„Sinosauropteryx” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: da:Sinosauropteryx |
bevezető jav. |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
}} |
}} |
||
Az 1996-ban felfedezett ''Sinosauropteryx'' ( |
Az 1996-ban felfedezett ''Sinosauropteryx'' ('kínai gyíkszárny') volt az első ismert dinoszaurusz (a madarakat nem számítva), amelynek maradványain tollszerű képződmények lenyomatait is megtalálták. [[Kína]] [[Liaoning]] tartományából, a [[kora kréta]] [[időszak (földtörténet)|időszaki]] (125-121 millió éves) Yixian (Jihszien) Formációból került elő, ahol a felfedezése óta számos tollas dinoszaurusz maradványait megtalálták ''([[Protarchaeopteryx]]'', ''[[Caudipteryx]]'', ''[[Sinornithosaurus]]'', ''[[Beipiaosaurus]]'', ''[[Microraptor]]'', ''[[Dilong (dinoszaurusz)|Dilong]]'', ''[[Sinocalliopteryx]])''. A ''Sinosauropteryx'' a [[coelurosauria|coelurosauriák]] primitív képviselője volt, és rendszertanilag viszonylag távol állt az ''[[Archaeopteryx]]től''. Rendszertani helyzete és jellegei arra utalhatnak, hogy talán az összes coelurosauria elsődlegesen tollas lehetett. A ''Sinosauropteryx'' méretében és testfelépítésében hasonlított közeli rokonához, a [[késő jura]]kori ''[[Compsognathus]]hoz''. |
||
==Anatómia== |
==Anatómia== |
||
[[Kép:Fossil of Sinosauropteryx.jpg|balra|bélyegkép|''Sinosauropteryx prima'' kövület]] |
[[Kép:Fossil of Sinosauropteryx.jpg|balra|bélyegkép|''Sinosauropteryx prima'' kövület]] |
||
Kb. 1,2 méter hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes [[theropoda]] közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.<ref>Currie, P.J.; Chen, Pei-ji (2001): "Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China." ''Canadian Journal of Earth Sciences 38: 1705–1727.'' [http://www.biology.ualberta.ca/faculty/philip_currie/uploads/pdfs/2001/2001Sinosauropteryx.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref> |
Kb. 1,2 [[méter]] hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes [[theropoda]] közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.<ref>Currie, P.J.; Chen, Pei-ji (2001): "Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China." ''Canadian Journal of Earth Sciences 38: 1705–1727.'' [http://www.biology.ualberta.ca/faculty/philip_currie/uploads/pdfs/2001/2001Sinosauropteryx.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref> |
||
A ''Sinosauropteryx'' igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4 cm-es hosszúságot is elérő, [[toll|pehelytollszerű]] képződmények a koponya hátsó részén, a nyakon, a háton, a csípőn és a farok mindkét oldalán, illetve a karokon is megtalálhatóak. Ezek a kültakaróelemek jóval kezdetlegesebbek, mint a [[maniraptora|maniraptorák]] és a [[madarak]] tollai, és felfedezésükkor egyesek azt állították, hogy csupán [[kollagén]]rostok maradványai, ezt azonban a később felfedezett tollas dinoszauruszmaradványok megcáfolni látszanak. A ''Sinosauropteryx'' egyértelműen röpképtelen volt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tollak először hőszigetelés céljából alakultak ki. |
A ''Sinosauropteryx'' igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4 cm-es hosszúságot is elérő, [[toll|pehelytollszerű]] képződmények a koponya hátsó részén, a nyakon, a háton, a csípőn és a farok mindkét oldalán, illetve a karokon is megtalálhatóak. Ezek a kültakaróelemek jóval kezdetlegesebbek, mint a [[maniraptora|maniraptorák]] és a [[madarak]] tollai, és felfedezésükkor egyesek azt állították, hogy csupán [[kollagén]]rostok maradványai, ezt azonban a később felfedezett tollas dinoszauruszmaradványok megcáfolni látszanak. A ''Sinosauropteryx'' egyértelműen röpképtelen volt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tollak először hőszigetelés céljából alakultak ki. |
A lap 2009. június 5., 12:25-kori változata
Sinosauropteryx | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora kréta | ||||||||||||||||||
A Sinosauropteryx csontváza, a
koppenhágai Zoológiai Múzeumban | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Sinosauropteryx prima Ji & Ji, 1996 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sinosauropteryx témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sinosauropteryx témájú kategóriát. |
Az 1996-ban felfedezett Sinosauropteryx ('kínai gyíkszárny') volt az első ismert dinoszaurusz (a madarakat nem számítva), amelynek maradványain tollszerű képződmények lenyomatait is megtalálták. Kína Liaoning tartományából, a kora kréta időszaki (125-121 millió éves) Yixian (Jihszien) Formációból került elő, ahol a felfedezése óta számos tollas dinoszaurusz maradványait megtalálták (Protarchaeopteryx, Caudipteryx, Sinornithosaurus, Beipiaosaurus, Microraptor, Dilong, Sinocalliopteryx). A Sinosauropteryx a coelurosauriák primitív képviselője volt, és rendszertanilag viszonylag távol állt az Archaeopteryxtől. Rendszertani helyzete és jellegei arra utalhatnak, hogy talán az összes coelurosauria elsődlegesen tollas lehetett. A Sinosauropteryx méretében és testfelépítésében hasonlított közeli rokonához, a késő jurakori Compsognathushoz.
Anatómia
Kb. 1,2 méter hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes theropoda közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.[1]
A Sinosauropteryx igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4 cm-es hosszúságot is elérő, pehelytollszerű képződmények a koponya hátsó részén, a nyakon, a háton, a csípőn és a farok mindkét oldalán, illetve a karokon is megtalálhatóak. Ezek a kültakaróelemek jóval kezdetlegesebbek, mint a maniraptorák és a madarak tollai, és felfedezésükkor egyesek azt állították, hogy csupán kollagénrostok maradványai, ezt azonban a később felfedezett tollas dinoszauruszmaradványok megcáfolni látszanak. A Sinosauropteryx egyértelműen röpképtelen volt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tollak először hőszigetelés céljából alakultak ki.
Az egyik Sinosauropteryx példány csontvázában tojásokat találtak, az állat petevezetékeinek maradványaival együtt. A leletek alapján a Sinosauropteryxnek páros petevezetékei voltak, a mai madarakkal ellentétben, amelyek csak egy petevezetékkel rendelkeznek.
Életmód
A Sinosauropteryx valószínűleg kisebb emlősökkel és más kistestű állatokkal táplálkozott. Erről árulkodik az egyik példány gyomortartalma is, amelyben három emlősállkapcsot találtak (kettő a Zhangheotherium, egy harmadik a Sinobaatar nembe tartozott). A Zhangheotheriumról ismert, hogy a mai kacsacsőrű emlőséhez hasonló méregtüskével rendelkezett, tehát a Sinosauropteryx étrendjén elképzelhető, hogy mérgező emlősök is szerepeltek.[2]
Források
- ↑ Currie, P.J.; Chen, Pei-ji (2001): "Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China." Canadian Journal of Earth Sciences 38: 1705–1727. A teljes szöveg PDF-ben
- ↑ Hurum, Jorn H.; Luo, Zhe-Xi & Kielan-Jaworowska, Zofia (2006): "Were mammals originally venomous?" Acta Palaeontologica Polonica 51. A teljes szöveg PDF-ben