo, duæ, duo második kettő zweite zwei second two
III/3 tertius tres, tres, tria harmadik három dritte drei third three
IV/4 quartus quattuor negyedik négy vierte vier fourth four
V/5 quintus quinque ötödik öt fünfte fünf fifth five
VI/6 sextus sex hatodik hat sechste sechs sixth six
VII/7 septimus septem hetedik hét siebte sieben seventh seven
VIII/8 octavus octo nyolcadik nyolc achte acht eighth eight
IX/9 monus novem kilencedik kilenc neunte neun ninth nine
X/10 decimus decem tizedik tíz zehnte zehn tenth ten
XI/11 undecimus undecim tizenegyedik tizenegy elfte elf eleventh eleven
XII/12 duodecimus duodecim tizenkettedik tizenkettő zwölfte zwölf twelfth twelve
XIII/13 tertius decimus tredecim tizenharmadik tizenhárom dreizehnte dreizehn thirteenth thirteen
XIV/14 quartus decimus quattuordecim tizennegyedik tizennégy vierzehnte vierzehn fourteenth fourteen
XV/15 quintus decimus quindecim tizenötödik tizenöt fünfzehnte fünfzehn fifteenth fifteen
XVI/16 sextus decimus (sedecimo) sedecim tizenhatodik tizenhat sechszehnte sechszehn sixteenth sixteen
XVII/17 septimus decimus septendecim tizenhetedik tizenhét siebzehnte siebzehn seventeenth seventeen
XVIII/18 duodevicesimus duodeviginti tizennyolcadik tizennyolc achtzehnte achtzehn eighteenth eighteen
XIX/19 undevicesimus undeviginti tizenkilencedik tizenkilenc neunzehnte neunzehn nineteenth nineteen
XX/20 vicesimus viginti huszadik húsz zwanzigste zwanzig twentieth twenty
XXI/21 vicesimus primus viginti unus (unus et viginti) huszonegyedik huszonegy einundzwanzigste einundzwanzig twenty-first twenty-one
XXII/22 vicesimus secundus viginti duo huszonkettedik huszonkettő zweiundzwanzigste zweiundzwanzig twenty-second twenty-two
XXIII/23 vicesimus tertius viginti tres huszonharmadik huszonhárom dreiundzwanzigste dreiundzmanzig twenty-third twenty-three
XXIV/24 vicesimus quartus viginti quattuor huszonnegyedik huszonnégy vierundzwanzigste vierundzwanzig twenty-fourth twenty-four
XXV/25 vicesimus quintus viginti quinque huszonötödik huszonöt fünfundzwanzigste fünfundzwanzig twenty-fifth twenty-five
XXVI/26 vicesimus sextus viginti sex huszonhatodik huszonhat sechsundzwanzigste sechsundzwanzig twenty-sixth twenty-six
XXVII/27 vicesimus septimus viginti septem huszonhetedik huszonhét siebenundzwanzigste siebenundzwanzig twenty-seventh twenty-seven
XXVIII/28 duodetricesinus duodetriginta huszonnyolcadik huszonnyolc achtundzwanzigste achtundzwanzig twenty-eighth twenty-eight
XXIX/29 undetricesimus undetriginta huszonkilencedik huszonkilenc neunundzwanzigste neunundzwanzig twenty-nineth twenty-nine
XXX/30 tricesimus triginta harmincadik harminc dreizigste dreissig thirtieth thirty
XL/40 quadragesimus quadraginta negyvenedik negyven vierzigste vierzig fortieth forty
L/50 quinquagesimus quinquaginta ötvenedik ötven fünfzigste fünfzig fiftieth fifty
LX/60 sexagesimus sexaginta hatvanadik hatvan sechszigste sechszig sixtieth sixty
LXX/70 septuagesimus septuaginta hetvenedik hetven siebzigste siebzig seventieth seventy
LXXX/80 octogesimus octoginta nyolcvanadik nyolcvan achtzigste achtzig eightieth eighty
XC/90 nonagesimus nonaginta kilencvenedik kilencven neunzigste neunzig nintieth ninety
C/100 centesimus centum századik száz hundertste hundert hundredth hundred
CC/200 ducentesimus ducenti, -æ, -a kettőszázadik kettőszáz zweihundertste zweihundert two hundredth two hundred
CCC/300 trecentesimus trecenti, -æ, -a háromszázadik háromszáz dreihundertste dreihundert three hundredth three hundred
CD/400 quadrigentesimus quadrigenti, -æ, -a négyszázadik négyszáz vierhundertste vierhundert four hundredth four hundred
D/500 quingentesimus quingenti, -æ, -a ötszázadik ötszáz fünfhundertste fünfhundert five hundredth five hundred
DC/600 sescentesimus sescenti, -æ, -a hatszázadik hatszáz sechshundertste sechshundert six hundredth six hundred
DCC/700 septigentesimus septigenti, -æ, -a hétszázadik hétszáz siebenhundertste siebenhundert seven hundredth seven hundred
DCCC/800 octigentesimus octingenti, -æ, -a nyolcszázadik nyolcszáz achthundertste achthundert eight hundreth eight hundre
CM/900 nongentesimus nongenti, -æ, -a kilencszázadik kilencszáz neunhundertste neunhundert nine hundredth nine hundred
M1000 millesimus mille ezredik ezer eintausendste eintausen thousandth thousand
Hónapnevek 2/1
latinul római arab magyarul
teljes névvel rövidítve számmal mai alakban archaikus alakban reformkori alakban
Januarius I 1 január Boldogasszony hava Télhó
Februarius II 2 február Böjtelő hava Télutó
Martius III 3 március Böjtmás hava Tavaszelő
Aprilis IV 4 április Szent György hava Tavaszhó
Maius V 5 május Pünkösd hava Tavaszutó
Junius VI 6 június Szent Iván hava Nyárelő
Julius VII 7 július Szent Jakab hava Nyárhó
Augustus VIII 8 augusztus Kisasszony hava Nyárutó
September 7ber; VIIber; 7bris IX 9 szeptember Szent Mihály hava Őszelő
October 8ber; VIIIber, 8bris X 10 október Mindszent hava Őszhó
November 9ber; IXber; 9bris XI 11 november Szent András hava Őszutó
December 10ber; Xber; 10bris; Xbris XII 12 december Karácsony hava Télelő
Hónapnevek 2./2
latinul németül angolul szerbül horvátul
teljes névvel rövidítve mai formában régi német alakban
Januarius Januar, Jänner Hartung January januar siječanj
Februarius Februar, Feber Hornung, Spurk February februar veljača
Martius März Frühlingsmonat, Lenzing, Lenzmonat March mart ožujak
Aprilis April Ostermonat, Osteren, Grünmonat, Ostermond April april travanj
Maius Mai Wonnemonat, Blütemonat, Maien May maj svibanj
Junius Juni Brachmonat, Brachet, Brachmond June jun lipanj
Julius Juli Heuert, Heumonat, Heuet July jul srpanj
Augustus August Erntermonat, Hitzmonat, Ernting August august kolovoz
September 7ber; VIIber; 7bris September Fruchtmonat, Herbstmonat, Herpsten, Heumond, Scheiding September september rujan
October 8ber; VIIIber, 8bris Oktober Weinmonat, Gilbhard October oktober listopad
November 9ber; IXber; 9bris November Wintermonat, Lofrote, Nebelmond November november studeni
December 10ber; Xber; 10bris; Xbris Dezember Christmonat, Julmonat, Christmond December december prosinac

