Szerkesztő:Pharmattila/próbalap

CÍM: Szalvinorin A

A szalvinorin A Dél-Mexikóban őshonos látnokzsálya (Salvia divinorum) erősen hallucinogén hatású pszichoaktív hatóanyaga.

xxxx

A definíciót hagyjuk a végére Még azt sem tudom, hogy miről szól a cikk.

A látnokok virága – történeti háttér

A Dél-Mexikóban őshonos, az 1 métert meghaladó magas kórójú, lágyszárú, 2 centiméteres kék virággal rendelkező Salvia divinorumot, a "látnokok virágát" 1939-ben dokumentálták először de botanikai szempontból – meglehetősen későn – csak 1962-ben írták le. 1962-ben két etnofarmakológus Albert Hofmann és R. Gordon Wasson indított expedíciót a korábban dokumentált növény begyűjtésére, azonosítására és nem utolsó sorban a benne található hallucinogén anyagok elemzésére. Mexikóban, az Oaxaca tartományban élő mazaték indiánok évezredek óta ismerték, használták már a hallucinogén anyagot – a szalvinorint – tartalmazó növényt, amelyet az őslakók a lehetőségeikhez mérten sokáig próbáltak titkolni, elrejteni a hódítók, az idegenek elől. Meggyőződésük szerint, a hallucinogén hatású növényeket használva a sámánszertartások során kapcsolatot teremthetnek a szellemvilágukkal gyógyítás vagy jövendölés céljából. Úgy hitték, hogy a látnokzsályával kiváltott misztikus hallucinációs élményeken keresztül hozzáférhetnek az egyébként emberek számára elérhetetlen természetfeletti titkokhoz, vagy a szer hatása alatt természetfeletti erőkkel vagy isteneikkel léphetnek érintkezésbe. A mazaték őslakók misztikus célú szerhasználata általában 5-80 zsályalevél folyamatos rágásából állt, órákon keresztül. A növény hatóanyaga a száj nyálkahártyáján keresztül szívódik fel. Az indiánok a látnokzsályát az istenek és az emberek közötti összekötő kapocsnak tartották, és csak akkor használták, amikor a közösségük bajba került.

Utánanéztem és jó lesz a mazaték! Azért nem találtam meg rögtön (csak most), mert azt írja a könyv, hogy ez egy nyelvcsoport, én pedig az egyedi nyelvek között kerestem. Tehát ez több, hasonló nyelv összefoglaló nevének tekinthető. Lehet ez a cikkben is. Amúgy sincsenek sokan, akik beszélik. misibacsi*^üzenet 2021. június 14., 19:47 (CEST)

Kösz ez jól jött. Tegnap egy csomó időm ment el ezzel.

Ez a szakasz később folytatva lesz a szer "modern" töténetével. Pharmattila ^vita 2021. június 15., 03:45 (CEST)

A szalvinorin kémiája

ooo

Ne javítsd, mert még tartalmi hiba is lehet benne.

A szalvinorin fitokémiailag terpenoid, másodlagos anyagcseretermék tehát olyan szerves vegyület amely közvetlenül nem játszik szerepet az anyanövény növekedésében, fejlődésében, vagy a szaporodásában.

Kémiai szerkezetét tekintve a heterociklusos vegyületek közé tartozó, lakton és furán gyűrűt tartalmazó diterpén. Az anyanövény hatóanyagának a szalvinorinnak farmakológiai vizsgálata során a molekulán több kémiai módosítást is végeztek. A félszintetikusan – majd később teljes szintézissel – létrehozott új vegyületeket az ABC betűivel látták el, mely sorban a látnokzsálya eredeti hatóanyaga szalvinorin A elnevezéssel került be a farmakognózia szakirodalmába.

A terpenoid szerkezetű szalvinorin elsődleges támadáspontja az opioid receptorokon található amely farmakológiai aspektusból vizsgálva nagyon szokatlan, mivel az opioid receptorokon hatás kifejtő anyagok jellemzően mind alkaloidok.

