„Paraná (állam)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Történelem: érdektelen link megszüntetve |
a →Történelem: 1 link egyértelműsítés |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
Paraná állam [[1853]]-ban szakadt el São Paulótól. [[II. Péter brazil császár]] rendelte el ezt büntetésül azért, mert São Paulo részt vett az [[1842]]-es felkelésben. Az európai bevándorlók – főként [[németek]], [[olaszok]], [[lengyelek]] és [[ukránok]] – hullámai [[1850]] után kezdtek érkezni. Az állam fejlődése szorosan összekapcsolódik a bevándorlók érkezésével. |
Paraná állam [[1853]]-ban szakadt el São Paulótól. [[II. Péter brazil császár]] rendelte el ezt büntetésül azért, mert São Paulo részt vett az [[1842]]-es felkelésben. Az európai bevándorlók – főként [[németek]], [[olaszok]], [[lengyelek]] és [[ukránok]] – hullámai [[1850]] után kezdtek érkezni. Az állam fejlődése szorosan összekapcsolódik a bevándorlók érkezésével. |
||
A [[20. század]] elejére az állam két vasúthálózattal rendelkezett. Az egyik a Paranaguá volt [[Curitiba|Curitibába]] (111 km) meghosszabbítással [[Ponta Grossa|Ponta Grossába]] (190 km) és mellékágakkal [[Rio Negro|Rio Negróba]] (89 km), [[Porto Amazonas]]ba (10 km) és [[Antonina|Antoninába]] (16 km). A másik a São Paulo és Rio Grande, amely északkeletről délnyugatra szeli át az államot [[União da Vitória|União da Vitóriából]] az [[Iguazú folyó|Iguaçun]] keresztül a são paulói Sorocabana vonal csomópontjáig [[Itararé]]ban. A két hálózat csomópontja Ponta Grossában volt. |
A [[20. század]] elejére az állam két vasúthálózattal rendelkezett. Az egyik a Paranaguá volt [[Curitiba|Curitibába]] (111 km) meghosszabbítással [[Ponta Grossa|Ponta Grossába]] (190 km) és mellékágakkal [[Rio Negro (Brazília)|Rio Negróba]] (89 km), [[Porto Amazonas]]ba (10 km) és [[Antonina|Antoninába]] (16 km). A másik a São Paulo és Rio Grande, amely északkeletről délnyugatra szeli át az államot [[União da Vitória|União da Vitóriából]] az [[Iguazú folyó|Iguaçun]] keresztül a são paulói Sorocabana vonal csomópontjáig [[Itararé]]ban. A két hálózat csomópontja Ponta Grossában volt. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2021. október 9., 13:33-kori változata
Paraná | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Brazília | ||
Székhely | Curitiba | ||
Alapítás éve | 1889 | ||
Polgármester | Ratinho Júnior | ||
Testvérvárosok | Lista Hjógo prefektúra (1970. május 4. – ) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 11 320 892 fő (2017)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 672 m | ||
Terület | 199 314,9 km² | ||
Időzóna |
| ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 24° 40′ 12″, ny. h. 51° 37′ 12″Koordináták: d. sz. 24° 40′ 12″, ny. h. 51° 37′ 12″ | |||
Paraná weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Paraná témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Paraná Brazília egyik szövetségi állama az ország déli részén. Székhelye Curitiba. Északon São Paulo, keleten az Atlanti-óceán, délen Santa Catarina és Argentína Misiones tartománya, nyugaton pedig Mato Grosso do Sul és Paraguay határolja. Utóbbival a határvonalat a Paraná folyó képezi.
A Baktérítő által kettémetszett államban található a világ egyik legjelentősebb szubtrópusi erdője. Az argentin határnál fekszik a világörökség részét képező Iguaçu Nemzeti Park az Iguazú-vízeséssel. Mintegy 40 kilométerrel arrébb, a paraguayi határon épült fel a világ egyik legnagyobb duzzasztója, az Itaipu vízerőmű. Az állam székhelye, Curitiba a brazil átlaghoz képest magas életminőségéről nevezetes.
Történelem
Paranát először São Pauló-i aranyásók népesítették be, és São Paulo államhoz tartozott.
Az első Paraná-menti jezsuita missziók a Guaíra-vízesés fölött létesültek, és virágzó fejlettséget értek el, amikor a são paulói rabszolgavadászok elűzték őket településeikről, és a mai Misiones (Argentína) területére kellett menekülniük. Fő missziójuk Ciudad Real volt.
Paraná állam 1853-ban szakadt el São Paulótól. II. Péter brazil császár rendelte el ezt büntetésül azért, mert São Paulo részt vett az 1842-es felkelésben. Az európai bevándorlók – főként németek, olaszok, lengyelek és ukránok – hullámai 1850 után kezdtek érkezni. Az állam fejlődése szorosan összekapcsolódik a bevándorlók érkezésével.
A 20. század elejére az állam két vasúthálózattal rendelkezett. Az egyik a Paranaguá volt Curitibába (111 km) meghosszabbítással Ponta Grossába (190 km) és mellékágakkal Rio Negróba (89 km), Porto Amazonasba (10 km) és Antoninába (16 km). A másik a São Paulo és Rio Grande, amely északkeletről délnyugatra szeli át az államot União da Vitóriából az Iguaçun keresztül a são paulói Sorocabana vonal csomópontjáig Itararéban. A két hálózat csomópontja Ponta Grossában volt.
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paraná (state) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.