A források és a rájuk itt hivatkozott egy-egy példa jelzi, hogy a családfakutatás Magyarországon tulajdonképpen azonos a Kárpát-medencei országok, népek, nemzetiségek, vallások, nyelvek, vidékek megismerésével, s a felkutatott anyag nem is mutatható be másképp, csak a régió történelmébe, néprajzába, kultúrájába ágyazva. Nem várható el senkitől, hogy magabiztos és alapos tudással rendelkezzék e szerteágazó területek mindegyikéről, hisz egy-egy részterület megismerése és feldolgozása is életre szóló elfoglaltság. Eltekintve a profitorientált családkutató szervezetek megbízásának lehetőségétől,[j 19] az önálló kutató nagyságrendekkel kisebb energiaráfordítással érhet el több és megbízhatóbb eredményt, ha csatlakozik valamely nonprofit családfa kutató szervezethez (levelezési listához), ahol kutatnia ugyan magának kell, de a tagok koncentrált tudása és tapasztalata rendelkezésre áll.[j 20] Ilyen értelemben ezek a szervezetek[40] is egyfajta forráshelyei a családfakutatásnak.

A publikálás lehetőségei

[szerkesztés]

Családfakutatási eredmények (akár csak szűk családi körben történő) közreadásának jogi lehetőségeiről az adatvédelmi ombudsman ajánlást adott ki.[41]

Szóbeli közlés

[szerkesztés]

A szájhagyomány útján terjedő családtörténetről nem tárgyszerű itt beszélni, hisz általában nem előzi meg kutatás, mégis fontos, hisz sokan éppen azért kezdenek kutatásokba, mert akad egy nagyszülő, akinek színes (megrázó vagy érdekes) emlékei vannak saját nagyszüleiről…!

Előnye:

  • Az emberközeliség.
  • A szubjektivitás.

Hátránya:

  • Az objektivitás hiánya.
  • A legendaképződés veszélye.
  • A memória korlátai.
  • Alkalmas továbbvivő híján a történet nyomtalanul elvész.
  • Csak rövid családtörténeti ívet (max. 3-4 generációt, s azt is csak egy-két ág részletéig) képes átfogni.
  • Gyakran még a hallgatóság előtt sem valósul meg a genealógiai kutatások alapvető célja, az egyes rokonok egymástól egzakt módon történő elkülönítése, a szereplők egymáshoz viszonyított rokonsági fokának feltárása.

Ábrák, rajzok

[szerkesztés]

A legkedveltebb publikációs forma.

Előnye

  • A rokonok egymáshoz viszonyított helyzete a vérvonalban egyértelműen és látványosan bemutatható.
  • A rokonok (az azonos nevűek is) egymástól történő megkülönböztetése korrekt.
  • Ízléses, dekoratív kivitelezéssel, grafikai díszítésekkel és illő kerettel művészi értékkel bíró lakásdísz is lehet.
  • Valamilyen minőségű ábrát könnyen, gyorsan, egyszerűen bárki készíthet.

Hátránya

  • Az áttekinthetőség érdekében kompromisszumot kell kötni az ábra mérete, illetve az ábrába felvitt adatok mérete és mennyisége között. Hétnél több nemzedék ábrázolása esetén az ábra kezelhetetlenül nagy lesz.
    • Vagy az olvashatóság határára kell csökkenteni a feliratozás méretét (kézi rajzon ez a lehetőség is korlátozott).
    • Vagy a neveket önmagukban, az egyéb megkülönböztető adatok nélkül kell szerepeltetni.
    • Vagy az ábrát kell (praktikusan az adott ágakra) feldarabolni.
    • Vagy a személyek kódolásával (leggyakrabban a örökléstanból átvett, a nemi elkülönülést reprezentáló jelekkel és/vagy a Kekulé számokkal kell a felirat méretét csökkentve teret nyerni.

Mindegyik megoldás következménye, hogy az ábra értelmezéséhez az ábra készítőjének idegenvezetése és/vagy a személyek külön lapon történő indexálása szükséges. Megoldásnak tűnik a hétnél kevesebb generációt tartalmazó ábrák készítése. Ez csak akkor lenne elfogadható, ha a kutatások is befejeződtek ezen a szinten. Tény azonban, hogy kezdő kutatók is eljutnak a 7-10. generációkig az első kutatási lendülettel.

  • Akár szabadkézi, akár számítógépes grafikai megoldással, de szakszerű, igényes és szép ábrát nehéz készíteni, emiatt készíttetése is drága.
  • Utólagos javítása nehézkes, kiegészítések esetén újra kell rajzolni.
  • A helyes ábrakészítést lehetetlenné teszik az egy leszármazási ágba eső (nemzedéken belüli, vagy nemzedéket ugró) ősvesztések. Ezt a problémát csak háromdimenziós modellel lehetne megoldani.

Kivitelük szerint

[szerkesztés]
Szabadkézi rajzok
[szerkesztés]

A genealógiai viszonyok feltüntetése hagyományos ábrán egy elágazó törzsű fa. Szerteágazó gyökérzete az ősöket (lemenőket), a törzs magát a vizsgált személyt (probandus, vagy K1) és vér szerinti testvéreit, a faágak pedig egy-egy (utód) ágát jelképezik a családnak. Végül az egyes utódokat a levelek (az adatok rögzítését lehetővé tévő hasas forma és az egyszerű alak miatt legtöbbször hársfalevelek) szimbolizálták. Egyszerűségük miatt ma már népszerűbbek az ún. folyamatábrákon kör vagy téglalapforma rejti a személyek nevét (egyéb adatát, vagy azonosító kódját), hacsak nem önmagában, keret nélkül állnak az adatok. Az egymáshoz viszonyított helyzetet a név felé- ill. tőle haladó összekötő vonalak jelzik.