A szalvinorin farmakológiai hatásai

Ne javítsd, mert még tartalmi hiba is lehet benne.

A szalvinorin A, illetve annak származékai nem engedélyezett gyógyszerek, ezért klinikai használatban sem fordulnak elő. Ennek köszönhetően kevés a megbízható és tudományosan megalapozott emberen végzett hatástani leírás a szerrel kapcsolatban. Tudományos szempontból szokatlan és megkérdőjelezhető módon a szalvinorin hatásairól az önkísérletező szerhasználók beszámolói alapján összeállított információk lettek szakemberek által elemezve és publikálva. Az internet adta lehetőségeket kihasználva a szakembereknek lehetőségük van a YouTube-ra feltöltött több száz videó elemzésére. Ezek a hatástani elemzések – amelyeken fiatalok próbálják ki a szert – etikailag és szakmailag is megkérdőjelezhetők ugyan de eddig más, ezeknél elfogadhatóbb vizsgálatok még nem, vagy csak korlátozott számban születtek. A mai napig alig van szakmai értelemben megbízható, kontrollált emberen végzett pszichofarmakológiai vizsgálat.

Ezzel szemben a szer hatásmechanizmusát , toxikológiáját, a szer farmakokinetikai paramétereit vizsgáló állatkísérleti eredményeket szép számban publikáltak. A probléma az állatkísérletekkel az, hogy a szalvinorin A meghatározó hatása emberen a gyorsan kialakuló hallucináció, amelyet kísérleti állatokon rendkívül nehéz értelmezni.

A szalvinorin a tápcsatornában, – elsősorban a savas kémhatású gyomornedvben – gyorsan elbomlik ezért a szervezetbe juttatása parenterálismegjegyzés módon történhet. A látnokzsályát ősidők óta használó mazaték indiánok a levelek órákon át történő rágásával, szopogatásával érik el a kívánt hatást. A szájnyálkahártyán jól felszívódó anyagnak a hatása elhúzódó szelídebb. A szerélvezők körében a pipában történő elszívás gyakoribb, melynek hatása drasztikusabb, gyorsabb, még a még a "rutinos" pszichonautákat is sokkolja. A megrázó hatásról beszámoló szerhasználók gyakran mondanak le a szer további használatáról. Sokak számára a szalvinorin csak egyszer használatos szer.

A természetes alapú (tehát növényi eredetű) hallucinogének között az egyik legerősebb hatású szerként nyilvántartott hallucinogén, amely rendkívül kis mennyiségben képes hallucinációs élményt kiváltani. Az intenzív és megrázó hallucinációs hatás általában 10-15 percig tart amely alatt a szerhasználók legtöbbször lefekszenek és önmagukba fordulva, befelé figyelnek. A hatékony egyszeri alkalmazású dózisa (inhalálva) 0,2-1 mg tartományban fejti ki a hallucinációs hatását. A szer mennyiségének minimális növelése drámai módon növeli a hallucinációs hatást, amely a szer elszívása közben vagy rögtön utána gyorsan bekövetkezik.

- dózis √

- beviteli módok √

- felszívódás √

- hatás √

- sokaknak "egyszer használatos" szer √

- hatás hossza √

- hallucinációs ellentmondás

- hatásmechanizmus

- utóhatás

A természetes alapú (tehát növényi eredetű) hallucinogének között az egyik legerősebb hatású szerként nyilvántartott hallucinogén, amely rendkívül kis mennyiségben képes hallucinációs élményt kiváltani. A hatékony egyszeri alkalmazású dózisa (inhalálva) 0,2-1 mg tartományban fejti ki a hatását. A szer mennyiségének minimális növelése drámai módon növeli a hallucinációs hatást, amely a szer elszívása után azonnal vagy már az alatt gyorsan bekövetkezik.

X

"elszívás?" Meg: "inhalálva"? Eddig "elrágás"-ról volt szó, meg nyálkahártyán való felszívódásról. Figyelek ám (vagy legalábbis igyekszem).

