„Gömbkoordináták” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Konvenciók: Átszámítások
29. sor: 29. sor:
\end{array}
\end{array}
</math>
</math>

Ezekbe az egyenletekbe bármely <math>r</math>, <math>\theta</math> és <math>\varphi</math> koordináta behelyettesíthető. Ahhoz, hogy a koordináták egyértelműek legyenek, korlátozni kell értékeiket. Általában: <math>r</math> nemnegatív, <math>\theta</math> értéke <math>[0, \pi]</math> illetve [0, 180°] eleme, és <math>\varphi</math> a <math>(-\pi,\pi]</math> illetve (−180°, 180°], vagy a <math>[0, 2\pi)</math> illetve [0, 360°) intervallumba esik.


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==

A lap 2022. május 21., 19:43-kori változata

A koordinátageometriában a gömbi koordináták vagy térbeli polárkoordináta-rendszer egy háromdimenziós koordinátarendszer, amiben a pontok helyét az origótól mért távolságuk és két szög adja meg.

Az origó középpontú gömbökön az origótól mért távolság konstans. Így ezeken a felületeken a pontok helyét két szöggel lehet meghatározni. Ezek a gömbi koordináták.[1][2] A gömbi koordináták kifejezést pontatlanul alkalmazhatják az általános esetre és a speciális esetre is.

A gömbi koordináták a síkbeli polárkoordináta-rendszer egyik általánosítása. Egy másik általánosítás a hengerkoordináta-rendszer.

Konvenciók

Definíció

Egy gömbi koordinátarendszert a háromdimenziós euklideszi térben a következők határoznak meg:

  • egy középpont, origó
  • egy, az origón áthaladó irányított egyenes (pólustengely). Ez tűzi ki a pólus irányát, és ez rögzíti az egyenlítősíkot is, ami az origóban a pólusegyenesre állított merőleges sík
  • egy rögzített irány az egyenlítősíkon

Gyakran egy Descartes-féle koordinátarendszert is használnak a gömbi koordinátarendszerrel együtt. Ekkor:

  • annak origója a gömbi koordinátarendszer origója
  • annak pólustengelye a z-tengely (így az x és y-tengelyek az egyenlítősíkban vannak
  • annak x-tengelye az egyenlítősíkon rögzített irány, így az y-tengely is egyértelműen meghatározott

A matematikában és a fizikában általában a következő koordinátákat használják:

  • a sugár, a pont origótól mért távolsága
  • vagy ,[3] polárszög vagy polártávolságszög,[4] a pólusirány és az origóból a ponthoz húzott irányított szakasz szöge. Ez a szög és közötti (0°-tól 180°-ig terjed), és a gömbfelületen egy kört határoz meg, ami a szélességi kör megfelelője.
  • vagy ,[3] azimutszög,[4] az egyenlítősíkban rögzített irány és az origó és a pont közötti szakasz merőleges vetületének szöge. Ennek nagysága -től -ig (−180°-tól 180°-ig) vagy 0-tól -ig terjed (0°-tól 360°-ig). A hosszúsági szög mgfelelője.

Átszámítások

Minden hármashoz hozzá van rendelve egy pont. Koordinátái a fentiek szerint választott Descartes-koordinátarendszerben:

Ezekbe az egyenletekbe bármely , és koordináta behelyettesíthető. Ahhoz, hogy a koordináták egyértelműek legyenek, korlátozni kell értékeiket. Általában: nemnegatív, értéke illetve [0, 180°] eleme, és a illetve (−180°, 180°], vagy a illetve [0, 360°) intervallumba esik.

Jegyzetek

  1. Richard Doerfling: Mathematik für Ingenieure und Techniker. Oldenbourg Verlag, Seite 169.
  2. F. W. Schäfke: Einführung in die Theorie der speziellen Funktionen der mathematischen Physik. Springer, 1963, ISBN 978-3-642-94867-1, Seite 129.
  3. a b Lothar Papula: Mathematik für Ingenieure und Naturwissenschaftler. Band 3: Vektoranalysis, Wahrscheinlichkeitsrechnung, mathematische Statistik, Fehler- und Ausgleichsrechnung. 4. verbesserte Auflage. Vieweg + Teubner, Wiesbaden 2001, ISBN 3-528-34937-9.
  4. a b Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www-m8.ma.tum.de archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL. (PDF; 59 kB). Skript an der TU München.