„Courtenay-ház” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: pl. javítása példáulra, Replaced: pl. → például
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a kép névtér javítása
1. sor: 1. sor:
[[Kép:Blason Courtenay.png|bélyegkép|250px|A Courtenay-ház címere]]
[[Fájl:Blason Courtenay.png|bélyegkép|250px|A Courtenay-ház címere]]


A '''Courtenay-ház''' befolyásos nemesi család volt a [[középkor]]i [[Franciaország]]ban. A család eredetileg [[Courtenay, Loiret|Courtenay]] kastélyából származott, innen kapta nevét a dinasztia.
A '''Courtenay-ház''' befolyásos nemesi család volt a [[középkor]]i [[Franciaország]]ban. A család eredetileg [[Courtenay, Loiret|Courtenay]] kastélyából származott, innen kapta nevét a dinasztia.

A lap 2008. december 17., 12:00-kori változata

A Courtenay-ház címere

A Courtenay-ház befolyásos nemesi család volt a középkori Franciaországban. A család eredetileg Courtenay kastélyából származott, innen kapta nevét a dinasztia.

Története

A család alapítója a 10. században élt Athon, Courtenay első ura, aki feltehetően a sensi grófok és Pharamond leszármazottja. Athon kihasználta a Burgundi Hercegségben dúló örökösödési háborút, amely Ottó-Vilmos burgund herceg és II. Róbert francia király között dúlt és megszerezte magának a Courtnenay kastély körüli földeket.

A 12. századtól a család két ágra oszlott, akik közül az egyik továbbra is Courtenay kastélyát uralta, de 1150-ben Renaud de Courtenay halálával kihalt. A kastélyt Peter, VI. Lajos francia király fia örökölte, aki korábban feleségül vette Erzsébetet és megalapították a Capeting-házat. A családnak ez az ága, szintén házasság révén, megszerezte Namur grófságát és a Konstantinápolyi Latin Császárságot. Az ág utolsó férfitagja, II. Balduin az utolsó latin császár volt, 1273-ban Itáliában halt meg. Unokája, Catherine de Courtenay 1300-ban Valois Károlyhoz, III. Fülöp francia király fiához és ezzel a francia koronára szálltak a Courtenay-család birtokai.

A család másik, fiatalabbik ágának tagjai részt vettek az egymást követő keresztes hadjáratokban és végül megszerezték Edessa grófságát (a keresztes lovagok által a Szentföldön alapított egyik állam). Ez az ág az 1200-as években halt ki.

A 12. század közepén a család néhány tagja a normannok uralta Angliában telepedett le, megszerezték Okehampton bárói címét és örökölték Devon grófságát (1293-ban) a de Redvers családtól (ld. Balduin de Redvers). A címet Hugh de Courtenay kapta meg. A család mai feje Hugh Courtenay Devon grófja.

Egyéb címek

IV. Lajos révén a Courtenay-család bizonyos mértékben rokonságban állt a francia királyokkal. A 17. században az addigra elszegényedett Courtenay-család tagja a vérrokonság miatt hercegi címet (princes du sang) követeltek maguknak, amit korábban csak a szűk királyi család tagjainak tartottak fenn. A cím meglehetősen nagy presztízzsel járt, hiszen birtokosai részt vehettek a királyi tanács ülésein és a párizsi nemzetgyűlésben is.

Azonban a Courtenay-ok követeléseit sorban három király, IV. Henrik, XIII. Lajos és XIV. Lajos is elutasította. A Bourbon-uralkodók a francia királyi családot csak IX. Lajos közvetlen leszármazottaira terjesztették ki és ezzel kizárták a Capeting-házhoz kötődő Courtenay-okat a családból.

A család legifjabb ágának utolsó férfitagja 1733-ban halt meg (öngyilkosságot követett el) és az utolsó élő családtag, Hélène de Courtenay 1768. június 29-én halt meg. Hélène férje Louis-Bénigne de Bauffremont (1684-1755), Bauffremont márkija volt, leszármazottaik a mai napig a Bauffremont-Courtenay címet viselik (ld. például Jacques de Bauffremont-Courtenay )

Családfa

Forrás