„Dolisnyánok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
megvan a forrása |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''dolisnyánok''' vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a [[ruszinok]] egyik fő [[etnikum|néprajzi csoportja]]. |
A '''dolisnyánok''' vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a [[ruszinok]] egyik fő [[etnikum|néprajzi csoportja]]. |
||
Őshazájukat minden valószínűség szerint a [[volhínia]]i [[Poleszje|Poleszjében]], valamint [[Podólia|Podóliában]] találjuk meg. Valószínűleg [[Moldva|Moldván]] és [[Erdély]]en keresztül jutottak el [[Kárpátalja|Kárpátaljára]]. A mai [[Székelyföld]]ön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. [[Háromszék]] tele van szláv eredetű helységnévvel, és a [[székely nyelvjárás]]ba is bekerült több [[ruszin nyelv|ruszin]] szó, mely másutt a [[magyarok|magyarságnál]] ismeretlen. A [[Korjatovics-legenda]] is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a 14. |
Őshazájukat minden valószínűség szerint a [[volhínia]]i [[Poleszje|Poleszjében]], valamint [[Podólia|Podóliában]] találjuk meg. Valószínűleg [[Moldva|Moldván]] és [[Erdély]]en keresztül jutottak el [[Kárpátalja|Kárpátaljára]]. A mai [[Székelyföld]]ön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. [[Háromszék]] tele van szláv eredetű helységnévvel, és a [[székely nyelvjárás]]ba is bekerült több [[ruszin nyelv|ruszin]] szó, mely másutt a [[magyarok|magyarságnál]] ismeretlen. A [[Korjatovics-legenda]] is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a [[14. század]]ban 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. |
||
A dolisnyánok |
A dolisnyánok eszerint mindegy 600-700 éve telepedtek meg Kárpátalján. |
||
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a [[kárpátaljai magyarok]]é. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a [[kukorica]], míg a magyaroké a [[búza]] volt. A 20. |
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a [[kárpátaljai magyarok]]é. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a [[kukorica]], míg a magyaroké a [[búza]] volt. A [[20. század]]ban azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására. |
||
A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt. |
A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt. |
||
== Forrás == |
|||
* [[Bonkáló Sándor]]: ''A rutének (ruszinok)'' (Basel—Budapest, [[1996]]) Sajtó alá rend., jegyz. és utószó: [[Salga Attila]]. |
|||
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]] |
[[Kategória:Szláv népek]][[Kategória:Kárpátalja]] |
||
A lap 2007. december 5., 05:13-kori változata
A dolisnyánok vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a ruszinok egyik fő néprajzi csoportja.
Őshazájukat minden valószínűség szerint a volhíniai Poleszjében, valamint Podóliában találjuk meg. Valószínűleg Moldván és Erdélyen keresztül jutottak el Kárpátaljára. A mai Székelyföldön tartózkodhattak előbb hosszabb-rövidebb ideig, s onnan vándoroltak észak felé, mai lakóhelyeikre. Háromszék tele van szláv eredetű helységnévvel, és a székely nyelvjárásba is bekerült több ruszin szó, mely másutt a magyarságnál ismeretlen. A Korjatovics-legenda is közvetett bizonyítékul szolgálhat. A legenda állítása szerint Koriatovics podóliai herceg a 14. században 40 000 embert telepített le Kárpátalja délkeleti részébe, tehát a dolisnyánok lakta földekre. A dolisnyánok eszerint mindegy 600-700 éve telepedtek meg Kárpátalján.
Mindig érintkeztek a magyarsággal és sok tekintetben hasonultak hozzájuk. Hagyományos életmódjuk, lakásuk, ruházatuk nagyjából olyan volt, mint a kárpátaljai magyaroké. A dolisnyánok fő tápláléka hagyományosan a kukorica, míg a magyaroké a búza volt. A 20. században azonban a dolisnyánok is áttértek a búzakenyér fogyasztására.
A legnagyobb válaszfal a dolisnyánok és magyarok között a vallás, illetve az egyház volt.
Forrás
- Bonkáló Sándor: A rutének (ruszinok) (Basel—Budapest, 1996) Sajtó alá rend., jegyz. és utószó: Salga Attila.