„Héliopolisz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
a Bot: 2 írásjel átmozgatva a <ref> elé. (Hibakód: 61) |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
„Nagy ház”) és ''Per-Atum'' (''pr-ỉtmw''; „Atum háza/temploma”) néven volt ismert. A városból indult ki az [[enneád]] tisztelete is, de később, mikor [[Hórusz]] egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a [[Ré]]vel azonosított Hórusz, [[Ré-Harahti]] napistenség (neve jelentése szó szerint: Ré, a Két Horizont Hórusza) istene került a középpontba. |
„Nagy ház”) és ''Per-Atum'' (''pr-ỉtmw''; „Atum háza/temploma”) néven volt ismert. A városból indult ki az [[enneád]] tisztelete is, de később, mikor [[Hórusz]] egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a [[Ré]]vel azonosított Hórusz, [[Ré-Harahti]] napistenség (neve jelentése szó szerint: Ré, a Két Horizont Hórusza) istene került a középpontba. |
||
[[Ehnaton]] fáraó vallási nézeteire is hatással lehetett Héliopolisz, amelynek több szülötte is feltűnik később Amenhotep kíséretében<ref>{{AldredAkhenaten}}, p.260</ref> |
[[Ehnaton]] fáraó vallási nézeteire is hatással lehetett Héliopolisz, amelynek több szülötte is feltűnik később Amenhotep kíséretében.<ref>{{AldredAkhenaten}}, p.260</ref> Ehnaton egy templomot is építtetett a városban, a ''Wetjesz-Aton''t (''wṯs ỉtn,'' „A napkorong felemeltetése”). Ennek a templomnak a köveit felhasználták a középkori [[Kairó]] városfalának építéséhez és egyes városkapukban még látszanak. Héliopoliszban volt a Ré megtestesülésének tartott szent [[Mnevisz-bika]] kultuszközpontja és temetkezési helye is. |
||
==Héliopolisz a görög-római korban== |
==Héliopolisz a görög-római korban== |
||
Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: [[Ptolemaiosz]], iv. 5. § 54; [[Hérodotosz]], ii. 3, 7, 59; [[Sztrabón]], xvii. p. 805; [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], i. 84, v. 57; [[Lucius Flavius Arrianus Xenophón|Arrianus]], ''Exp. Alex.'' iii. 1; [[Aelianus Tacticus|Aelianus]], ''H. A.'' vi. 58, xii. 7; [[Plutarkhosz]], ''Solon.'' 26, ''Is. et Osir.'' 33; [[Diogenész Laertiosz]], xviii. 8. § 6; [[Josephus Flavius|Josephus]], ''Ant. Jud.'' xiii. 3, ''C. Apion.'' i. 26; [[Cicero]], ''Nat. Deor.'' iii. 21; [[Idősebb Plinius]], v. 9. § 11; [[Tacitus]], ''Ann.'' vi. 28; [[Pomponius Mela]], iii. 8. Felkeltette a [[6. század]]i [[bizánc]]i író, [[Sztephanosz Büzantiosz]] figyelmét is. |
Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: [[Ptolemaiosz]], iv. 5. § 54; [[Hérodotosz]], ii. 3, 7, 59; [[Sztrabón]], xvii. p. 805; [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], i. 84, v. 57; [[Lucius Flavius Arrianus Xenophón|Arrianus]], ''Exp. Alex.'' iii. 1; [[Aelianus Tacticus|Aelianus]], ''H. A.'' vi. 58, xii. 7; [[Plutarkhosz]], ''Solon.'' 26, ''Is. et Osir.'' 33; [[Diogenész Laertiosz]], xviii. 8. § 6; [[Josephus Flavius|Josephus]], ''Ant. Jud.'' xiii. 3, ''C. Apion.'' i. 26; [[Cicero]], ''Nat. Deor.'' iii. 21; [[Idősebb Plinius]], v. 9. § 11; [[Tacitus]], ''Ann.'' vi. 28; [[Pomponius Mela]], iii. 8. Felkeltette a [[6. század]]i [[bizánc]]i író, [[Sztephanosz Büzantiosz]] figyelmét is. |
||
Arrianus szerint (iii. 1) [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Pelusium]]ból [[Memphisz]]be tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta [[Orfeusz]], [[Homérosz]]<ref>The Historical Library of Diodorus Siculus, [http://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage#PPA72,M1 Book I, ch VI].</ref> |
Arrianus szerint (iii. 1) [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Pelusium]]ból [[Memphisz]]be tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta [[Orfeusz]], [[Homérosz]],<ref>The Historical Library of Diodorus Siculus, [http://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage#PPA72,M1 Book I, ch VI].</ref> [[Püthagórasz]], [[Platón]], [[Szolón]] és más görög filozófusok is. |
||
A római korban Héliopolisz [[Augustamnica]] provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város [[obeliszk]]jeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „[[Kleopátra tűje]]” (valójában [[III. Thotmesz]] obeliszkje) [[London]]ba. Végül a Héliopolisztól alig 6 km-re elterülő [[Fusztát]] és [[Kairó]] épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ''ˁAyn Šams'' („a Nap kútja”), később ''ˁArab al-Ḥiṣn'' néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk – a legkorábbi ismert egyiptomi obeliszk, egyik fele egy párnak, melyet [[I. Szenuszert]] állíttatott. [[II. Ramszesz]] nevével ellátott gránittömbök is láthatóak. |
A római korban Héliopolisz [[Augustamnica]] provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város [[obeliszk]]jeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „[[Kleopátra tűje]]” (valójában [[III. Thotmesz]] obeliszkje) [[London]]ba. Végül a Héliopolisztól alig 6 km-re elterülő [[Fusztát]] és [[Kairó]] épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ''ˁAyn Šams'' („a Nap kútja”), később ''ˁArab al-Ḥiṣn'' néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk – a legkorábbi ismert egyiptomi obeliszk, egyik fele egy párnak, melyet [[I. Szenuszert]] állíttatott. [[II. Ramszesz]] nevével ellátott gránittömbök is láthatóak. |
A lap 2009. június 28., 11:48-kori változata
- Heliopolis Baalbek libanoni város ókori neve is. Ez a cikk az egyiptomi városról szól.
