„Alexandrosz Héliosz” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kategória |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
''' |
'''Alexandrosz Héliosz''', [[latin nyelv|latinosan]] '''Alexander Helius''' ([[Kr. e. 40]]. – ?) [[Marcus Antonius]] [[Római Birodalom|római]] hadvezér, politikus és [[VII. Kleopátra]] [[egyiptom]]i királynő gyermeke volt. Ikertestvérével, [[Kleopátra Szeléné]]vel együtt Kr. e. 40-ben született, és apja önkényesen a királyok királya, valamint a [[Héliosz]] címekkel ruházta fel. Antonius szándéka az volt, hogy Alexandrosz fiát [[Arménia]], illetve az [[Eufrátesz]] és [[Indus]] vidéke között meghódítandó területek uralkodójává teszi. Levelet is küldött a [[senatus]]nak [[Róma|Rómába]], hogy erősítsék meg intézkedéseit. [[Octavianus]] azonban széles közönség előtt hozta nyilvánosságra a levél tartalmát, amely a keleti [[despotizmus|despotaság]]gal megvádolt Antonius elleni lejáratókampány része volt. |
||
Miután [[Kr. e. 34]]-ben meghódította |
Miután [[Kr. e. 34]]-ben meghódította Arméniát, Antonius fiát eljegyezte Jotapével, [[Artavaszdész]] [[Média Atropaténé|Média Atropaténé]]-i király lányával. [[Kr. e. 30]]-ban Octavianus meghagyta Antonius és Kleopátra gyermekeinek életét, akiket nővére, [[Octavia]] vett magához féltestvérükkel, a [[Fulvia Antonia]] és Antonius házasságából született [[Iullus Antonius]]szal együtt. Ezek után együtt nevelkedett Octavia gyermekeivel. További sorsa ismeretlen. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2008. augusztus 26., 11:45-kori változata
Alexandrosz Héliosz, latinosan Alexander Helius (Kr. e. 40. – ?) Marcus Antonius római hadvezér, politikus és VII. Kleopátra egyiptomi királynő gyermeke volt. Ikertestvérével, Kleopátra Szelénével együtt Kr. e. 40-ben született, és apja önkényesen a királyok királya, valamint a Héliosz címekkel ruházta fel. Antonius szándéka az volt, hogy Alexandrosz fiát Arménia, illetve az Eufrátesz és Indus vidéke között meghódítandó területek uralkodójává teszi. Levelet is küldött a senatusnak Rómába, hogy erősítsék meg intézkedéseit. Octavianus azonban széles közönség előtt hozta nyilvánosságra a levél tartalmát, amely a keleti despotasággal megvádolt Antonius elleni lejáratókampány része volt.
Miután Kr. e. 34-ben meghódította Arméniát, Antonius fiát eljegyezte Jotapével, Artavaszdész Média Atropaténé-i király lányával. Kr. e. 30-ban Octavianus meghagyta Antonius és Kleopátra gyermekeinek életét, akiket nővére, Octavia vett magához féltestvérükkel, a Fulvia Antonia és Antonius házasságából született Iullus Antoniusszal együtt. Ezek után együtt nevelkedett Octavia gyermekeivel. További sorsa ismeretlen.
Források
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).