„Szent István-templom (Telki)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DorganBot (vitalap | szerkesztései)
a képlinkek javítása, magyarítása
aNincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:


== Története ==
== Története ==
A telki [[bencés]] monostor és a falu első okleveles említése [[1198]]-ból való és feltételezhető hogy ebben az időben a monostor már csaknem száz éves lehetett és [[I. István|Szent István király]] egyházpolitikájának köszönhető.
A telki [[bencés]] monostor és a falu első okleveles említése [[1198]]-ból való és feltételezhető, hogy ebben az időben a monostor már csaknem száz éves lehetett és [[I. István|Szent István király]] egyházpolitikájának köszönhető.
A bencés monostort [[1227]]-ben [[IV. László]] a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta, majd [[1397]]-ben az [[esztergom]]i érseké lett, [[1455]]-től Garai nádor birtoka volt és [[1516]]-ban [[II. Ulászló]] király a [[Pannonhalma|pannonhalmi]] bencéseknek adományozta. A falu a török uralom alatt elpusztult és templomát is lerombolták [[1543]]-ban, de falai még [[1802]]-ben is álltak. A monostor megszentelt kövei ma a falu központjában található régi lakóházak szinte mindegyikében fellelhetőek.
A bencés monostort [[1227]]-ben [[IV. László]] a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta, majd [[1397]]-ben az [[esztergom]]i érseké lett, [[1455]]-től Garai nádor birtoka volt és [[1516]]-ban [[II. Ulászló]] király a [[Pannonhalma|pannonhalmi]] bencéseknek adományozta. A falu a [[török hódoltság|török uralom]] alatt elpusztult és templomát is lerombolták [[1543]]-ban, de falai még [[1802]]-ben is álltak. A monostor megszentelt kövei ma a falu központjában található régi lakóházak szinte mindegyikében fellelhetőek.


[[Mária Terézia]] németeket telepített Telki területére és ezt követően a [[középkor]]i templom romjaiból [[1807]]-ben új, késő [[barokk]]-korai [[klasszicista]] ([[copf]]) stílusú római katolikus templom épült, melynek névadó szentje Szent István lett és [[1803]] húsvétján szentelte fel Görgey püspök.
[[Mária Terézia]] németeket telepített Telki területére és ezt követően a [[középkor]]i templom romjaiból [[1807]]-ben új, késő [[barokk]]-korai [[klasszicista]] ([[copf]]) stílusú római katolikus templom épült, melynek névadó szentje Szent István lett és [[1803]] húsvétján szentelte fel Görgey püspök.
Az oltárképet [[Falkoner]] József budai festő festette és Szent István királyt ábrázolja, amint [[Szűz Mária]] oltalmába ajánlja [[Magyarország]]ot.
Az oltárképet Falkoner József budai festő festette és Szent István királyt ábrázolja, amint [[Szűz Mária]] oltalmába ajánlja [[Magyarország]]ot.
A [[második világháború]]ban megsérült a templom és berendezése, ablakai megsemmisültek. Az [[1948]]-as felújítás alkalmával átfestették a szentély falképeit. [[2002]]-ben létrejött a Telki templomért Alapítvány, melynek célja, az épület felújítása és műemléki restaurálása volt, melynek keretében felújították a templom tetőzetét.
A [[második világháború]]ban megsérült a templom és berendezése, ablakai megsemmisültek. Az [[1948]]-as felújítás alkalmával átfestették a szentély falképeit. [[2002]]-ben létrejött a Telki templomért Alapítvány, melynek célja, az épület felújítása és műemléki restaurálása volt, melynek keretében felújították a templom tetőzetét.
[[Kép:Telki kőkereszt.jpg|bélyegkép|Telki kőkereszt|250px]]
[[Kép:Telki kőkereszt.jpg|bélyegkép|Telki kőkereszt|250px]]


A Fő utcán, a régi magtár épülete mellett, az egykori monostor helyén található az [[1740]] körül készült kőszobor, melynek alapzatán angyalok kőkeresztett tartanak.
A Fő utcán, a régi magtár épülete mellett, az egykori monostor helyén található az [[1740]] körül készült kőszobor, melynek alapzatán angyalok kőkeresztet tartanak.


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2008. augusztus 24., 12:07-kori változata

Telki római katolikus temploma vagy hivatalos nevén a Szent István templom Telkiben, a Székesfehérvári egyházmegyében található római katolikus templom Pest megyében.

Telki templom

Története

A telki bencés monostor és a falu első okleveles említése 1198-ból való és feltételezhető, hogy ebben az időben a monostor már csaknem száz éves lehetett és Szent István király egyházpolitikájának köszönhető. A bencés monostort 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta, majd 1397-ben az esztergomi érseké lett, 1455-től Garai nádor birtoka volt és 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A falu a török uralom alatt elpusztult és templomát is lerombolták 1543-ban, de falai még 1802-ben is álltak. A monostor megszentelt kövei ma a falu központjában található régi lakóházak szinte mindegyikében fellelhetőek.

Mária Terézia németeket telepített Telki területére és ezt követően a középkori templom romjaiból 1807-ben új, késő barokk-korai klasszicista (copf) stílusú római katolikus templom épült, melynek névadó szentje Szent István lett és 1803 húsvétján szentelte fel Görgey püspök. Az oltárképet Falkoner József budai festő festette és Szent István királyt ábrázolja, amint Szűz Mária oltalmába ajánlja Magyarországot. A második világháborúban megsérült a templom és berendezése, ablakai megsemmisültek. Az 1948-as felújítás alkalmával átfestették a szentély falképeit. 2002-ben létrejött a Telki templomért Alapítvány, melynek célja, az épület felújítása és műemléki restaurálása volt, melynek keretében felújították a templom tetőzetét.

Telki kőkereszt

A Fő utcán, a régi magtár épülete mellett, az egykori monostor helyén található az 1740 körül készült kőszobor, melynek alapzatán angyalok kőkeresztet tartanak.

Forrás

Külső hivatkozások