„Kovásznai György” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
18. sor: 18. sor:
Animációs filmjeinek egyedi sajátossága a kamera alatti, kockáról kockára történő festés, rajzolás, ami a festőiségnek egy mozgó, folyamatosan változó bravúros jellegzetességet ad.
Animációs filmjeinek egyedi sajátossága a kamera alatti, kockáról kockára történő festés, rajzolás, ami a festőiségnek egy mozgó, folyamatosan változó bravúros jellegzetességet ad.


==Pályakép==
== Pályakép ==
Édesapja Kovásznai József, a BSzKRt. tisztviselője, édesanyja, Hamvai Mária fogászasszisztens volt.
Édesapja Kovásznai József, a BSzKRt. tisztviselője, édesanyja, Hamvai Mária fogászasszisztens volt.


Nevelőapját ausztriai katonai szolgálatra kényszerítették, a család 1944 végén tért vissza Budapestre, de vagyonuktól, lakásuktól megfosztva kellett újrakezdeniük az életet. Innentől kezdve a három gyermekes család nélkülözve, szegénységben élt, kezdetben a Józsefvárosban majd Angyalföldön.
Nevelőapját a [[második világháború]] alatt [[ausztria]]i katonai szolgálatra hívták be, a család 1944 végén tért vissza Budapestre, de vagyonuktól, lakásuktól megfosztva kellett újrakezdeniük az életet. Innentől kezdve a három gyermekes család nélkülözve, szegénységben élt, kezdetben a [[Budapest VIII. kerülete|Józsefvárosban]], majd [[Angyalföld]]ön.


Kovásznai már 15 éves korában elhatározta, hogy festőművész akar lenni, 1949-ben beiratkozott az [[OTI szabadiskola|OTI szabadiskolába]], ahol tanára [[Szántó Piroska]] életre szóló hatást tesz rá.
Kovásznai már 15 éves korában elhatározta, hogy festőművész akar lenni, 1949-ben beiratkozott az [[OTI szabadiskola|OTI szabadiskolába]], ahol tanára [[Szántó Piroska]] életre szóló hatást tett rá.


1952-ben kezdett el a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskola]] festő szakára járni, 1954-ben azonban elhagyta az iskolát, amelyre így emlékezett vissza: „Egyszerűen azért jöttem el, mert a tanárokat tehetségteleneknek, a szellemet pedig ostobának tartottam.”
1952-ben kezdett el a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Képzőművészeti Főiskola]] festő szakára járni, 1954-ben azonban elhagyta az iskolát, amelyre így emlékezett vissza: „Egyszerűen azért jöttem el, mert a tanárokat tehetségteleneknek, a szellemet pedig ostobának tartottam.”
29. sor: 29. sor:
Innentől bányákban dolgozott, majd 1957-ben visszatért a Képzőművészetire, ahol festészetét felháborítónak, botrányosnak tartották, még ugyanebben az évben kirúgták az intézményből.
Innentől bányákban dolgozott, majd 1957-ben visszatért a Képzőművészetire, ahol festészetét felháborítónak, botrányosnak tartották, még ugyanebben az évben kirúgták az intézményből.


1961-ben [[Nepp József]] [[animációs film|animációs]] rendező kereste meg Kovásznait, hogy dolgozzon vele [[dramaturg]]ként: ekkor írta meg az „Öcsi és a Varázsló” forgatókönyvét. A későbbiekben [[animációs film|animációs]] és [[natúrfilm]]ekhez, [[játékfilm]]ekhez is ír forgatókönyveket.
1961-ben [[Nepp József]] [[animációs film|animációs]] rendező kereste meg Kovásznait, hogy dolgozzon vele [[dramaturg]]ként: ekkor írta meg az „Öcsi és a Varázsló” forgatókönyvét. A későbbiekben [[animációs film|animációs]] és [[natúrfilm]]ekhez, [[játékfilm]]ekhez is írt forgatókönyveket.


1963: A Pannónia Filmstúdióban elkészítette első önálló animációs filmjét, a [[A monológ|Monológ]]ot. A film bemutatását nagy nehézségek árán érte el a Pannónia Filmstúdió, a Corvin moziban rendezett bemutató közönségsiker. Kornissal további 4 közös filmet hoztak létre: „Gitáros fiú a régi képtárban” című kísérleti animációja (1964), ami a Pannónia Filmstúdió egyetlen betiltott filmje maradt a rendszerváltásig.”Reggeltől estig. Valami más.” (1967), „Egy festő naplója” (1968), „Házasodik a tücsök” (1969).
1963: A Pannónia Filmstúdióban elkészítette első önálló animációs filmjét, a [[A monológ|Monológ]]ot. A film bemutatását nagy nehézségek árán érte el a Pannónia Filmstúdió, a Corvin moziban rendezett bemutató közönségsiker volt. Kornissal további 4 közös filmet hoztak létre: „Gitáros fiú a régi képtárban” című kísérleti animációja (1964), ami a Pannónia Filmstúdió egyetlen betiltott filmje lett. ”Reggeltől estig. Valami más.” (1967), „Egy festő naplója” (1968), „Házasodik a tücsök” (1969).


