„Nahodka” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
+ terület |
a Bot: következő hozzáadása: nn:Nakhodka |
||
76. sor: | 76. sor: | ||
{{Link FA|ru}} |
{{Link FA|ru}} |
||
[[en:Nakhodka]] |
[[en:Nakhodka]] |
||
[[ar:ناخودكا]] |
[[ar:ناخودكا]] |
||
93. sor: | 94. sor: | ||
[[ko:나홋카]] |
[[ko:나홋카]] |
||
[[nl:Nachodka (kraj Primorski)]] |
[[nl:Nachodka (kraj Primorski)]] |
||
[[nn:Nakhodka]] |
|||
[[no:Nakhodka]] |
[[no:Nakhodka]] |
||
[[os:Находкæ (сахар)]] |
[[os:Находкæ (сахар)]] |
A lap 2009. január 2., 17:08-kori változata
Nahodka (Находка) jelentős kikötőváros Oroszország Tengermelléki határterületén. Lakossága (2002) 148 800 fő. Közigazgatásilag járási jogokkal rendelkező városkörzet.
Fekvése
Nahodka Vlagyivosztoktól 169 km-re keletre fekszik, Partyizanszkon keresztül vasúti összeköttetése is van a területi fővárossal. A félkör alakú, kiváló természetes kikötőnek számító Amerika-öböl (vagy Nahodkai-öböl) partján fekszik, amely a nevét arról az orosz vitorlásról kapta, amely 1859-ben egy vihar elől ide menekült. A Partyizanszkaja-folyó (Szucsan) széles tölcsértorkolatánál fekszik, az öböl északkeleti részén. Kedvező helyzetét elnevezése is kifejezi (Nahodka = talált kincs).
Története
Az öbölben 1864-ben hoztak létre katonai posztot, majd 1907-ben létesült az első település, Amerikanka néven. A szovjethatalom létrejöttével stratégiai jelentősége felértékelődött, az 1940-es években elkezdődött egy nagy kikötő kiépítése. Az 1950-es években Vlagyivosztok a szovjet Csendes-óceáni flotta bázisa lett, így új polgári kikötő létesítése vált szükségessé; ez a kulcsa az 1950-ben várossá nyilvánított Nahodka gyors fejlődésének. 1992-ig külföldi hajók nem kereshették fel Vlagyivosztokot, így a Szovjetunió nemzetközi tengeri kereskedelmének döntő része Nahodkán keresztül zajlott. A vlagyivosztoki kikötő megnyitásával a helyzet megváltozott, a város gazdasága hanyatlásnak, népességszáma csökkenésnek indult (1992-2002 között 165 ezerről 148 ezerre csökkent a lakosságszám). Az ezredforduló után ismét gyors fejlődés vette kezdetét, ebben szerepet játszhat az, hogy a várost 1990-ben szabadkereskedelmi övezetté nyilvánították. 2002-2005 között a város népessége 149 ezerről 173 ezerre nőtt.
Gazdaság
A város gazdasága a kikötőtől függ. A teherkikötő főként faárut, szenet, fluoritot, rezet és haltermékeket exportál, gépipari és elektronikai termékeket importál. Személykikötőjéből főként Japánba indulnak járatok. Külön halász- és kőolajkikötő. Az öböl szemközti partján, Vrangel településen találjuk a jégmentes Keleti-kikötőt (Vosztocsnij port), melyet a tervek szerint a leendő Szibéria-Távol-keleti kőolajvezeték végállomása és az egyik legnagyobb kőolajkikötő lesz a jövőben. Jelentős a halászat és a halfeldolgozás (konzervgyártás). Hajójavítás, élelmiszer- és építőanyagipar. A városban a vlagyivosztoki egyetem kihelyezett gazdasági kara működik.
Testvérvárosai
- Otaru – Hokkaidó, Japán
- Maidzuru – Kiotó, Japán
- Curuga – Fukui, Japán
- Oakland – Kalifornia, USA
- Bellingham – Washington, USA