Az ábra a családfakutatás publikálásának egyik lehetséges, s helykihasználtság tekintetében a lehető legtakarékosabb formáját, egy (kutatási eredmények alapján már megrajzolt, de még kitöltetlen) ősfát ábrázol. A sárgában párban álló kockák testvérek, a felettük lévő generációban ősvesztés figyelhető meg. A „külső héjon” lévők, azaz az egyes ág végpontjai együtt, listába szedve a vizsgált személy ősvégjegyzékét adják. Az ábra eredetileg szabadkézi rajz, az illusztrálhatóság érdekében Paint rajzprogrammal felülírva. Az ábra eredeti mérete 64 x 85 cm. Az egyszerű ornamentikával közrefogott ún. lóversenypálya alakzaton a lemenők grafikusan is jól elkülönülnek: középen (mintegy a kutatás középpontjában) szerepel K1, az ábra jobb- és balfele a két szülői ág, a quadránsok a nagyszülői ág stb. Látható, hogy az éppen csak egy név befogadására alkalmas szűk kiskockák sem férnének el már az ábrán a 8. generációban sem, ha sikerülne a nemzedék minden képviselőjét felkutatni, nemhogy még az afeletti generációkban!

Előnye

  • Egy szépen kivitelezett, saját készítésű, egyedi ábra értékes az utódok számára.

Hátránya

  • Az alkalmas, áttekinthető és informatív forma kiötlésén kívül meg kell küzdeni a jó ízlés (és lehetőleg a művészi érték) korlátain belül a kivitelezés minden problémájával. Pl.: alkalmas méretű és minőségű papír beszerzése, sok próbadarab elkészítése, a kivitelezés (grafit, tus, rézkarc stb.) eldöntése, színek használata, feliratozás tartalma – mérete - módja, a megvalósítható ornamentika, a kész ábra festészet-technikai fixálása, a keret színe – mérete - mintázata stb.
  • Az ábrakészítés grafikai készséget, rajztechnikai ismereteket kíván. Elkészítése energia- és időigényes.
  • Az ábra rendszerint egyedi, az utódok nem tudnak megosztozni rajta.
Számítógéppel tervezett ábrák
[szerkesztés]

Digitális ábra az elterjedten használt Microsoft Office programcsomagban meglévő szövegszerkesztővel (Microsoft Word) és táblázatkezelővel (Microsoft Excel) is készíthető, igazi grafikai lehetőséget mégis a prezentációs- (pl. Microsoft PowerPoint) ill. rajzprogramok nyújtják. Utóbbiak lehetnek pixelgrafikus (pl. Paint), vagy vektorgrafikus (pl. CorelDraw) alapúak. Az adatbázis-kezelő (pl. Microsoft Access) programról és a családfakészítő szoftverekről, melyek szintén képesek a bevitt adatok ábrás megjelenítésére, külön fejezetben lesz szó.

Előnye

  • A számítógépes technika képes az ábra tetszés szerinti fraktálszerkezetét azonos elemekből elkészíteni, azaz – ha szükséges – precízen tartja a szimmetriákat.
  • Akár 30%-kal jobb lehet a helykihasználtság a kézi rajhoz képest.
  • A végleges ábra elkészülte előtt tetszés szerint próbálgathatók az elhelyezés, a forma, a betű- és vonalstílusok, a felület (háttér, feliratok, vonalak) színezése, a méretek, az ornamentika, az egyes ágak vagy akár egyetlen személy kiemelése stb. lehetőségei.
  • A kész ábra tetszés szerinti méretre darabolható, nagyítható vagy kicsinyíthető.
  • Utólagos javítások, pótlások egyszerűen beilleszthetők.
  • A rajzolást tetszőlegesen felvett szimmetriatengelyes tükrözések, vágólap, sablonhasználat stb. segíti.
  • A gépben tárolt ábra akár minden önálló karakterét vagy karakter-csoportját (pl. egy személy nevét, „kiskockáját” stb.) megjegyzéssel láthatunk el, hiperhivatkozással összeköthetjük almappákban tárolt adatokkal (életrajzi szöveg, kép, rövidfilm, más családfa ábrarész) stb.
  • Bemutatható közönség előtti projektoros kivetítéssel, vagy akár az internet (pl. saját honlapon) széles világában. Látványos technikákkal elérhető, hogy megtekintéskor az ábra a készítő által meghatározott részekkel és mértékig hangeffektek vagy magyarázó szöveg kíséretében fokozatosan épüljön fel.

Hátránya

  • A kivitelezést és bemutatást könnyítő-megújító technikák az ábrák általános hátrányait nem küszöbölik ki.
  • A digitális ábrázolás sokszínű előnyének többsége a nyomtatás során elvész.
  • Digitális ábra nyomtatását a nyomtatási méretek és a nyomtató által használni képes papír minősége korlátozzák. Azaz digitális ábrát eleve digitális prezentációra érdemes tervezni.
  • Szövegszerkesztővel és táblázatkezelővel (a két legáltalánosabban ismert és használt programmal, Word és Excel) nehéz ábrát készíteni, mert ezeket a programokat nem rajzolásra fejlesztették ki, s megközelítőleg sem tudnak annyit ábrakészítésből, mint a rajzprogramok. A bemutató- ill. rajz-szoftverek használata pedig éppen azért nehéz, mert a program rengeteg (esetleg idegen nyelven) megtanulandó „trükköt” tud.

Felépítésük szerint

[szerkesztés]
Származási (aszcendes) táblázat / vagy származási jegyzék, ősfa
[szerkesztés]

Egyenesági kutatás ábrája a probandus (K1) valamennyi felmenőjére vonatkozóan. Bemutatja K1 összes egyenes ági ősét és csak azokat. Néha feltüntetik az ősök (K1-hez viszonyított oldalági) többedik házasságait is. Általában – bár erre szabály nincs, és ha az ősvesztések ábrázolása ezt lehetővé teszi -, egy-egy felmenő házaspár bal oldala a férfi, jobb oldala a nő ági felmenő. Ha az azonos generációs szinteket az ábra azonos vízszintes síkban ábrázolja, az ábra befoglaló formája egy csúcsára fordított piramis lesz.

Családfa
[szerkesztés]

Egyenesági kutatás ábrája adott családra vonatkozóan. A családfa a probandus (K1) apai (az azonos családnevet viselő) lemenőit és azok házastársi (az egyenes ágat biztosító házasság, néha azonban a lemenő minden házassági) adatait, és csak azt tartalmazza. Szokás itt is – minden írott szabály nélkül - balra helyezni a férfiakat, jobbra a nőket. Az ábra nevezetes része az ősfának.

Ősfa, családfa és ősvégjegyzék
Leszármazási (deszcendens) tábla
[szerkesztés]

A probandus összes egyenes ági utódát és azok házastársait, azaz a teljes populációt bemutató ábra. Rendszerint felül mutatja a vizsgált személyt, alatta generációs szintekre különítve a leszármazókat. A személyek kódolására alkalmatlan a Kekulé felmenői számozási rendszer, ha erre igény van, valamelyik lemenői számozási szisztémát alkalmazhatjuk. (Pl. de Villiers/Pama System, Meurgey de Tupigny System stb.) Ha az azonos generációs szinteket az ábra azonos vízszintes síkban ábrázolja, akkor az ábra befoglaló formája egy talpán álló piramis lesz.