Iunu | |||||
|
Héliopolisz (egyiptomi nyelven Junu, a Bibliában On néven szerepel) az ókori Egyiptom egyik legősibb városa, a 13. alsó-egyiptomi nomosz fővárosa. Ré napisten kultuszának központja volt. Neve görögül azt jelenti: „a Nap városa”; egyiptomi neve oszlopokat jelent.
Története
Héliopolisz már a predinasztikus kor óta lakott volt; az Óbirodalom és a Középbirodalom idején jelentős építkezések zajlottak itt. Mára ezekből szinte semmi nem maradt, a köveket nagyrészt már a középkorban elhordták Kairó építéséhez; legtöbb információnk a városról írott forrásokból származik.
Szicíliai Diodórosz szerint Héliopoliszt Aktisz alapította, Héliosz és Rhodé egyik fia, és apjáról nevezte el.[1] Míg a görög városokat elpusztította az özönvíz, az egyiptomiak megmaradtak. Héliopolisz főistene Atum volt, temploma Per-Aat (pr-ˁ3t; „Nagy ház”) és Per-Atum (pr-ỉtmw; „Atum háza/temploma”) néven volt ismert. A városból indult ki az enneád tisztelete is, de később, mikor Hórusz egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a Rével azonosított Hórusz, Ré-Harahti napistenség (neve jelentése szó szerint: Ré, a Két Horizont Hórusza) istene került a középpontba.
Ehnaton fáraó vallási nézeteire is hatással lehetett Héliopolisz, amelynek több szülötte is feltűnik később Amenhotep kíséretében.[2] Ehnaton egy templomot is építtetett a városban, a Wetjesz-Atont (wṯs ỉtn, „A napkorong felemeltetése”). Ennek a templomnak a köveit felhasználták a középkori Kairó városfalának építéséhez és egyes városkapukban még látszanak. Héliopoliszban volt a Ré megtestesülésének tartott szent Mnevisz-bika kultuszközpontja és temetkezési helye is.
Héliopolisz a görög-római korban
Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: Ptolemaiosz, iv. 5. § 54; Hérodotosz, ii. 3, 7, 59; Sztrabón, xvii. p. 805; Diodórosz, i. 84, v. 57; Arrianus, Exp. Alex. iii. 1; Aelianus, H. A. vi. 58, xii. 7; Plutarkhosz, Solon. 26, Is. et Osir. 33; Diogenész Laertiosz, xviii. 8. § 6; Josephus, Ant. Jud. xiii. 3, C. Apion. i. 26; Cicero, Nat. Deor. iii. 21; Idősebb Plinius, v. 9. § 11; Tacitus, Ann. vi. 28; Pomponius Mela, iii. 8. Felkeltette a 6. századi bizánci író, Sztephanosz Büzantiosz figyelmét is.
Arrianus szerint (iii. 1) Nagy Sándor Pelusiumból Memphiszbe tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta Orfeusz, Homérosz,[3] Püthagórasz, Platón, Szolón és más görög filozófusok is.
A római korban Héliopolisz Augustamnica provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város obeliszkjeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „Kleopátra tűje” (valójában III. Thotmesz obeliszkje) Londonba. Végül a Héliopolisztól alig 6 km-re elterülő Fusztát és Kairó épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ˁAyn Šams („a Nap kútja”), később ˁArab al-Ḥiṣn néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk – a legkorábbi ismert egyiptomi obeliszk, egyik fele egy párnak, melyet I. Szenuszert állíttatott. II. Ramszesz nevével ellátott gránittömbök is láthatóak.
Jegyzetek
- ↑ The Historical Library of Diodorus Siculus, Book V, ch.III.
- ↑ Aldred, Cyril. Akhenaten, King of Egypt. London: Thames and Hudson (1991). ISBN 0-500-27621-8, p.260
- ↑ The Historical Library of Diodorus Siculus, Book I, ch VI.
Források
- James Paul Allen: Heliopolis. In The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, edited by Donald Bruce Redford. Vol. 2 of 3 vols. Oxford, New York, and Cairo: Oxford University Press and The American University in Cairo Press. 88–89. 2001
- Donald Bruce Redford: Heliopolis. In The Anchor Bible Dictionary, edited by David Noel Freedman. Vol. 3 of 6 vols. New York: Doubleday. 122–123. 1992
- Mubabinge Bilolo: Les cosmo-théologies philosophiques d'Héliopolis et d'Hermopolis. Essai de thématisation et de systématisation, (Academy of African Thought, Sect. I, vol. 2), Kinshasa–Munich 1987; new ed., Munich-Paris, 2004.
- Mark Collier és Bill Manley: How to Read Egyptian Hieroglyps: Revised Edition. Berkeley: University of California Press, 1998.