Alexandrosz Héliosz
|
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Alexandrosz Héliosz | |
| Örményország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| I. e. 34 – I. e. 30 | |
| Elődje | III. Artavazdész |
| Utódja | II. Artaxiász |
| Uralkodóház | Ptolemaida-dinasztia |
| Született | i. e. 40 Alexandria |
| Elhunyt | i. e. 20 után[1] Róma |
| Édesapja | Marcus Antonius |
| Édesanyja | VII. Kleopátra |
| Testvére(i) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandrosz Héliosz témájú médiaállományokat. | |
Alexandrosz Héliosz, latinosan Alexander Helius (Alexandria, i. e. 40 – Róma, i. e. 20 után[1]) Marcus Antonius római hadvezér, politikus és VII. Kleopátra egyiptomi királynő gyermeke volt.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ikertestvérével, Kleopátra Szelénével együtt Kr. e. 40-ben született, és apja önkényesen a királyok királya, valamint a Héliosz címekkel ruházta fel. Antonius szándéka az volt, hogy Alexandrosz fiát Armenia, illetve az Eufrátesz és Indus vidéke között meghódítandó területek uralkodójává teszi. Levelet is küldött a senatusnak Rómába, hogy erősítsék meg intézkedéseit. Octavianus azonban széles közönség előtt hozta nyilvánosságra a levél tartalmát, amely a keleti despotasággal megvádolt Antonius elleni lejáratókampány része volt.
Miután Kr. e. 34-ben meghódította Arméniát, Antonius fiát eljegyezte Jotapével, Artavaszdész Média Atropaténé-i király lányával. Kr. e. 30-ban Octavianus meghagyta Antonius és Kleopátra gyermekeinek életét, akiket nővére, Octavia vett magához féltestvérükkel, a Fulvia Antonia és Antonius házasságából született Iullus Antoniusszal együtt. Ezek után együtt nevelkedett Octavia gyermekeivel. További sorsa ismeretlen.
Felmenői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).