Tettye (városrész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tettye városrész szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Tettye
Pecs Tettye 01.jpg
Közigazgatás
Település Pécs
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Elhelyezkedése
Tettye (Pécs)
Tettye
Tettye
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 05′ 11″, k. h. 18° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 11″, k. h. 18° 14′ 07″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tettye témájú médiaállományokat.
Kereszt a Tettye felett
A Tettye patak és a malomkerék

A Tettye (horvátul Tekija) Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal.[1] A belvárostól északkeletre fekszik, 200-300 méter tengerszint feletti magasságon.[2] A Tettye-völgy jelenlegi felszíne a kőzetek ezer éven át folytatott bányászatával alakult ki. Az egykori kőfejtők, ahonnan a bányászott kőanyagokat Pécs egész területén felhasználták, mára szinte teljesen beépültek. A Tettye patak mentén egykor vízenergiával működő malmok megszűntek az ivóvízhálózat kiépítésének következtében, az átalakult felszín egyik teraszán megépült Szathmáry György pécsi püspök reneszánsz villapalotája. A Tettye patak völgye magába foglalja a Puturluk, Malomszeg, Zidina és Tettye nevű részeket.

Nevének eredete[szerkesztés]

A középkorban Malomszegnek, illetve Malomsédnek hívták. A magyarul derviskolostort jelentő 'tekke' török szóból keletkezhetett a Tettye kifejezés. A 17. század végén letelepült horvátok (katolikus bosnyákok) Tekijának nevezték.

Története[szerkesztés]

A rómaiak idején a Tettye kívül esett Sopianae város területén. Vizét nem vezették be a városba, mivel vezetékeit a víz erős meszessége eldugította volna. Engedték a patakot inkább a város mellett folyni. Azonban a kedvező lehetőségek miatt, már az ókorban építettek malmokat a völgytalpon. Maradványaikat az újkori bányászat során teljesen elbontották. A római korban a kőbányákban triász mészkövet bányásztak.[2]

Ásatásokon előkerült leletek alapján a népvándorlás korában avarok, szlávok és magyarok is megfordultak a területen. A városhoz ugyan szervesen nem kapcsolódó, főleg gödörházakból álló lakóterület alakult ki a 11. századtól. A Mindszentek templomát a 12. században építették.

Az ipar fejlődése nagyobb arányúvá vált a 15. században, ekkor indult látványos fejlődésnek a Tettye utca, Majorossy Imre utca, Felsőmalom utca környéke elsősorban az itt fakadó Tettye-patak bővizű forrásának köszönhetően. Ezt a területet "Malomszeg"-nek nevezték, mivel itt húzódtak sorban a korabeli gabonaőrlő-, lőpor-, papírmalmok,[3] valamint a tímárok és tabakosok malmai. Jelentős céhük volt az aranyműveseknek, akik királyi megrendelésre is dolgoztak. A pécsi ötvösök híre is kiváló volt.

1505-1521 között[2] Pécs jelentős reneszánsz püspöke, Szathmáry György nyaralót építtetett a hegyoldalban, Pécs eleste után azonban a török dervisrend kapott helyet a reneszánsz villában.[2] A kolostorként működő épület keleti szárny mellé egy tornyot építtettek, mely mint őrtorony és minaret szolgált.

A 17. század végén Boszniából katolikus bosnyákok érkeztek erre a városrészre, ezáltal meghatározva annak jövőbeli arculatát és történelmét. Így ez a terület a 20. század elejéig a bosnyákság életszférája maradt.

A romos állapotban lévő villa a 18. század elején a pécsi káptalanhoz került, a 19. század elején pedig végleges pusztulásnak indult. Köveit 1847-1848-ban elhordták, díszeit letördelték.[2] Maradványait 1904-ben konzerválták,[2] és a Tettye azóta is a pécsiek egyik legkedveltebb kirándulóhelye, számos városi rendezvény színhelye (például: POSZT).

