„Tettyei romok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a kozmetikai javítások |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''Tettyei romok''' [[Pécs]] város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a [[Pécsi Szabadtéri Játékok]], vagy a [[Pécsi Országos Színházi Találkozó]] (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok, remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szevezésére. |
A '''Tettyei romok''' [[Pécs]] város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a [[Pécsi Szabadtéri Játékok]], vagy a [[Pécsi Országos Színházi Találkozó]] (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok, remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szevezésére. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A lap 2008. szeptember 2., 01:52-kori változata
A Tettyei romok Pécs város egyik nevezetessége, melyet főként olyan kulturális események kapcsán szokás emlegetni, mint a Pécsi Szabadtéri Játékok, vagy a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT). Az impozáns látványt nyújtó középkori romok, remek lehetőséget adnak kulturális rendezvények szevezésére.
Története
Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve „tekke”.[1] A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A 18. század végén lakatlanná vált. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay-gyárban készítették.