„Intersistemal nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Vépi (vitalap | szerkesztései) Forrás hiányzik |
Gaja (vitalap | szerkesztései) a már van forrás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
{{Nyelv infobox |
{{Nyelv infobox |
||
| név = Intersistemal |
| név = Intersistemal |
||
| 63. sor: | 62. sor: | ||
* Múlt idejű melléknévi igenév: '''vided''' |
* Múlt idejű melléknévi igenév: '''vided''' |
||
* Felszólító mód: '''vide''' |
* Felszólító mód: '''vide''' |
||
==Forrás== |
|||
* {{CitLib |szerző=Dr. Szerdahelyi István |cím=Bábeltől a világnyelvig |hely=Budapest |kiadó=Gondolat |év=1977 |isbn=963 280 180 6 |elér=2021-08-07 |nyelvkód=hu }} |
|||
[[Kategória:Mesterséges nyelvek]] |
[[Kategória:Mesterséges nyelvek]] |
||
A lap jelenlegi, 2021. augusztus 9., 16:50-kori változata
| Intersistemal | |
| Kiejtés | [intersisˈtemal] |
| Alkotó | Paul Mitrovitch |
| Első kiadás dátuma | 1951 |
| Nyelvcsalád | mesterséges nyelv |
| Írásrendszer | latin írás |
| Forrásai | latin, görög |
Az intersistemal mesterséges nyelv, melyet Paul Mitrovitch alkotott meg 1947-ben.
Az intersistemal betű és hangrendszere[szerkesztés]
Az intersistemal ábécé 23 betűből áll:
A magyartól eltérő betűk a következők:
- a – rövid á, mint a magyar palócok kiejtésében
- ch – magyar cs
- dj – magyar dzs
- j – magyar zs
- s – magyar sz
- sh – magyar s
- y – magyar j
Hangsúly az utolsó előtti szótagon.
Szóképzés[szerkesztés]
Előképzők: a-, ab-, ad-, ante-, anti-, auto-, de-, dis-, eks-, ekstre-, in-, intre-, inter-, ipse-, kontre-, kvazi-, ne-, non-, para-, per-, pro-, re-, retro-, sub-, supre-, tra-, trans-, tro-, ultra-, via-, yuksta-
Utóképzők: -able, -ad, -aj, -al, -an, -ans, -ar, -are, -at, -ate, -e, -el, -ens, -er, -eri, -es, -et, -etat, -fi, -fiant, -fil, -id, -ik, -in, -ing, -io, -ion, -ir, -is, -ist, -it, -iv, -iz, -ment, -on, -or, -ore, -ori, -oz, -oze, -ud, -ul, -um, -ur, -ute
Nyelvtan[szerkesztés]
Névelő: li; un
Főnév: többes szám: -(e)s; ragozás elöljárókkal
Melléknév: ha önállóan áll, többes száma -(e)s; fokozása: plus – minus, maxim – minim
Határozószó: -e, -mente
Névmások:
- Személyes névmások: mi, ti, il/el/si; nos, vos, il(e)s/el(e)s
- Birtokos névmások: mie, tie, sie; nostre, vostre, lor
- Mutató névmás: ce, ce-ci, ce-la
- Kérdő névmás: kvi, kve, kval
Számnevek:
- Tőszámnevek: un, du, tri, kvadre, kvinte, sekste, septe, okte, nev, dece; cente, mile; dece-un (11), …; du-dece (20), …
- Sorszámnév: prim (unim), second, terce, kvartim, kvintim, sekstim, …
- Törtszámnév: semi, un terce, un kvartim, …
- Szorzószámnév: simple, duple, triple, …
Ige:
- Főnévi igenév: (to) vid
- Jelen idő: vid
- Múlt idő: vided
- Összetett múlt idő: hav vided
- Jövő idő: vad/vol vid
- Feltételes mód: vud vid
- Jelen idejű melléknévi igenév: vidant
- Múlt idejű melléknévi igenév: vided
- Felszólító mód: vide
Forrás[szerkesztés]
- Dr. Szerdahelyi István: Bábeltől a világnyelvig. (magyarul) Budapest: Gondolat. 1977. ISBN 963 280 180 6 Hozzáférés: 2021. augusztus 7.