Leszármazási tábla sémája
Vegyes szerkezetű ábrák
[szerkesztés]

Az ősfa és a leszármazási tábla (rész)adatainak egy ábrában történő közlése. Az oldalági összekötések miatt áttekinthetetlen és kezelhetetlenül nagy lesz az ábra.

Vázlatos bemutató
[szerkesztés]

Tulajdonképpen nem klasszikus ábra, hanem adott személy fel- vagy lemenőinek adatait generációs tagolásban, listaszerűen összefoglalja, olyanképpen, mint egy szakkönyv decimális osztású tartalomjegyzéke, vagy egy weblap honlaptérképe. Alkalmas mind az ábrák, mind a szöveges publikációk összefoglaló bemutatására. A számítógépes programok alapszolgáltatásként készítik el a nemzetségi vagy származási jegyzéknek is nevezett vázlatot.

A jó ábra ismérvei

[szerkesztés]
  • Időtálló minőségű, egyetlen darab, kezelhető méretű (karton)papírra készül.
  • Címe rövid és utal a műfajra (családfa, ősfa, leszármazási tábla)
  • Nem keverednek a családfa, ősfa és leszármazási tábla adatai.
  • Felirat jelzi az ábra készítője nevét, az ábrakészítés idejét (esetleg helyét).
  • A személyek megjelenítésére neveket, s nem kódokat tartalmaz. A nevek mellett tartalmazza a személyek elkülönítését, az időben-térben történő elhelyezést megkönnyítő adatokat.
  • Tetszetős, szellős (nem túlzsúfolt), áttekinthető (könnyen feltárhatók az egyes vérvonalak), díszes. Esetleg művészi értékkel bír.
  • Értelmezése laikustól (nem családtagtól) sem kíván írott segédletet, „idegenvezetést”.
  • Megfelelő védelmet kap a grafikai rajz is és maga a papír is. (Fixáló lakk, üveglap, (díszes) keret vagy (bőr)tok.)

Dacára a forma kedveltségének, a hátrányok feloldhatatlansága és a végeredményhez képest felhasznált energiák aránytalan mértéke miatt az ábrakészítés megkezdése előtt érdemes „cost-benefit” megfontolással élni.

Írott publikáció

[szerkesztés]

Az írott publikációk törzsfejlődésének mintegy őssejtje a családi Biblia utolsó oldalára rótt feljegyzés, de írott publikációnak számít a család fiókjaiban elfekvő, nevekkel-dátumokkal teleírt, elsárgult papír is.[j 21] A célhoz tehát sok út vezet, mégis praktikus okokból legkedveltebb az ún. cédulázós anyagszerkesztés.

Három Rékási nevű személy cédulája.[42]

Itt egy cédulán szereplő személy (a szerkezet követhetősége és mérete miatt a családot alapító férfi) minden ismert genealógiai (tehát szülei neve, saját születési/keresztelési, házasságkötési, halotti adatai, gyermekei neve, azok születési, házasságkötési és halotti) adata szerepel, melyet ki lehet egészíteni fényképpel, életrajzzal, a kutatás speciális adataival, névváltozatokkal, egyéb megjegyzésekkel. Az így könyvvé duzzadt cédulák sorát azután alfabetikus jegyzékbe rendezve lehet publikálni a kiegészítő indexekkel (Asszonynevek, Névváltozatok, Foglalkozás, Kekulé szám, Származási hely szerint), és – igényesség szerint - egyéb Mellékletekkel (Bevezetés, Tartalomjegyzék, Forrásanyagok jegyzéke, A kutatási módszertan és eljárás leírása, Rövidítések jegyzéke, Családtörténeti összefoglaló, Jelmagyarázat, a korabeli dokumentumok kópiái, Településtörténet, Térkép- és Fotótár, CD-DVD melléklet stb.) Létrehozásához elegendő egy általános szövegszerkesztő (pl. Microsoft Word) ismerete is, de használhatók a nyomdai tördelést is elvégző könyvíró programok. Nyilvánvaló hátrányai miatt ma már nem életszerű kézzel írott publikációról beszélni.

Családtörténeti könyv jellemzői

  • Az egy személyhez rendelt adatok jól rendezetten elkülönülnek, követhetőek, s kiolvasható belőlük mind a le-, mind a felmenői útvonal. Azaz bármely személy elsőfokú rokonát a nála szereplő információk birtokában meg lehet találni a könyvben, nem kell elsőfokú rokonkeresésre az aggregátumokat használni. Ez a feltétele annak, hogy „jól el lehessen menni” az adatokon.
  • Az egyes személyekhez rendelt adatok teljesek, ha tartalmazzák a genealógiai hármas alapadatok mindegyikét (születés/keresztelés; házasságkötések/válások; halálozás, keresztszülők, házassági tanúk), válaszolnak a „mikor”, „hol”, „mely vallás szerint” a halálozás esetében a „miért”, valamint a „foglalkozása” kérdésekre. (A házassági tanúk és a keresztszülők önmagukban nem alkalmasak személyazonosításra, azonban az anyakönyvek feldolgozása során segítséget nyújthatnak az azonos nevű személyek elkülönítésében.)
  • Minden adat tekintetében utalás történik az adatok forráshelyére.
  • Tartalmazza a jelzett mellékleteket, indexeket.
    • A Bevezető ismerteti a kutatással kapcsolatos információkat (kutatás indikációja, ideje, intervalluma, módszertana, helye(i), a kutató személye, forrásanyagok, specialitások stb.)
  • Rögzíti az egy-egy adat felkutatására tett sikertelen erőfeszítéseket, bizonytalanságok okát is.
    • Utólagos kiegészítésekre mód van (törzsanyagba és az indexekbe is).
    • A nemzetközi szakirodalomban megszokott jelzésrendszert használja.

Előnye:

  • Elkészítése nem kíván speciális szakismereteket.
  • Tetszés szerint sokszorosítható akár digitálisan, akár nyomtatásban, emiatt többszörösen örökíthető.
  • Nincsenek terjedelmi korlátok.
  • Igényes kötésben időtálló, szép ajándék is lehet.
  • Nagyrészt saját erőből elkészíthető: a kutatások befejezése és a gépelés után csak a (megfizethető) kötetezéshez kell külső segítséget igénybe venni.
  • Teljes mértékben szolgálja a gyökerekkel részletekig történő megismertetés eszméjét, azaz a leginformatívabb publikációs forma.
  • A jól megszerkesztett és logikusan csoportosított adathalmazban való szörfözés intellektuális örömet nyújt.
  • Elkészítéséhez használható a két leggyakrabban használt és legáltalánosabban ismert program: a Word szövegszerkesztő és az Excel táblázatkezelő, de más rendszerű szövegszerkesztők (Linux stb), vagy akár adatbázis-kezelő programok is. Azaz szerkesztéskor az alkalmazott program képességeinek erejéig kihasználhatók a digitális világ előnyei.
  • Alkalmas helyekre bekötött üres lapokkal a kiadást követően a családba születő vagy a családhoz házasodó új személyek legalább két generációig utólag is (kézzel) beemelhetők a családfába.