1852-ben a Tettye-patak mellett 23 vízimalom és kalló állt.[2] A városrész alsó részén (Puturluk, Zidina) ekkoriban mesterek (vargák, tímárok, tabakosok) használták munkájukhoz.[2] 1892-ben megépült a Tettye-vízmű, és a terjeszkedő város miatt a patakot szabályozták, a föld alá vitték.[4]

Fejlesztések[szerkesztés]

A Tettye városrész közterület megújítása

A Tettye városrész hosszú évtizedeken keresztül volt a város legelhanyagoltabb területe: szanálása több évtizeden keresztül napirenden volt, de szerencsére forráshiány miatt nem történt meg az ország egyik „történelmi külvárosának”, a török korban kialakult és településszerkezetét a mai napig megőrző városrésznek az elpusztítása. A fejlesztések azonban évtizedeken keresztül elkerülték. A rendszerváltást követően lassú spontán rehabilitáció indult meg, amelynek keretében megkezdődött a városrész épületállományának megújulása. A városkép jellegét megőrzendő igen szigorú szabályozási terv készült annak érdekében, hogy a városrész megújulása során a településkép megőrizze egyedi arculatát.[5][6][7]

A Pécs2010 Kulturális Főváros projekt „Közterek és parkok” elnevezésű programnak köszönhetően megújult a park jelentős része. A kivitelezés 2009. március 27-én kezdődött és 2009. november közepéig tartott.[8] A parkot hivatalosan 2009. november 25-én adták át tavaszias, napsütéses időben. A felújítási munkák során megújultak lépcsősorok, játszóterek, szökőkutak és a várnál lévő támfalak. A környéken lakók életét viszont megnehezíti az új közlekedési rend.[9]

Tettye park[szerkesztés]

A 4,5 hektáros park ma már teljes egészében zöld övezet és a kikapcsolódást szolgálja. A park akkor vált a pécsiek kedvelt kirándulóhelyévé, amikor a 19-20. század fordulóján egyre több nyaraló épült a településrészen.

A Tettye parkjában több műalkotást, szökőkutat, térplasztikát is elhelyeztek. Itt látható többek között Lantos Ferenc festőművész 19691970 között készült zománc képsora és a Török János keramikusművész által készített pirogránit szökőkút.

Tettyei romok[szerkesztés]

A park felső részén áll Szatmári György pécsi püspök 16. század elején épített reneszánsz nyaralókastélyának romja. A kastély a környékről származó mészkő felhasználásával épült. Jelenleg e romok között működik a tettyei szabadtéri színpad. A színpadhoz 250 férőhelyes nézőtér tartozik, mely általában a nyári időszakban van felállítva és többek között itt is tartanak előadásokat a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) ideje alatt.

Mésztufa-barlang[szerkesztés]

a Tettyei Mésztufa-barlang egyik folyosó része

A Tettye népszerűsítése nem utolsósorban Reéh Györgynek, a századelő egyik legnépszerűbb pécsi polgárnak, a „Tettye koronázatlan királyaként” is emlegetett férfinek köszönhető. A Mecsek Egyesület alapító tagjának kezdeményezésére történt meg a park déli részénél található, elhanyagolt állapotban lévő barlang rekonstrukciója. 1906. június 11-én megnyílt a pokol kapujaként emlegetett látogatók riogatására és megtréfálására szolgáló turista attrakció. A mesterséges vízesésen áthaladva a barlangba lépőket sejtelmesen megvilágított színes őslények, repülő papírgyíkok és egy kaszásnak öltözött ember ijesztgette.[10] A húszas években a barlangot bezárták, falait befalazták.[11]

A karsztforrás vizéből kivált forrásmészkőben található a Tettyei Mésztufa-barlang. Magyarországon jelenleg csak három ilyen jelentős kiterjedésű felszín alatti üregrendszert ismerünk (az Anna-barlang (Lillafüred), a Budai Vár-barlang (Budapest), és a Tettyei Mésztufa-barlang (Pécs)). 2008. április elején adták át az újonnan megnyitott barlangot.[12] A tetarátagátak által lefűződött természetes üregeket a történelem során bányászattal összekötötték. Néha még lakások céljára is használták az üregeket. Az állandóan 13 Celsius-fokos barlang ma a Duna–Dráva Nemzeti Park bemutatóhelye, látványos kiállításokkal.[13] A barlangban megtekinthető egy kisebb kőbemutató (mecseki mészkőtípusok és az abból épített jellegzetes pécsi épületek), egy kisfilm a Tettye barlangtörténetéről, egy makett, mely a karszt működését mutatja mutatja be animáció segítségével, egy berendezett barlanglakás és egy mennyezethez rögzített színes sárkány, mely még a „pokol kapuja” időszakából maradt fent.[14]