Ez érdekes megfogalmazás: "azonnal vagy már az alatt ". (?) Azon tűnődöm, az "azonnal"-nál mi lehet gyorsabb? Persze, ha ez "szívás"-ra vonatkozik, akkor esetleg: "már elszívása közben"? misibacsi*^üzenet 2021. június 14., 19:54 (CEST)

Azon tűnődöm, az "azonnal"-nál mi lehet gyorsabb?

A múltidő.

Lehetne úgy, hogy "... rögtön a szer elszívása után vagy már aközben bekövetkezik" Assaiki ^vita 2021. június 15., 23:12 (CEST)

Nagyon ráértek! Valami munkát kell találnom nektek. ---> Bárszekrény Pharmattila ^vita 2021. június 17., 06:27 (CEST)

Ránézést, ellenőrzést igénylő egyéb cikkek

Nincs most ilyen.

Bárszekrény

@Assaiki és Misibacsinak is (de ő úgy itt szokott aludni)

Uraim! Én ezt a cikket törlésre fogom javasolni: Hallucinogén gombák

Ok:

1) Marhaság az egész

2) Szó sem esik róla, hogy melyik gombáról van szó és ez eddig senkinek sem tünt fel.

Hmm, pedig milyen minőségi forrásokkal van alátámasztva :) Én amellett érvelek, hogy rosszul megírt, vagy forrásolatlan cikkek esetén megfontolható a törlés. Pláne ha mindkét feltétel teljesül. Azonban biztosra kell menni törlés előtt, hogy tényleg nem lehet őket megmenteni forrásolással vagy egy kis átfogalmazással. És nem árt jó érveket összeszedni a törlés mellett, mert a törlési megbeszélésen sok jelölés el szokott akadni. Ha a cikk nagy részben hamis, vagy hibás állításokat tartalmaz, akkor jó esély lehet a törlésre. Azonban ha csak annyi a baja, hogy nem tünteti fel a gombafajt, vagy nem hoz példákat, ez önmagában 1 perc alatt orvosolható. - Assaiki ^vita 2021. június 17., 07:32 (CEST)

A gombafajok ugyan nincsenek megemlítve, de ez valószínűleg kideríthető lenne (nekem ugyan nincs könyvem hozzá, vagy legalábbis nem jut eszembe, hogy lenne). A hatóanyagokat megnevezi a cikk, szerintem ez fontos kiindulópont, tehát nem kizárólag a hatás felől közelíti meg a témát.

Én sem törölném a cikket, a tartalma nem tűnik marhaságnak. A múltkor azt a könyvet kerestem, amiben erről is írnak, de még nem találtam meg.

Nem, nem alszom itt, csak rendszeresen benézek (kb. 2-3 óránként). Reggel 7-ig vártam, hogy mikor végzel a szerkesztéssel, de nem tudtam kivárni, és elmentem reggelizni. Nálad éjfél körül lehetett az idő, ha jól tudom. Akkor már nem egészséges ébren lenni. Látom, hogy a szöveget még mindig nem ajánlod átnézésre. misibacsi*^üzenet 2021. június 17., 12:10 (CEST)

---

Főcsoport	Farmakológiai csoport	Alcsoport/fogalmak	Típus	Példák
Pszichoaktív szerek	Tudatmódosítók	Drog
		Tolerancia
		Dependencia
		Addikció
		Kábítószerek
		Kábítószer-abúzus	Inhalánsok	amil-nitrit
				N2O
			Hallucinogének	LSD
				Meszkalin
			Pszichostimulánsok	Amfetamin
			Opioidok	Heroin
			Depresszánsok	Barbiturátok
			Kannabinoidok	Marihuána
	Pszichostimuláns gyógyszerek
	Az opioid fájdalomcsill. gyógysz.
	Antiepileptikumok
	Narkotikum
	Helyi érzéstelenítők
	A neurodegeneratív betegségek gyógyszerei
	Nyugtatók, altatók és szorongáscsökkentő szerek
	Antidepresszív és antimániás szerek
	Antipszichotikumok
	A táplálékfelvétel szabályozását befolyásoló gyógyszerek

Könyvtár

Bálint P.: Orvosi élettan, Budapest, Medicina, 1972, xxx. oldal.

