„Pacifizmus” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Foti (vitalap | szerkesztései) a az alapdefinició kiegészítése |
Foti (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
[[Fájl:Albert Schweitzer, Etching by Arthur William Heintzelman.jpg|bélyegkép|160px|jobbra|[[Albert Schweitzer]]]] |
[[Fájl:Albert Schweitzer, Etching by Arthur William Heintzelman.jpg|bélyegkép|160px|jobbra|[[Albert Schweitzer]]]] |
||
A pacifizmus a háború, a militarizmus (beleértve a sorkatonaságot és a kötelező katonai szolgálatot) vagy az erőszak ellenzése. A pacifizmus szót Émile Arnaud francia békeaktivista alkotta meg, és más békeaktivistákkal együtt az 1901-ben Glasgow-ban tartott tizedik egyetemes békekongresszuson fogadták el. A kapcsolódó kifejezés az ahimsa (nem ártani), amely az indiai vallások, például a hinduizmus, a buddhizmus és a dzsainizmus egyik alapvető filozófiája. |
A pacifizmus a háború, a militarizmus (beleértve a sorkatonaságot és a kötelező katonai szolgálatot) vagy az erőszak ellenzése. A pacifizmus szót Émile Arnaud francia békeaktivista alkotta meg, és más békeaktivistákkal együtt az 1901-ben Glasgow-ban tartott tizedik egyetemes békekongresszuson fogadták el. A kapcsolódó kifejezés az ahimsa (nem ártani), amely az indiai vallások, például a hinduizmus, a buddhizmus és a dzsainizmus egyik alapvető filozófiája. |
||
Translated with www.DeepL.com/Translator (free version) |
|||
== Híres pacifisták == |
== Híres pacifisták == |
A lap 2021. június 22., 11:30-kori változata
A pacifizmus a háború, a militarizmus (beleértve a sorkatonaságot és a kötelező katonai szolgálatot) vagy az erőszak ellenzése. A pacifizmus szót Émile Arnaud francia békeaktivista alkotta meg, és más békeaktivistákkal együtt az 1901-ben Glasgow-ban tartott tizedik egyetemes békekongresszuson fogadták el. A kapcsolódó kifejezés az ahimsa (nem ártani), amely az indiai vallások, például a hinduizmus, a buddhizmus és a dzsainizmus egyik alapvető filozófiája.
Híres pacifisták
- Csontváry Kosztka Tivadar
- Albert Einstein
- Mahátma Gandhi
- Helen Keller
- Martin Luther King
- Alfred Nobel
- Carl von Ossietzky
- Pablo Picasso
- Bertrand Russell
- Albert Schweitzer
- Bertha von Suttner
- Teréz anya
- Lev Tolsztoj
- Richard Wagner
- Ludoviko Lazaro Zamenhof
Kötelező katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása az Európai Unióban
Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. jegyzőkönyvön kívül a nizzai csúcstalálkozón 2000. december 7-én elfogadott Alapjogi Charta 10. cikkének (2) bekezdése[1] is foglalkozik a pacifizmussal:
„ | A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság
(1) Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását. (2) A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint el kell ismerni. |
” |
További információk
- Meszerics Tamás; A hónap üzenete (1998. január)
- Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája – HEL - csak részben