„Kendeffy-ház (Marosvásárhely)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. március 12., 09:40-kori változata

Az erdélyi Királyi Tábla (Tabula Regia), egykori nevén Kendeffy-ház a marosvásárhelyi Bolyai utca 30. szám alatt található. Ma a Marosvásárhelyi Fellebviteli Bíróság otthona.

Az épület története

Az épületet 1789-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróg özvegye, téli rezidenciaként építetette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett címeres tábla örökíti meg az alábbi szöveggel:

„	Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.	”
– (1739)

A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar.

Az építészeti stílus a késő barokk és az Erdélyben akkor megjelenő neoklasszicizmus elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.

A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki.

Az ablakok felett virágfüzérrel illetve mértani formákkal díszített táblák állnak. A földszintet a homlokzaton végigvonuló határvonal választja el az emelettől. A felső regiszter néhány többletelemet tartalmaz. Az alsó szegélyzetnek megfelelően az emeleti részen összetett oszlopfőjű pillérek vannak. A felső szinten levő négyszögletű ablakok hangsúlyozott háromszögletű tetővel díszítettek. A főablakok felett egy sor köralakú, virágfüzéres kisablak található.

Az erdélyi Királyi Tábla

Az erdélyi Királyi Tábla eredetileg az erdélyi vajdák ítélőszékéből, kb. 1542-ben alakult át. Kezdetben 4-6 bíró működött itt, majd 1578-ban, később pedig az 1659-ben hozott törvények az ítélőmesterek vagy táblabírók számát tizenkettőben állapították meg, élükön egy elnökkel. Ez a Tábla a megyei törvényszékek, valamint a szász egyetemek és székely székek fellebbezési fórumaként működött.

A legrégibb fennmaradt, latin nyelvű ítélkezési szabályzatot 1737. június 22-én III. Károly adta ki, melyet leánya Mária Terézia 1777-ben 247 §-ban kiegészítve állapított meg. A szabályzatot 1791-ben fordították le magyarra, amikor az országgyűlés jóváhagyta a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.

Az erdélyi Királyi Táblát 1754-ben költöztette Mária Terézia Medgyesről Marosvásárhelyre. 1786-ban II. József császár rendeletére Nagyszebenbe költöztették, majd 1790. április 12-én újra visszahelyezték Marosvásárhelyre. A Tábla a Piacon, két egyemeletes kőházban székelt. A Kendeffy-házat 1826-ban vásárolták meg. A jogi intézmény költözésének tényét a belső térben elhelyezett tábla felirata igazolja. 1827-ben, az épület átvételének emlékére az épület homlokzatán elhelyeztek egy aranyozott betűkkel cifrán írott fekete márványtáblát, mely most a lépcsőház jobboldali falán található:

„	Sub fausto regimine Francisci primi Caes: Aug: Fide et lege regnantis Curiae M: P: Trans: Regiae D: D: D: A: D: MDCCCXXVII. Themidi Sacrum.	”

Források

(magyarul) A Királyi tábla története
(magyarul) A Királyi Ítélő Tábla

Külső hivatkozások

Az intézmény honlapja

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Birosag Vasarhely.JPG|350px|bélyegkép|Az egykori Királyi Tábla épülete]]
-A '''Kendeffy-ház''' az egykori Erdélyi Királyi Tábla (vagy ''Tabula Regia''), ma pedig a marosvásárhelyi fellebviteli bíróság otthona.
+Az '''erdélyi Királyi Tábla''' ''(Tabula Regia)'', egykori nevén '''Kendeffy-ház''' a [[marosvásárhely]]i Bolyai utca 30. szám alatt található. Ma a ''Marosvásárhelyi Fellebviteli Bíróság'' otthona.
 ==Az épület története==
-Az épületet [[1789]]-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróg özvegye, téli rezidenciaként építetette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett, verzális betűkkel vésett címeres tábla örökíti meg az alábbi szöveggel:
+Az épületet [[1789]]-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy Elek gróg özvegye, téli rezidenciaként építetette. Az épület alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett címeres tábla örökíti meg az alábbi szöveggel:
 {{rquote|0%|center|Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.|(1739)}}
 A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes jogar.
-Az építészeti stílus a késő barokk és az Erdélyben akkor megjelenő neoklasszicizmus elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.
+Az építészeti stílus a késő [[barokk]] és az ''Erdély''ben akkor megjelenő [[neoklasszicizmus]] elemeit ötvözi. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át, mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas, két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik. A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve, félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van. Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye volt.
 A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az ablakok  négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat hangsúlyoz ki.
@@ 13. sor: / 14. sor: @@
 Az ablakok felett virágfüzérrel illetve mértani formákkal díszített táblák állnak. A földszintet a homlokzaton végigvonuló határvonal választja el az emelettől. A felső regiszter néhány többletelemet tartalmaz. Az alsó szegélyzetnek megfelelően az emeleti részen összetett oszlopfőjű pillérek vannak. A felső szinten levő négyszögletű ablakok hangsúlyozott háromszögletű tetővel díszítettek. A főablakok felett egy sor köralakú, virágfüzéres kisablak található.
+==Az erdélyi Királyi Tábla==
-Az Erdélyi Királyi Táblát 1754-ben költöztette Mária Terézia Medgyesről Marosvásárhelyre. A Kendeffy-házat 1826-ban vásárolták meg. A jogi intézmény költözésének tényét a belső térben elhelyezett tábla felirata igazolja. 1827-ben, az épület átvételének emlékére az épület homlokzatán elhelyeztek egy aranyozott betűkkel cifrán írott fekete márványtáblát, mely most a lépcsőház jobboldali falán található:
+Az erdélyi Királyi Tábla eredetileg az erdélyi vajdák ítélőszékéből, kb. [[1542]]-ben alakult át. Kezdetben 4-6 bíró működött itt, majd [[1578]]-ban, később pedig az [[1659]]-ben hozott törvények az ítélőmesterek vagy táblabírók számát tizenkettőben állapították meg, élükön egy elnökkel. Ez a Tábla a megyei törvényszékek, valamint a [[szász]] egyetemek és [[székely]] székek fellebbezési fórumaként működött.
+A legrégibb fennmaradt, [[latin]] nyelvű ítélkezési szabályzatot [[1737]]. június 22-én [[III. Károly]] adta ki, melyet leánya [[Mária Terézia]] [[1777]]-ben 247 §-ban kiegészítve állapított meg. A szabályzatot 1791-ben fordították le magyarra, amikor az országgyűlés jóváhagyta a [[magyar nyelv]] használatát a közigazgatásban.
+Az erdélyi Királyi Táblát [[1754]]-ben költöztette Mária Terézia [[Medgyes]]ről Marosvásárhelyre. [[1786]]-ban [[II. József]] császár rendeletére [[Nagyszeben]]be költöztették, majd 1790. április 12-én újra visszahelyezték Marosvásárhelyre. A Tábla a Piacon, két egyemeletes kőházban székelt. A Kendeffy-házat [[1826]]-ban vásárolták meg. A jogi intézmény költözésének tényét a belső térben elhelyezett tábla felirata igazolja. [[1827]]-ben, az épület átvételének emlékére az épület homlokzatán elhelyeztek egy aranyozott betűkkel cifrán írott fekete márványtáblát, mely most a lépcsőház jobboldali falán található:
 {{rquote|0%|center|Sub fausto regimine<br>