Korniss Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Korniss Dezső
Született 1908. december 1.[1][2]
Beszterce
Elhunyt 1984. augusztus 17. (75 évesen)[3]
Budapest
Foglalkozása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korniss Dezső témájú médiaállományokat.
Korniss Dezső csorgó kútja medencéjének alját kalligrafikus jelekkel díszítette, 1967

Korniss Dezső (Beszterce, 1908. december 1.Budapest, 1984. augusztus 17.) magyar festő, főiskolai tanár, az Európai iskola tagja; grafikus, iparművész, plakát-, báb- és díszlettervező, filmrendező, a hazai neoavantgárd törekvések (szürrealizmus, nonfiguratív művészet) jeles képviselője.

Életpályája[szerkesztés]

1923-25 között Podolini-Volkmann Artúr magániskolájában tanult, majd 1925-29 közt a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Jeles mesterei voltak Csók István és Vaszary János. 1930-31-ben tanulmányúton volt Párizsban, Brüsszelben és Amszterdamban.

A II. világháború idején behívták katonának, hadifogságba esett, onnan 1945-ben szabadult, tagja lett az Európai iskolának, ami 1948-ban megszűnt. 1945-1948-ig taníthatott a Képművészeti Főiskolán, 1949-től belső emigrációban élt és alkotott.

Művészete[szerkesztés]

Itthon Budapesten dolgozott és Vajda Lajossal Szentendrén. Kettejük munkássága, s a többi modern stílusirányokban tájékozódó szentendrei festő nagy hatással volt a Szentendrei művésztelep munkájára, egyáltalán a Szentendrén alkotó fiatal festőkre. A hazai neoavantgárd törekvések termékeny képviselője volt, már 1926-tól számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Vajda Lajossal közösen a magyar népművészeti motívumok festői metamorfózisával alakította ki sajátos szürreális és non-figuratív művészetét, a festészet vonalán mintegy Bartók Béla nyomdokain járt. A modern művészet megteremtéséhez a népi hagyományokból merített.

1945-ben kezdte el több száz lapból álló Illuminációk c. monotípia-sorozatát, amelyet Rimbaud költészete ihletett. Idősebb korában a kínai kalligráfia gazdag motívumvilágát is bevonta művészetébe, merített a hagyományos kínai festészetből is, jelzik ezeket például Kalligráfia (év nélkül), Fuvolázó I. (1950), Artisták (1950), Plasztikus kalligráfia (1961) c. alkotásai. Nemcsak modern, hanem gyakran igen dekoratív is volt a művészete, a színek egyre inkább struktúraszervezővé váltak festészetében. Köztéri, épületdíszítői munkái is jelentősek, például Mozaikoszlop (1959, Budapest, Royal szálló), Eszperantó kút (1967, Budapest, Rácfürdő), e csorgó kút medencéjének alját kalligrafikus jelekkel díszítette, külön kiemeltük e köztéri alkotás ezen díszítését, de a sima nyári felvételen is jól látszanak. 1963 és 1968 között érdeklődése a kollázs és az animációs film felé fordult. Kovásznai Györggyel közösen nyolc animációs filmet készített a Pannónia Filmstúdióban.