Hátránya

  • A családnak készített kéziratnak nincsenek egy felelős kiadó által kikényszerített terjedelmi, stilisztikai vagy időbeli korlátai. A kutatás életformává rögzülésével, minden családi apróság részletes leírásával és magyarázatával egy részeire eső befejezetlen irathalmaz maradhat az utódokra.
  • Ősvégjegyzék

Az ősvégjegyzék (németül Ahnenspitzenlisten) az ősfa ágainak kutatási holtpontjain szereplő személyek alfabetikus összegzése. A táblázatos forma első rekordja egy római szám/arab szám kód. A római szám a generáció szintje, az arab szám az egyén Kekulé száma. A következő rekord az illető neve, amit az első róla ismert adat (évszám és/vagy helységnév) követ. Az összeállított ösvégjegyzék a hozzáértőnek megmutatja a családfa idő- és térbeli kiterjedtségét, s a holtpontról való továbblépés lehetőségeit, más családfák lehetséges közös pontjait.

Ősszám (A generáció szintje / Kekulé szám) Név (családnév, keresztnév) Az első ismert adatok A genealógiai eseményhez kapcsolható hely neve
VIII./294 Auth Henrich kb.* 1741; 1Gy: *1762 Margaretha Popovac (Horvátország)
VIII./344 Badem Johann kb.*1770; ∞ Schosse Marianna; Gy: *1794 Futog (Szerbia)
IX./921 Balogh Katalin ∞ Nagy Ferenc; Gy: Ferenc Imre *1750.X.30. Kiskunmajsa
IX./698 Flattinger Johann Adam ∞Schneider Magdalena; Gy: *1785.VII.23. Magdalena Bački Gračac (Szerbia)
IX./890 Focht Viti kb.* 1694; ∞ … Barbara; Gy: kb. *1736 Barbara Margaretha ∞1759.II.26. Tain Leonard Magyarszék
VIII./428 Fronebner Jacob kb.*1730; ∞ … Marianna; Gy: *1754.X.19. Maria Elisabetha; 2∞ 1768.IV.26. Vunderlich Anna Maria Barátúr
V./46 Gáspár István ∞ T. Szabó Mária; Gy:*1891.VIII.1. Julianna Nagyigmánd
VIII./390 Hauser Andreas kb.* 1736; ∞ … Monica.; Gy: *1761 Adam Kán
X./1346 Hennefreund Johann Hermann Gy.: kb.*1718 Magdalena Apatin (Szerbia)
VIII./438 Hergert Johann kb.*1718; ∞ … Anna Maria Elisabetha; Gy: 1759.I.01. Maria Elisabetha Barbara Tekeres
VI./71 Scheuer Elisabeth kb.* 1803; 1Gy: *1823 Ban (Popovac, Horváto.) Popovac (Horvátország)
IX./1344 Taubner Philipp ∞ Schmidt Maria; Gy.: *1714.XII.7. Nicolaus Bliesransbach (Németország, Saarvidék)
VII./200 Terczki Ferenc kb.* 1775; ∞Lucz Theresia; Gy: *1808.IX.11. Johann (Baptista) Battyánpuszta (ma Komló-Kisbattyán)
IX./1000 Varga István ∞ Varjú Erzsébet; Gy: Éva * 1749.VI.20. Kiskunmajsa
VI./104 Vetzl Johann Georg kb.* 1756-1765; ∞1786.II.7. Fuchs Anna, Gy: 1790.III.16. Franciscus Jacob; 2∞1791.IX.15. Zorn Barbara; 3∞ 1798.XI.27. Künstler Anna Maria 16384-32767
VIII./256 Weber Peter kb.* 1750; ∞ Stocz Anna Maria; Gy: 1769.II.26. Josef Popovac (Horvátország)
stb.

Adatbázis-kezelők, számítógépes szoftverek

[szerkesztés]

A digitális világ számos programot biztosít a kutatóknak, melyek elvégzik a kutatás során felgyűlt adathalmaz kezelését, bemutatását. Ezek némelyike ingyenes, másokért fizetni kell. Egy-egy szoftvernek is újabb meg újabb változatait készítik el, melyekkel általában frissíteni lehet a már meglévő – és esetleg adatokkal feltöltött – programot. Az ingyenes programok vagy korlátozzák a kezelhető személyek számát, vagy kikerülhetetlen hirdetéseket is tartalmaznak. Gyakran egy fizetős program demo anyaga ingyenes a kipróbálási lehetőség érdekében. Máskor időkorláttal ingyenes egy-egy program, s csak a teljes szoftver megvásárlásával nyílik lehetőség ismét a programhasználatra. A jó szoftver ismérveit nehéz meghatározni, mert kinek-kinek igénye szerint kell döntenie egy-egy szoftver-tulajdonság fontosságáról.

  • Kezelőfelülete felhasználóbarát.
  • Kellő mennyiségben tárol egy személyhez képet, szöveget (életrajzot), filmet, okmányokat, hanganyagot stb.
  • Egy kiválasztott képet alapértelmezettként kezel (ezt az adatfelvitel ill. –feldolgozás alatt is mutatja), a többit albumba tárolja.
  • A családi képekhez hozzárendelhető a családi esemény ideje-helye, a résztvevők (a fotós) neve.
  • Legalább öt nemzedék ábráját áttekinthetően elkészíti, s van mód azt átméretezni, feldarabolni, szerkeszteni.
  • Generálja és kezeli a Kekulé számokat. Ősvesztések esetén eldönthetők a kieső számok.
  • Egyedi azonosítót generál. Rendszerint a római számmal írt generációs szint száma és az arab számmal írt Kekulé szám szerepel / jellel elválasztva. Vannak azonban igények egyedi, 5-8 karakterből álló azonosítók létrehozására is.
  • Egyedi genealógiai eseményeket is kezel. (incestusból, rokonházasságból vagy bigámiából származó utódok, korlátlan számú házasság stb.)
  • Van születésnap/házassági évforduló figyelmeztetője, beépített öröknaptára.
  • A származási helynevekhez kellő terjedelemben helytörténeti adat rögzíthető.
  • Kezeli a polgári/felekezeti házasságkötések eltérő idejét-helyét, az élettársi kapcsolatot ill. válásokat.
  • A nyomtatási paraméterek beállíthatók. (színek, méretek, lapszámkorlátozás stb.)
  • Elfogadja a történelmi Magyarország minden nemzetisége nyelvének helyesírási követelményeit (pl. a vezeték- és keresztnevek sorrendje, ékezetes betűk, cirill- és gót német ABC stb.)
  • Megjelenik (milyen mértékig, pl. a Súgó is?) az általunk kívánt nyelven. Magyar fejlesztésű szoftver még nem került piacra.
  • Automatikusan készít honlapot.
  • Gátolja az adatbeviteli hibákat. Pl. a senkivel összefüggésben nem lévő (függő) személy, születés-házasságkötés előtti elhalálozás, azonos neműek házassága stb. Az első generációs programok megakadályozták az ellentmondó adatok bevitelét. Ugyanakkor a sajátos korabeli felekezeti anyakönyv-vezetési szokások miatt gyakori, hogy egy újszülött későbbi időponttal került a keresztelési anyakönyvbe, mint a halottiba. A forráshű adatrögzítés ilyen esetben lehetetlenné vált. Ugyanakkor a családjogi törvény már lehetővé teszi az azonos neműek házasságát, élettársi kapcsolatát is. Ezért a modern programok csak figyelmeztetik az adatbevivőt a logikai hibára, de nem akadályozzák meg annak bevitelét.
  • A munkaablak több darabra osztható, ezzel egy időben több családfa(ág) tanulmányozható.
  • A megjelenő felületek testre szabhatók. (háttérkép, betűszínek, ikonok mérete-megjelenése, keretezés, nemek színének elkülönítése, egyéb egyéni ötletek megvalósítása stb.
  • Indexeket készít.
  • Statisztikai sorokat készít és prezentál (adatsor, diagram). Pl.: átlagéletkort, házasságkötés-kori kort, korcsoportos halandóságot (mindezeket nemek szerint is), leggyakoribb/legkevésbé gyakori keresztnevek – foglalkozást – betegséget – halálokot stb.
  • Megfizethető. Legdrágább az ingyenes, mert az adatbevitellel járó energia könnyen kárba vész, ha a korlátozott képességű program elégedetlenséget szül. Tájékozódni kell a nyújtott szolgáltatásokról, a drágább termékek (100$ felett) igényesek, s rendszerint különböző szolgáltatásokkal (ingyenes frissítések küldése, településkereső program stb.) ösztönzik a vásárlást.