Baynes, B., Dominiczak, M. H.: Medical Biochemistry. Mosby, London, Edinburgh, New York, Philadelphia, Sydney, Toronto, 1999. xxxx. oldal, ISBN 0 7234 3012 8

Berg, J. M., Timoczko, J. L., Stryer, L.: Biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2012. 7. kiadás, xxx oldal, ISBN 9781429229364

Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, xxxxx oldal, ISBN 0-07-142280-3

Boron, W. F., Boulpaep, E. L.: Medical Physiology. Elsevier, 3. kiadás, 2012. xxxx oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3

Paul M. Carvey: Drug Action in the Central Nervous System. Oxford University Press, New York, Oxford, 1998. X. oldal. ISBN 0-19-509334-8

Costanzo, L. S., Physiology, (Board Review Series), Wolters Kluwer | Lippincott Williams & Wilkins Philadelphia, Baltimore, New York, London, Buenos Aires, Hong Kong, Sydney, Tokyo, 5. kiadás, 2011, xxx oldal, ISBN 978-0-7817-9876-1

Creighton T. E.: Proteins / Structures and molecular properties. W. H. Freeman and Company, New York, 2. kiadás. 1993. xx. oldal ISBN 0-7167-2317-4

S. Danert, P. Hanelt, J. Helm, J. Kruse, J. Schultze-Motel: Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. xxx. oldal. ISBN 963 280 083 4

Elődi P.: Biokémia. Akadémia Kiadó, Budapest, 1989. xx. oldal. ISBN 963 05 4405 9

Erdey-Grúz Tibor: Természettudományi lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. xxx. kötet, xxx. oldal.

Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. 3. kiadás, xxx.oldal

Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. xxx oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9

Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. xxxx oldal. ISBN 978-963-226-504-9

Frenkl Róbert: Sportélettan. Sport, Budapest, 1983. xxx–xxx. oldal. ISBN 963 253 029 2

Garrett, R. H., Grisham, C. M.: Biochemistry. Saunders College Publ., Harcourt Brace College Publ., 1995. xxx oldal. ISBN 0-03-009758-4

Giancoli D. C.: Physics, Principles with Applications. Upper Saddle River, New Jersey 07458, 2005. 6. kiadás, ISBN 0-13-060620-0

Gombkötő Géza, Sajgó Mihály: Biokémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985. xxx oldal. ISBN 963 232 106 5

Guba Ferenc: Orvosi biokémia. Budapest, Medicina, 1988. 2. kiadás, xxx. oldal, ISBN 963 241 711 9

Guyton, A. G., Hall J. E.: Textbook of medical physiology, Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadás, xxxx oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0

Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, xxxxx. oldal, ISBN 978 963 226 324 3

Issekutz B., Issekutz L.: Gyógyszerrendelés. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1979. xxx. oldal. ISBN 963 240 641 9

Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, xxx. oldal, ISBN 0-19-510024-7

Katzung B. G.: Basic and Clinical Pharmacology. Norwalk, Connecticut, Appleton & Lange 1995. 6. kiadás, xxx oldal, ISBN 0-8385-0619-4

Klaassen C. D.: Casarett and Doull’s Toxicology. The basic science of poisons. McGraw-Hill, Medical Publishing Division, 2008, 7. kiadás, xxxx. oldal. ISBN 0-07-147051-4

Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. xxx. oldal.

Lásztity Radomir: Az élelmiszer biokémia alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981. xxx. oldal ISBN 963 231 092 6

Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1967. 5. kiadás, xx–xx. oldal.