Képeit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, s jeles vidéki múzeumok, köztük a szentendrei Vajda Lajos Emlékmúzeum a Szentendrén is festő Európa-társasági tagok képeivel együtt. Számos alkotása magángyűjteményekben van. A Magyar Nemzeti Galéria 1980-ban rendezett műveiből gyűjteményes retrospektív kiállítást.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Születésének 100. évfordulója alkalmából, 2008. szeptember 13. – 2008. november 16. között, Szentendrén rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Korniss Dezső: Eszperantó kút nyáron, 1967, Budapest, Rác-fürdőnél
Korniss csorgó kútja télen
  • Holland táj (1923) (akvarell, papír, 133 x 168 mm; magántulajdonban)
  • Női fej (1926 körül) (pasztell, papír, 29 x 25 cm; magántulajdonban)
  • Balra néző fej (1928) (pasztell, papír, 54,5 x 43 cm; magántulajdonban)
  • Konstrukció : három négyzet (1928) (olaj, vászon, falemez, 39,5 x 35,5 cm; magántulajdonban)
  • Szakállas önarckép (1930) (olaj, vászon, 27 x 21,3 cm; magántulajdonban)
  • Narancs női fej (1932) (olaj, papír, 69 x 41 cm; magántulajdonban)
  • Fej (1933) (olaj, vászon, 28 x 23 cm; magántulajdonban)
  • Madaras fiú : Szentendre (1934) (pasztell, papír, 45 x 31,5 cm; magántulajdonban)
  • Csendélet tányérral és hagymával (1934) (pasztell, papír, 41,5 x 38 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei részlet (1934 körül) (olaj, vászon, 35,5 x 50,3 cm; MNG)
  • Szentendrei motívum IV. (1935) (olaj, vászon, 90 x 45 cm; magántulajdonban)
  • Szentendre (1935 körül) (olaj, vászon, 74 x 100,5 cm; magántulajdonban)
  • Vörös csendélet (1935 körül) (vegyes technika, papír, 61 x 43,5 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei asszony (1936) (pasztell, papír, 38,8 x 31 cm; Deák Gyűjtemény – Városi Képtár, Székesfehérvár)
  • Csendélet petróleumlámpával és hegedűvel II. (1937) (olaj, vászon, 142 x 95 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei utca (1939) (olaj, papír, 22 x 32 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Bagolyfej (1944) (olaj, papír, 24 x 19 cm; magántulajdonban)
  • Fejkonstrukció (1945) (olaj, vászon, 36 x 26 cm; magántulajdonban)
  • Szentendre : sárkányos (1945) (olaj, vászon, 22 x 42,4 cm; magántulajdonban)
  • Illumináció (1945) (monotípia, 105 x 70 mm; magántulajdonban)
  • Kántálók (1946) (olaj, vászon, 60 x 85 cm; magántulajdonban)
  • Unicornis (1947 (olaj, vászon, 23,3 x 17,5 cm; magántulajdonban)
  • Triptychon (1947) (olaj, vászon, 41 x 75 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Bogárfej (1947) (olaj, vászon, falemezre ragasztva, 26 x 19 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei motívum II. (1947-48 (olaj, vászon, 120 x 140 cm; MNG)
  • Laokoon I : küzdés (1948) (olaj, vászon, 34 x 44 cm; magántulajdonban)
  • Tücsöklakodalom (magyar "joie de vivre") (1948) (olaj, vászon, 122 x 300 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Küzdés (1949) (olaj, vászon, 30 x 65 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Kulcsos (1949 (olaj, vászon, 59,5 x 79,5 cm; magántulajdonban)
  • Szentendrei kapu (1949) (olaj, vászon, 60,5 x 46 cm; magántulajdonban)
  • Orvvadász (1950) (olaj, vászon, falemez, 34,8 x 21,1 cm; magántulajdonban)
  • Fuvolázó I (1950) (olaj, vászon, falemez, 28 x 22 cm; magántulajdonban)
  • Artisták (1950) (olaj, vászon, 25 x 25 cm; magántulajdonban)
  • Női fej : Cornaro Katalin (1953) (olaj, vászon, 28,3 x 23,2 cm; magántulajdonban)
  • Nő ablakban (1953) (olaj, vászon, 65 x 50 cm; magántulajdonban)
  • Meglesett misztérium (1953) (kollázs, 25,8 x 25 cm; magántulajdonban)
  • Vörös-fekete kalligráfia : írásos (1959) (zománc, papír, 80 x 60 cm; magántulajdonban)
  • Plasztikus kalligráfia( 1961) (olaj, homok, vászon, 30 x 20 cm; magántulajdonban)
  • Pásztorok (1968) (olaj, vászon, 50 x 35 cm; Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan)
  • Szűrmotívum II (1972-73 (olaj, vászon, 40 x 30 cm; magántulajdonban)
  • Horizontális- vertikális X (1976) (olaj, vászon, 70 x 60 cm; magántulajdonban)
  • Rablók III (1977) (olaj, vászon, 30 x 30 cm; magántulajdonban)
  • Fej (Év nélkül) (olaj, papír, 48,5 x 41 cm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)
  • Kalligráfia (év nélkül) (zománc, papír, 645 x 486 mm; Ferenczy Múzeum, Szentendre)

Társasági tagság[szerkesztés]

Kitüntetés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Korniss Dezső témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. 3. kiad. 2. köt. Budapest : Akadémiai, 1981-84. ISBN 9630523620

További információk[szerkesztés]