Előnye:

  • Az adatokat csak egyszer – egy személyi kartonon, kérdőíven, „cédulán” - kell rögzíteni. Módosításokat is itt, egy helyen lehet végrehajtani.
  • A kutató egyetlen feladata a program adatokkal történő feltöltése.
  • Bővíthető (születések, házasságok), már kész adatbázissal egybefűzhető, (részben vagy egészben) más adatbázisnak átadható. Lehetővé válhat ezzel nagy nemzetség vagy egy település teljes adatállományának egy adatbázison belüli kezelése.
  • Rögzített adatállományokat egy közös szabvány (leggyakrabban a GEDCOM = GEnealogi Data COMmunication,[43] vagy más, pl.: XML = eXtensible Markup Language[44]) egységesíteni képes, azaz elvileg mindegy, milyen program rögzíti az adatokat, „átjárhatók” egymással a szoftverek, importálhatók-exportálhatók az (azonos szabványban rögzített) adatok.
  • A digitális média minden prezentációs eszközével és lehetőségével közzétehető, bemutatható.
  • A szoftverek használata általában nem igényel speciális számítástechnikai ismereteket. (Kivéve az adatbázis-kezelő programok - pl. Microsoft Access - használata.)

Hátránya:

  • Nincs omnipotens program. Mindenkinek saját igénye, lehetősége és kompromisszumkészsége szerint kell szoftvert választania. Emiatt több szoftverrel meg kell ismerkedni, s ez időigényes.
  • Használata, átörökítése, bemutatása mindenkor feltételez egy kéznél lévő, működőképes és az adott szoftvert felismerő számítógépet.
  • A kutatók, különösen az internet világát kevésbé ismerő idősebbek tartózkodnak a web világ korlátlan felhasználási szabadságára bízni a nehezen megszerzett eredményeket. Az ellenérzés oka a félelem, miszerint a sok éves-évtizedes kutatásaik eredményét néhány kattintással üzleti céllal felhasználhatják mások.