Mindenszentek temploma[szerkesztés]

Mindenszentek Temploma

Az eredetileg egyhajós, feltehetőleg egyenes szentélyzáródású templom a 12. század elején, a román korban épült, így a Székesegyház mellett Pécs legrégibb épülete. A 15. század végén szentélyét késő gótikus stílusban beboltozták, támpillérekkel látták el, s a déli részéhez bordás keresztboltozattal fedett előcsarnokot építettek. A török hódoltság alatt Pécs egyetlen keresztény kézen levő temploma volt. Itt folyt le 1588-ban az ún. pécsi hitvita. A 18. század első felében, Fonyó Sándor kanonok idején, háromhajóssá építették át. A hosszházhoz az oldalfalak áttörésével dongaboltozatos mellékhajókat csatoltak, a mellékhajók felett negyedköríves, faszerkezetű dongával fedett emporiumokkal. Ugyanakkor a főhajó addigi mennyezetét fiókos dongával cserélték ki. A barokk átépítés idejéből való hagymasisakos tornya, s mai felszerelése is. A templom körül fallal kerített temető helyezkedik el, déli részén 18-19. századi sírokkal, északi részén barokk sírkövekkel.

Kultúra[szerkesztés]

Számos Tettyével kapcsolatos rege, legenda és monda maradt fent az utókor számára, mint például a forrás vizét elapasztó boszorkánnyal sikerrel szembeszálló Tettye vitéz alakja, és A tettyei sziklatorony, vagy a Vince mester számadása Ibrahimmal története. Íróknak, költőknek, művészeknek és tudósoknak vált ihlető forrásává a Tettye. Az egykori pécsi kisdiák Babits Mihály prózában (Útinapló) és versben (Emléksorok egy régi pécsi uszodára) egyaránt megemlékezik a Tettyéről. Weöres Sándor diákéveinek emlékeiből származhat a Rongyszőnyeg című versben a Tettye, melynek „hajlatán januárban hóvirág virít”. Petrőcz Évát (Tettyei délelőtt) és Bertók Lászlót (Pécsi krónika, 1974. Tettyei jelentés) is magához vonzotta ez a táj.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pécs - Pintér-kert Arborétum. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 2016. december 2. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  2. ^ a b c d e f g h Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 299. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  3. A tettyei papírmalom. PTE Egyetemi Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  4. Pécs lexikon  II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 302. o. ISBN 978-963-06-7920-6
  5. 15/2003. (X. 10.) NKÖM rendelet 2. §. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, 2003. október 10. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  6. Tettye városrész közterület megújítása (.pdf). Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2007. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  7. Integrált Városfejlesztési Stratégia (.pdf). Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2010. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  8. Táblaavató, térbúcsúztató a Tettyén. Pécs2010 Nonprofit Kft., 2009. április 27. [2009. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  9. Átadták a Tettye parkját. bama.hu, 2009. november 25. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  10. Andacs Noémi: Rejtett értékeink: A pokol kapuja. National Geographic, 2008. március 31. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  11. Ungár Tamás: Rejtett értékeink: A "pokol" kedélyes kapuja a Tettyén. Népszabadság, 2008. április 28. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  12. Pénteken adják át a Tettyei Mésztufa-barlangot. Pécsi Napilap, 2008. március 26. [2008. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  13. Pécs - Tettyei Mésztufa-barlang. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 2017. március 23. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  14. A tettyei Mésztufa-barlang hivatalos WEB-oldala. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 2017. (Hozzáférés: 2017. március 31.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tettye (városrész) témájú médiaállományokat.