„Centrizmus” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam Csurla (vita) szerkesztését (oldid: 23878680). Ez nem vélemény volt, hanem a jelenlegi politika alapján megfigyelhető tény. A Momentum jelenleg nem teljesíti a centrizmus azon feltétlét, ami a teljes politikai elitet le akarná váltani. Korábbi ellenségeivel, például a Demokratikus Koalícióval is összefogtak. Címkék: Visszavonás Visszaállítva |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Vittyaszabo (vita) szerkesztéséről Csurla szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
=== Magyarország === |
=== Magyarország === |
||
[[2001]] és [[2011]] között a [[CENTRUM Összefogás Magyarországért]] elnevezésű politikai szervezet működött centrista ideológia mentén, de egyetlen választáson sem tudtak jelentős eredményt elérni. |
[[2001]] és [[2011]] között a [[CENTRUM Összefogás Magyarországért]] elnevezésű politikai szervezet működött centrista ideológia mentén, de egyetlen választáson sem tudtak jelentős eredményt elérni. A mai pártok közül a [[Momentum Mozgalom]] definiálja magát centrista pártként, akik a [[2019-es európai parlamenti választás Magyarországon|2019-es európai parlamenti választást]] követően az ország harmadik legnagyobb pártjává erősödtek, annak ellenére, hogy [[2018-as magyarországi országgyűlési választás|egy évvel korábban]] a parlamenten kívül rekedtek az országgyűlési választáson. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2021. május 30., 11:14-kori változata
A politikában a centrizmus vagy a center egy olyan speciális politikai pozíció leírása, mely kiegyensúlyozott mértékben fogadja el a társadalmi egyenlőség és a társadalmi hierarchia koncepcióját. Ezzel egyidejűleg ellenez minden olyan politikai változást, mely akár a bal-, akár a jobboldal javára túlságosan előnyös lenne.[1] A balközép és a jobbközép pártok egyaránt egyetértenek bizonyos fokig a centrizmus eszméivel, de azokat a saját állásuk szerint keverik a saját oldaluk felfogásaival.
Definíciók
Egyesek szerint az emberek csak statisztikai célokból szavaznak centrista pártokra.[2]
A centristák bizonyos fokig osztják az esélyegyenlőség és a szabad gazdaság elveit. Gazdasági kérdésekben a konzervatívok, társadalmi kérdésekben pedig inkább a liberálisok véleményét osztják. Ennek ellenére a centrizmus nagyban függ földrajzi és társadalomgazdasági tényezőktől is.
A centrizmus pártjai országonként
Ausztrália
A politikai paletta mindkét oldalán megtalálhatóak a centristák, akik az Ausztrál Liberális Párt és az Ausztrál Munkáspárt tagjai között is fellelhetők.
Ezen felül számos kisebb csoport is létezik, melyek a kétpárti rendszerre válaszul alakultak meg. Ezek között vannak a centrista elképzeléseket követők is. Nick Xenophon dél-ausztrál szenátor 2014-ben megalapította a saját centralista pártját, melynek Nick Xenophon Csapat (NXT) lett a neve. Többek szerint a Palmer Egyesült Párt is centralista, de maga a párt hivatalosan nem tekinti magát centristának.[3]
Az Ausztrál Szex Párt szintén centrista politikai párt. 2014-ben egy képviselőt delegáltak a Victoriai Törvényhozásba.
Belgium
A flandriaiak leginkább centrista pártja a Volksunie volt, mely nemcsak a társadalmi liberalizmust hirdetik, hanem azoknak a belga hollandoknak is a szóvivője, akik úgy érzik, kulturálisan elnyomja őket a frankofón lakosság. Az Új Flamand Szövetség a legnagyobb, és 2009 óta az egyetlen utódja a pártnak.
A franciául beszélő belgák között a flamand társánál kevésbé konzervatív Humanista Demokratikus Központ a legnagyobb párt a középső részen, annak is a baloldalán
Csehország
Csehországnak két nagyobb centrista pártja van, melyek 2017-ben mindketten kormánytagok voltak. Az egyik a liberálisabb ANO (Igen) és a kereszténydemokrata Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt.
Magyarország
2001 és 2011 között a CENTRUM Összefogás Magyarországért elnevezésű politikai szervezet működött centrista ideológia mentén, de egyetlen választáson sem tudtak jelentős eredményt elérni. A mai pártok közül a Momentum Mozgalom definiálja magát centrista pártként, akik a 2019-es európai parlamenti választást követően az ország harmadik legnagyobb pártjává erősödtek, annak ellenére, hogy egy évvel korábban a parlamenten kívül rekedtek az országgyűlési választáson.
Jegyzetek
- ↑ Oliver H. Woshinsky. Explaining Politics: Culture, Institutions, and Political Behavior. Oxon, England; New York, New York, USA: Routledge, 2008. Pp. 141, 161.
- ↑ "Probabilistic Voting and the Importance of Centrist Ideologies in Democratic Elections" Enelow and Hinich, The Journal of Politics, 1984 Southern Political Science Association
- ↑ Williams, Paul: Populist Palmer drops his jester act to appeal to middle Australia. TheConversation.com. (Hozzáférés: 2017. április 4.)