Néhány program a teljesség igénye nélkül.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Vagy probandus, a latin probo, -are, -atus, -us kifejezés megvizsgál, megtekint, megszemlél jelentéséből
  2. A Baranya megyei Németszék fíliáján, Barátúron élő Veczler József és Künstler Anna Mária házassági szándékra irányuló III. fokú vérrokonság akadálya alóli felmentési kérelme
  3. A polgári törvénykönyv és a köznyelv a lemenők alatt az időben később született egyenes ági rokonokat (gyermeket, unokát, azok gyermekét, unokáját stb.), míg felmenők alatt a múltban született egyenes ági rokonokat (szülő, nagyszülő, dédszülő stb.) érti. A genealógia épp fordítva, lemenő alatt a múltban született ősöket (szülők, nagyszülők stb., azaz az elképzelt fa gyökereit), érti, míg az időben később születettekre az utód kifejezést használja.
  4. Fogalom meghatározások. Irmcegszolgalat.hu. (Hozzáférés: 2009. december 27.)[halott link] Olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanolyan bizonyító ereje van az olyan okiratoknak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
  5. A közhiedelemmel ellentétben nem csak az apa, de olykor az anya tekintetében is szétválhat a jogi és biológiai személy.
  6. Lásd az Ádám–Éváig visszavezető kísérleteket...
    • Az angol I. Jakab király udvari írója, Statyer az angolszász uralkodók listáját Ádámig vezette vissza.
    • Prudenico de Sandoval ugyanezt a spanyol uralkodók családfájával tette, V. Károly spanyol királytól 120 nemzedéken keresztül.
    • Messenius – mivel svéd volt, természetesen – a svéd uralkodóházat kapcsolta össze Ádámmal.
    • A francia Lévis család, amely a XVII. század környékén tűnt fel, az ótestamentumi Lévi nemzetségéig jutott. Az egyik Lévis hercegről köztudott volt, hogy a Notre-Dame templomi misére tartva minidig jó hangosan szólt a kocsishoz: „Az unokanénémhez, kocsis!” Forrás: Peignot - Predicatoriana, Dijon, 1841.
    • A francia Pons család Pilatusig vezette családfáját. Lévis hercege egyszer megrótta: „Látja, báró, az Ön rokonsága hogy elbánt az enyémmel!” Forrás: Albert Cim - Nouvelles récréations littéraires, Párizs, 1921.
    • A francia Jessé család Dávidra vezette vissza családfáját, hiszen Dávid apja Jessé (Isai) volt. 1668-ban egy francia bíróság is megállapította, hogy a családfa hiteles. Forrás: Ha Gourdon de Genouillac - Les mystères du blason, Párizs, 1868.
    • Johann Stab a XVI. század elején a Habsburg családfát készítette el Noé fia Hámig.
  7. Ez a holtpont lehet végleges, vagy feltételezett. Előbbi esetben a kutató számára nyilvánvaló (pl. a forrásanyag megsemmisült), hogy a kutatást az adott ágon nem képes folytatni.
  8. Biztosan többször kell a levéltárba elmenni, mert minden megismert adat min. két új kérdést szül, s a napi kutatási idő mindig igen szűk. Ha a levéltárhoz még utazni is kell, esetleg szabadságra menni, akkor az otthon kutatás lehetőségének a megteremtése gyorsan megtérül. Kényelmi okokon túl eredményesebb is lehet a digitalizált anyagban történő munka, mert a mikrofilm olvasó készülékekhez képest a digitális világ (nagyítás, élesítés, világosítás, nyomtatás, segítségkérés a neten stb.) előnye óriási.
  9. Uradalmi, megyei, regionális vagy országos. Lásd pl. az 1715-ös országos összeírás digitális változatát itt: De készült országos összeírás még 1720-ban és 1828-ban is.
  10. Historia Domus: Plébániatörténet. Minden plébánosnak vezetnie kellett, a helytörténeti kutatások alapműve. Sokszor neveket is tartalmaz.
  11. Az ezekbe történő betekintést is szabályozza a törvény. Érdemes tudnia a kutatónak, hogy Magyarországon az utolsó koporsós temetés után még min. 30 évig üzemeltetnie kell a temetőt az üzemben tartónak
  12. Magyarországon mindenkit a halála helyén kell anyakönyvezni, de nem feltétlenül ott kell eltemetni.
  13. Pl. a mai Budapest tekintetében Adressbuch der Stadt Pesth megjelent 1803-1827 között; Pest Szabad Királyi város házjegyzéke (németül: Häuser-Schema der kön. fr. Stadt Pesth) 1848-ban; Pesther Häuser-Schema 1852-ben és 1858-ban; Pesther Lloyd Kalender 1857-1868; Szab. kir. Pestvárosában lévő házak-jegyzéke (németül: Häuser-Schema der kön. Freistadt Pest) 1863-ban; Adress-Kalender 1867-ben; Adressbuch von Budapest 1870-től 1881-ig a Légrády Testvérek kiadásában; Budapesti Czím- és Lakjegyzék (németül: Budapester Adressen- und Wohnungs-Anzeiger) 1880-tól 1928-ig a Franklin Társulat kiadásában stb.
  14. Katolikus egyháztörténeti folyóirat, néhány plébánia történetet is közöl
  15. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság folyóirata, az Arcanum Kiadó gondozásában immár a teljes anyag CD-n (DVD-n) is elérhető
  16. Ezek a családkönyvek vagy falukönyvek az adott település anyakönyveinek időrendi bejegyzéseit családokba konvertálva közlik, s használatát különféle indexek segítik. Az idő- és energiamegtakarításon túl előnyük, hogy az anyakönyv kritikai feldolgozásával kiszűrik a hibás bejegyzések jó részét. A Németországban kiadott könyvek listája itt
    • Portal:DigiBib. GenWiki - das Genealogie-Wiki. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
    olvasható. Köztük több mint száz, a történelmi Magyarország területén lévő település anyakönyvi feldolgozása megtalálható. Folyamatosan bővül a (most már Magyarországon is írt, ill. kiadott) könyvek száma. Pl. (a teljesség igénye nélkül):
    • Franz Amrein, Ilona Amrein und Silvia Krasz-Auth. Ortssippenbuch der Katolischen Gemeinden Nadasch und Altglashütte im komitat Branau 1701-2007 I.-II.. Mecseknádasd-Baja: A Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületének 3. kiadványa (2007). ISBN 978 963 06 3361 1 ö 
    • Michael Ledig. Ortsfamilienbuch der Deutsch-evangelisch-luterischen-Kirchengemeinde Mezőberény 1732-1895 
    • Riszt András. Nagyárpád község családkönyve 1723-1945 (2005) 
    • Pausz-Palotai Erika. Egy falu Baranyában: Kisjakabfalva, Forrásanyag és családok 1768-1950 (2000) 
    • Müller, Georg. Izmény, eine ehemalig deutsche gemeinde in der Tolnau Teil 1: Beiträge zur Dorfgeschichte; Teil 2: Familienbuch der evangelischen Gemeinde (2002) 
    előkészületben:
    • Maléth István. Gyoma evangélikus családkönyve 1835-1918 (várható megjelenés 2010) 
    • Wéber György. Kiskunmajsa családai 1738-1855 (Várható megjelenés 2012) 
  17. Az amerikai mormon egyház családtörténeti könyvtárának magyarországi területi irodáiban előzetes bejelentkezés után, több hónapos várakozással, de kutathatók a lekért anyagok. Irodáik: Budapest, Tihany tér. Tel: +36-1-422-0338; Debrecen, Simonyi utca 12. Tel: 52-348-664229; Győr, Corvin utca 36/A. Tel: 96-41-6481; Pécs, Zrínyi Miklós utca 2.; Szeged, Kossuth Lajos sgt. 52. Tel: 20-933-9980 (üzenetrögzítő); Szombathely, Sz. Imre Herceg utca 86/A. Tel: 94-33-3728
  18. A világhálón bármely keresőbe beírt „genealógia”, „családfa”, „családfakutatás”, „származáskutatás” stb. szavakra százával találhatók ilyen szervezetek.
  19. Elkerülhetők ezzel a párhuzamos kutatások, segítség kapható a holtpontról történő kimozdulásról, felhívják a figyelmet az adekvát forrásanyagra, ismeretek szerezhetők a külföldi levéltári-plébániai kutatások lehetőségeiről, példákkal szolgálnak a publikálás gyakorlati lehetőségeiről-korlátairól, saját könyvtárállományban tartanak kereskedelmi forgalomba nem kerülő forrásanyagot vagy kutatási segédanyagot, az azonos nevet-területet kutatók kölcsönös adatcserére összeállhatnak, az új híreket a közösségerősítő egyesületi találkozókon és az egyesületi újság formájában is beszerezhetik stb. Azaz a digitalizálástól a könyvkötésig, az olvashatatlan latin (gót német vagy cirill betűs ukrán/szerb) szöveg megfejtésétől a világhálón történő megjelenésig minden területen társra találhat ott, ahol egyébként magára maradna.
  20. Írott publikációk pl. a Biblia teológiai és üdvtörténeti jelentőségű családfa feljegyzései (Ter.5. 1-32: A vízözön előtti ősatyák Noéig; Ter.10. 1-32 és 11. 10-32: Noé utódai Ábrahámig; Ter.36. 40-43: Ézsau családfája; Rut.4. 18-22: Dávid családfája; Mt.1. 1-17: Jézus családfája) vagy példák a magyar szépirodalomból 1. Szabó Magda. Régimódi történet. Budapest: Európa Könyvkiadó Kft. (2007). ISBN 978 963 07 8559 4  és a történet folytatása: Szabó Magda. Ókút. Budapest: Európa Könyvkiadó Kft. (2008). ISBN 978 963 07 8557 0  2. Fekete István. Ballagó idő. Budapest: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó ZRt. (2006). ISBN 978 963 11 8224 8 