Lissák K., Tigyi A., Montskó T., Hollósi G.: Biológiai gyakorlatok. Egyetemi segédtankönyv. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1967. 245–246. oldal.

Lodish H., Berk S.L., Matsudaira P., Kaiser C. A., Kriger M., Scott M. P., Zipursky S. L., Darnell J. : Molecular cell biology W. H. Freeman and company, New York, 2004. 5. kiadás, xx. oldal ISBN 0-7167-4366-3

Mathews, C. K, van Holde, K. E.: Biochemistry. The Benjamin/Cummings Publishing Company, 1990. xxx oldal. Ins. ISBN 0-8053-5015-2

William A. McKim: Drugs and Behavior: An Introduction to Behavioral Pharmacology. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadás, 2003. xxx. oldal. ISBN 0-13-048118-1

Minneman, K. P. Wecker, L. W. :Brody's human farmacology; Molecular to Clinical, Elsevier Mosby, 4. kiadás, 1998. xxxx. oldal. ISBN 0-323-03286-9

Nelson, D. L., Cox, M. M.: Lehninger Principales of biochemistry W. H. Freeman and Company, New York, 2008. 5. kiadás. xxx. oldal, ISBN 978-0-7167-7108-1

Eric J. Nestler, Steven Hyman, Robert Malenka: Molecular Neuropharmacology: A Foundation for Clinical Neuroscience. McGraw Hill Medical Companies, Inc. New York, 2001. xxx. oldal. ISBN 0-8385-6379-1

Németh Béla: Kémiai táblázatok. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971, XX. oldal.

Page C., Curis, M., Sutter, M., Walker, M., Hoffman, B.: Integrated Pharmacology. Mosby, Edinburgh, London, New York, Philadelphia, St. Louis, Sydney, Toronto (2002) 2. kiadás, 2002. xxx. oldal. ISBN 0 7234 3221 X

Parker P.P.: McGraw-Hill Concise Encyclopedia of Science and Technology McGraw-Hill, New York, 4. kiadás, 1998. xxx. oldal. ISBN 0-07-052659-1

Sherwood L.: Human Physiology from Cells to Systems. Brooks/Cole Thomson Learning, Australia • Canada • Mexico • Singapore • Spain • United Kingdom • United States, 2001. 4. kiadás, xx oldal. ISBN 0-534-56826-2

Schhott H.: A medicina krónikája. Officina Nova, 1993. xx. oldal, ISBN 963 8185 84 8

Siegel, G.J., Albers, R. W., Brady, S. T., Price, D. L.: Basic neurochemistry: molecular, cellular and medical aspects. Elsevier, Amsterdam, Boston, London, New York, Oxford, Paris, Tokyo, 2006. 7. kiadás, xxx. oldal. ISBN-13:978-0-12-088397-4

Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. XXX. oldal, ISBN 0-7216-2442-1

T.W. Graham Solomons, Craig B. Fryhle, Scott A. Snyder: Organic Chemistry. Wiley. 2014. xx. oldal. ISBN 978-1-118-13357-6

Straub F. Brunó: Általános és szervetlen kémia orvostanhallgatók számára. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1967. 6. kiadás, xxxxx. oldal.

Szekeres László: Orvosi gyógyszertan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. xxx. oldal ISBN 963-240-111-5

Szekeres László: Általános és szervetlen kémia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1966. 3. kiadás, xxx–xxx. oldal.

Tarján Imre: Fizika orvosok és biológusok számára. Medicina Könyvkiadó, Budapest 1968. 149–150. oldal.

Voet D., Voet J. G.: Biochemistry. John Wiley & Sons, INC. New York, Chichester, Brisbane, Toronto, Singapore, 1995. 2. kiadás, xxx. oldal, ISBN 0-471-58651-X

Zubay G. L., Parson W. W., Vance D. E.: Principles of biochemistry. Wm. C. Brown Publishers Dubuque, Iowa • Melbourne, Australia • Oxford, England, 1995. xxx. oldal ISBN 978-0697241726