Kis-Duna

A Kis-Duna torkolata Gútánál

A Kis-Duna a leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, amely Pozsony alatt ágazik ki a fő mederből. Síksági folyó, egyenletesen mérsékelt folyása van. Csatornán folyik egészen Dunahidas községig, onnan tovább az eredeti medrében 30-50 méter közötti szélességben, számos kanyarral, jellegzetes ártéri erdőktől övezve. A Kis-Dunába torkollnak a Fekete-víz a Tőkési-ág és a Dudvág. Gútánál folyik bele a Vágba, majd együtt vele Komáromnál a Dunába.

135 km hosszan folyja körül a Csallóközt, Európa legnagyobb folyami szigetét, amely alatt található az egyik legnagyobb ivóvízkészlet is. E terület magyar nevének eredete összefügg a Csalló nevű Duna-ággal, amelyen a Kis-Duna értendő.

A Kis-Duna számos vízi élőlénynek szolgál otthonául. A madarak közül a szürkegém, a búbos vöcsök, a vadkacsa, a halászsas és a szárcsa, az emlősök közül a vidra, a pézsmapocok, a hód és a nyest, a halak közül pedig a harcsa, a ponty és a csuka élnek itt. A folyón négy korabeli vízimalom maradt fenn, amelyek most múzeumként működnek. Jókán, Tallóson és Pozsonyeperjesen cölöpös malmok, Gútán pedig úszó vízimalom található.

A Kis-Duna kiváló lehetőséget biztosít a víziturizmusra, kezdők és kisgyerekes családok számára egyaránt alkalmas. A turisták által legismertebb és valószínűleg leglátogatottabb táborozóhely Jókán a cölöpös malom mellett található, ahol gyorsbüfé és étterem, valamint egy exkluzívabb Halász-étterem is van.

A Duna és ágai háborítatlanul léteztek egészen addig, amíg ebbe a folyamatba bele nem avatkozott az ember. A folyó általában békésen folydogált a termékeny lapályon, néha azonban a megáradt víz veszedelmet jelentett a környékre. Alámosott, elsodort mindent, ami az útjában állt: gátat, kerítést, határmezsgyéket, fákat, de egész házakat is. Vitte magával a kavicsot, homokot, sarat és a termőföldet, azután másutt mindezt lerakta.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Kis-Duna témájú médiaállományokat.

Kis-Duna Információs Portál