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Petz Gábor dr.: A rokonságról. (Hozzáférés: 2009. december 27.) A rokon és a hozzátartozó fogalmak tisztázása, rokonsági fok számítás módja.
  2. a b c 2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről. [2009. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.) 3:104. § A rokoni kapcsolat, fogalmak értelmezése; 3:122. § Az anyai jogállásról
  3. Erdő Péter ford., szerk., magyarázatokkal ellátta Az egyházi törvénykönyv. [2009. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.) Budapest 1997.
  4. Családi hagyaték elsárgult aprónyomtatványa egy fiók mélyéről. Adatvédelmi okokból az azonosító adatok kitakarva.
  5. 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről.. (Hozzáférés: 2009. december 27.)[halott link] A rendelet szabályozza az anyakönyvbe történő betekintés szabályait is.
  6. Segítenek ebben a közigazgatási atlaszok. Lásd pl. Baranya megyére vonatkozóan Fáncsy József. Baranya megye községeinek anyakönyvi és közigazgatási beosztása 1895-1975. Pécs: Módszertani Füzetek sorozat, Baranya Megyei Tanács VB. Továbbképzési és Módszertani Intézete (1976) 
  7. Magyar Országos Levéltár. [2012. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  8. 1849-es keresztelésre utaló, s névelírást helyreigazító anyakönyvi kivonat Baranyabánból 1918-ból
  9. Az egyházi anyakönyvek digitalizálásának lehetőségei.. [2008. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.) Ugyanitt lásd a felekezeti anyakönyvek tartalmi értékeiről és kutatási lehetőségeiről szóló elemzést is.
  10. Részlet a kiskunmajsai római katolikus halotti anyakönyvből
  11. "Itt nyugszik F.Dragon Vendel, élt 84 évet, megh.: 1902. okt. 31., és neje"
  12. A Honvédelmi Minisztérium Hadtörténelmi Levéltár és Irattára. [2009. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  13. 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  14. Különösen az Országos Széchényi Könyvtár Gyászjelentés gyűjteménye. [2014. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  15. Magyar Családtörténeti Szemle Az 1935-44 kiadások repertóriumát lásd itt, Hernádi László Mihály (összeállította). Hozzáférés ideje: 2009. december 28. 
  16. Pl. Magyar életrajzi lexikon 1000–1990, Kenyeres Ágnes (főszerk.). Hozzáférés ideje: 2009. december 28. [halott link]
  17. Pl. Ki kicsoda Magyarországon. Ki-kicsodamagyarorszagon.hu. [2010. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  18. Kiadja a Magyar Közalkalmazottak Almanachja Kiadó, Budapest 1937, 1938, 1941; Szerzők: név nélkül, de Fejér Ottó írt előszót, ezért a keresők e névvel is megtalálják
  19. Stader, Stefan. Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten I-VI.. AKdFF Sindelfingen (Németország) (1997-2003) 
  20. Hacker, Werner. Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII. Jahrhundert (1969)  Hacker, Werner. Auswanderungen aus dem südöstlichen Schwarzwald zwischen Hochrein, Baar und Kinzig (1975) 
  21. Hengl, Ferdinad:
    • Die deutschen Familien im Komitat Baranya-Branau/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1768; Eine Quellenpublikation Teil I. (1990) 
    • Die deutschen Familien im Komitat Somogy-Somodei/Ungarn mit Syrmien und Slawonien in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1771;Eine Quellenpublikation Teil II. (1990) 
    • Die deutschen Familien im Komitat Tolna-Tolnau/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1768; Eine Quellenpublikation Teil III. (1990) 
    • Die deutschen Familien im Komitat Fejér-Weißenburg/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1768-1772; Eine Quellenpublikation Teil IV. (1996) 
    • Die deutschen Familien im Komitat Pest/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1768-1772; Eine Quellenpublikation Teil V. (1996) 
    • Die deutschen Familien im Komitat Veszprém-Wesprim/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1767-1772; Eine Quellenpublikation Teil VI. (1996) 
    • Die deutschen Familien im Komitat Zala-Sala/Ungarn in den kirchlichen Seelenlisten 1768-1772; Eine Quellenpublikation Teil VII. (1996) 
    • Deutsche Kolonisten im Komitat Baranya/Ungarn I.. AKdFF 12.  (Mind ISBN nélkül)
  22. Haberman Gusztáv. Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez (1992) 
  23. Száz magyar falu könyvesháza sorozat kötetei. Sulinet.hu. [2010. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
  24. Genealógia, genealógiai irodalmak. Oszk.hu. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
  25. Klimo Theca. PTE Egyetemi Könyvtár. [2007. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  26. IQSYS - Hadifogoly-adatbázis. Hadifogoly.hu. [2010. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  27. honvédségi/csendőrségi sematizmusok. [2009. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  28. Arcanum DVD könyvtár IV. [2007. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  29. Radixindex. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  30. Ellis Island. (Hozzáférés: 2009. december 27.) Az Egyesült Államok Bevándorlási Hivatalának honlapja
  31. Magyarországi zsidó családfakutatás. [2009. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  32. Az amerikai mormon egyház családtörténeti könyvtára. [2007. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  33. MÁV központi irattár. [2011. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  34. Erdélyi családtörténeti adattár. [2009. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  35. Bevezető. Csaladfakutato.uw.hu. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
  36. Lásd pl. Lelkes György. Magyar helységnév-azonosító szótár, 2., bővített kiadás, Baja: Talma Könyvkiadó (1998) 
  37. Lásd pl. név nélkül A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs: Talma Kiadó (2001). ISBN 963 85683 3 X 
  38. Lásd pl. szerk.: Kovacsics József: Magyarország történeti statisztikai helységnévtára. 18.. Budapest: Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal (2001) 
  39. Lásd pl. Lakatos Andor szerk.: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa 1777-1923; Kalocsa, 2002; ISBN 963-206-485-2
  40. pl. Magyarországi Németek Családfakutató Egyesülete. (Hozzáférés: 2009. december 28.); Radix Forum. (Hozzáférés: 2009. december 28.); Magyar Családtörtének-kutató Egyesület. [2012. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 9.); stb.
  41. Ombudsmani ajánlás. (Hozzáférés: 2009. december 28.)[halott link]
  42. Részlet Wéber György: Kiskunmajsa családjai 1738-1855 c. kéziratból
  43. GEDCOM. Cyndislist.com. (Hozzáférés: 2009. december 28.)
  44. XML. W3.org
  45. GenoPro. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  46. Legacy. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  47. Great Family. [2009. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  48. WinFamily. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  49. Agelong Tree. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  50. WinAhnen. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  51. MyHeritage. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  52. Reunion. (Hozzáférés: 2009. december 27.)
  53. Ancestral Quest. (Hozzáférés: 2009. december 27.)

Források

[szerkesztés]