„Udvarhelyi Károly” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
A [[Székelyföld]]ön, [[Nyárádmagyarós]]on született, elemi iskoláit [[Parajd]]on és [[Csomafalva|Csomafalván]], a polgárit [[Kolozsvár]]on végezte. Ezután egy évet gyárban dolgozott, majd a kolozsvári tanítóképzőben folytatta "tanulmányait. 1921-ben, a tanítói oklevél megszerzése után a [[Marianum (Kolozsvár)|Marianumban]] létesített első erdélyi polgári iskolai tanárképzőbe iratkozott be. Ennek megszűnte után a [[buda]]i [[Paedagogium]]ban fejezte be főiskolai tanulmányait. Itt [[Littke Aurél]] volt a mestere, aki felfigyelt Udvarhelyi tehetségére és szorgalmára, szakma- és hivatásszeretetére. 1929-ben, ötéves [[mátészalka]]i oktató munka Littke közbenjárására Udvarhelyit áthelyezték a szegedi főiskola ekkor [[Szenes Adolf]], már országos hírű intézetének gyakorló iskolájába helyezték át szakvezető tanári minőségben. A gyakorló iskola tudományos munkájára jellemző, hogy tanárai 1930-tól 1942-ig negyvennél több módszertani könyvet írtak „A Gyakorló Polgári Iskola Könyvtára" című sorozatban, a „munkaiskola" szellemében. A műhely későbbi igazgatója, [[Kratofil Dezső]] [[A Cselekvés Iskolája]] címmel pedagógiai-módszertani folyóiratot indított és szerkesztett. A gyakorló iskola tanárai között Udvarhelyi Károly is rendszeresen tartott módszertani előadásokat Szegeden, Budapesten és más városokban. |
A [[Székelyföld]]ön, [[Nyárádmagyarós]]on született, elemi iskoláit [[Parajd]]on és [[Csomafalva|Csomafalván]], a polgárit [[Kolozsvár]]on végezte. Ezután egy évet gyárban dolgozott, majd a kolozsvári tanítóképzőben folytatta "tanulmányait. 1921-ben, a tanítói oklevél megszerzése után a [[Marianum (Kolozsvár)|Marianumban]] létesített első erdélyi polgári iskolai tanárképzőbe iratkozott be. Ennek megszűnte után a [[buda]]i [[Paedagogium]]ban fejezte be főiskolai tanulmányait. Itt [[Littke Aurél]] volt a mestere, aki felfigyelt Udvarhelyi tehetségére és szorgalmára, szakma- és hivatásszeretetére. 1929-ben, ötéves [[mátészalka]]i oktató munka Littke közbenjárására Udvarhelyit áthelyezték a szegedi főiskola ekkor [[Szenes Adolf]], már országos hírű intézetének gyakorló iskolájába helyezték át szakvezető tanári minőségben. A gyakorló iskola tudományos munkájára jellemző, hogy tanárai 1930-tól 1942-ig negyvennél több módszertani könyvet írtak „A Gyakorló Polgári Iskola Könyvtára" című sorozatban, a „munkaiskola" szellemében. A műhely későbbi igazgatója, [[Kratofil Dezső]] [[A Cselekvés Iskolája]] címmel pedagógiai-módszertani folyóiratot indított és szerkesztett. A gyakorló iskola tanárai között Udvarhelyi Károly is rendszeresen tartott módszertani előadásokat Szegeden, Budapesten és más városokban. |
||
Udvarhelyi módszertani újításként a harmincas évek elején a gyakorlóiskolában sajátos földrajzi előadótermet, kabinetet rendezett be. Ebben nem volt dobogó és katedra, a tanterem fő helyét a terepasztal foglalta el, és a tábla valamint a falitérképek mellett a földrajzi tananyaghoz kapcsolódó, saját szerkesztésű speciális térképek és szemléltető eszközök, ásványok, kőzetek, talajminták, könyvek és atlaszok voltak benne; a tanár munkáját vetítőgép és gazdag képi információs anyag segítette. A terepasztalon a földrajzi fogalmak értelmezését a tanulók önálló munkáját igénylő gyakorlatokat, kísérleteket végeztek. Udvarhelyi ekkoriban állította össze első szakmetodikai munkáját „Földrajzoktatás a cselekvő iskolában - Földrajzi gondolkodásra való nevelés" (Szeged, 1934) címmel. Hasonló gondolatokra épültek a Szegeden szerkesztett „Földrajzi munkanaplói" is. E füzetek már a programozott oktatásnak megfelelő feladatokat is tartalmaztak. |
|||
Udvarhelyi a harmincas évek legelején a polgári iskolai tanárképző gyakorló- |
|||
•iskolájában földrajzi előadótermet (kabinetet) rendezett be. A földrajzi szaktanteremben nem volt dobogó és katedra, a tanterem fő helyét a terepasztal foglalta e |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
A lap 2021. május 20., 16:09-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Udvarhelyi Károly | |
| Született | 1903 Nyárádmagyarós |
| Elhunyt | 1992 (88-89 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Udvarhelyi Károly (született Kendoff; Nyárádmagyarós, 1903–1992) pedagógus, földrajztanár, a 20. századi magyar földrajzoktatás módszertanának egyik legkiválóbb művelője.