1963-1982-ig 26 animációs filmet készített változatos technikákkal.
1963-1982-ig 26 animációs filmet készített változatos technikákkal.

A lap 2021. május 14., 05:10-kori változata

Kovásznai György
Született1934. május 15.
Budapest
Elhunyt1983. június 28. (49 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafestő,
filmrendező,
író
SírhelyeFarkasréti temető (619 ("F")-1469)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kovásznai György, (Budapest, 1934. május 15. – Budapest, 1983. június 28.) magyar festő, animációs rendező, író.

Animációs filmjeinek egyedi sajátossága a kamera alatti, kockáról kockára történő festés, rajzolás, ami a festőiségnek egy mozgó, folyamatosan változó bravúros jellegzetességet ad.

Pályakép

Édesapja Kovásznai József, a BSzKRt. tisztviselője, édesanyja, Hamvai Mária fogászasszisztens volt.

Nevelőapját a második világháború alatt ausztriai katonai szolgálatra hívták be, a család 1944 végén tért vissza Budapestre, de vagyonuktól, lakásuktól megfosztva kellett újrakezdeniük az életet. Innentől kezdve a három gyermekes család nélkülözve, szegénységben élt, kezdetben a Józsefvárosban, majd Angyalföldön.

Kovásznai már 15 éves korában elhatározta, hogy festőművész akar lenni, 1949-ben beiratkozott az OTI szabadiskolába, ahol tanára Szántó Piroska életre szóló hatást tett rá.

1952-ben kezdett el a Képzőművészeti Főiskola festő szakára járni, 1954-ben azonban elhagyta az iskolát, amelyre így emlékezett vissza: „Egyszerűen azért jöttem el, mert a tanárokat tehetségteleneknek, a szellemet pedig ostobának tartottam.”

Innentől bányákban dolgozott, majd 1957-ben visszatért a Képzőművészetire, ahol festészetét felháborítónak, botrányosnak tartották, még ugyanebben az évben kirúgták az intézményből.

1961-ben Nepp József animációs rendező kereste meg Kovásznait, hogy dolgozzon vele dramaturgként: ekkor írta meg az „Öcsi és a Varázsló” forgatókönyvét. A későbbiekben animációs és natúrfilmekhez, játékfilmekhez is írt forgatókönyveket.

1963: A Pannónia Filmstúdióban elkészítette első önálló animációs filmjét, a Monológot. A film bemutatását nagy nehézségek árán érte el a Pannónia Filmstúdió, a Corvin moziban rendezett bemutató közönségsiker volt. Kornissal további 4 közös filmet hoztak létre: „Gitáros fiú a régi képtárban” című kísérleti animációja (1964), ami a Pannónia Filmstúdió egyetlen betiltott filmje lett. ”Reggeltől estig. Valami más.” (1967), „Egy festő naplója” (1968), „Házasodik a tücsök” (1969).

1963-1982-ig 26 animációs filmet készített változatos technikákkal.

Az első festményfilm, az Átváltozások 1964-ben készült el. Első egész estés animációs filmje, a ma is ismert Habfürdő pedig 1979-ben készült el. Ezt a filmet azonban nem fogadta közönségsiker, a kortárs művészek és a nézők is elfordultak tőle.

1983-ban érte a halál, második egész estés animációsfilmje, a francia-magyar koprodukciójú „Candide” előkészítése közben.

Kovásznai György nem csak festett, jelentős írói életművet hagyott hátra, benne önéletrajzi, filozófiai írásokkal, drámákkal.

Filmográfia

Emlékfilm:

  • Riportré – Kovásznai, 2010 (Rendező: Igor Lazin, Török Ferenc), 1982 YouTube

Külső hivatkozások

További információk

Könyv: Iványi-Bitter Brigitta: Kovásznai, Vince Kiadó, Budapest, 2010 (monográfia DVD melléklettel)

Ez az rendezőről, filmesről vagy színházi szakemberről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovásznai_György&oldid=23864367”