A 20. század elején Nyugat-Európában kialakított „új iskola", a „munkaiskola” pedagógiai elvei nyomán a tanulók aktivitását és öntevékenységét, az egyéni tapasztalatszerzés, megfigyelés és kísérletezés révén igyekezett a tanulók lényeglátását, problémamegoldó képességét és önálló gondolkodását fejleszteni.
Élete és munkássága
A Székelyföldön, Nyárádmagyaróson született, elemi iskoláit Parajdon és Csomafalván, a polgárit Kolozsváron végezte. Ezután egy évet gyárban dolgozott, majd a kolozsvári tanítóképzőben folytatta "tanulmányait. 1921-ben, a tanítói oklevél megszerzése után a Marianumban létesített első erdélyi polgári iskolai tanárképzőbe iratkozott be. Ennek megszűnte után a budai Paedagogiumban fejezte be főiskolai tanulmányait. Itt Littke Aurél volt a mestere, aki felfigyelt Udvarhelyi tehetségére és szorgalmára, szakma- és hivatásszeretetére. 1929-ben, ötéves mátészalkai oktató munka Littke közbenjárására Udvarhelyit áthelyezték a szegedi főiskola ekkor Szenes Adolf, már országos hírű intézetének gyakorló iskolájába helyezték át szakvezető tanári minőségben. A gyakorló iskola tudományos munkájára jellemző, hogy tanárai 1930-tól 1942-ig negyvennél több módszertani könyvet írtak „A Gyakorló Polgári Iskola Könyvtára" című sorozatban, a „munkaiskola" szellemében. A műhely későbbi igazgatója, Kratofil Dezső A Cselekvés Iskolája címmel pedagógiai-módszertani folyóiratot indított és szerkesztett. A gyakorló iskola tanárai között Udvarhelyi Károly is rendszeresen tartott módszertani előadásokat Szegeden, Budapesten és más városokban.
Udvarhelyi módszertani újításként a harmincas évek elején a gyakorlóiskolában sajátos földrajzi előadótermet, kabinetet rendezett be. Ebben nem volt dobogó és katedra, a tanterem fő helyét a terepasztal foglalta el, és a tábla valamint a falitérképek mellett a földrajzi tananyaghoz kapcsolódó, saját szerkesztésű speciális térképek és szemléltető eszközök, ásványok, kőzetek, talajminták, könyvek és atlaszok voltak benne; a tanár munkáját vetítőgép és gazdag képi információs anyag segítette. A terepasztalon a földrajzi fogalmak értelmezését a tanulók önálló munkáját igénylő gyakorlatokat, kísérleteket végeztek. Udvarhelyi ekkoriban állította össze első szakmetodikai munkáját „Földrajzoktatás a cselekvő iskolában - Földrajzi gondolkodásra való nevelés" (Szeged, 1934) címmel. Hasonló gondolatokra épültek a Szegeden szerkesztett „Földrajzi munkanaplói" is. E füzetek már a programozott oktatásnak megfelelő feladatokat is tartalmaztak.
Jegyzetek
Források
- Frisnyák Sándor: A 70 éves dr. Udvarhelyi Károly életútja