„Ugljeviki hőerőmű” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Környezetszennyezés: elütés korr., "most" ki
18. sor: 18. sor:


== Környezetszennyezés ==
== Környezetszennyezés ==
A helyi szénnek viszonylag magas, 3,5-5% közötti a kéntartalma, így a korszerűtlen berendezésekkel működő erőmű a teljesítményéhez képest elképesztő mértékben szennyezi a környezetet, ugyanis a 300 MW teljesítményével közel annyi kén-dioxidot bocsát ki, mint a szintén elavult 700 MW-os szerbiai Kostolac B.<ref name=":1">{{Cite web |title=Ugljevik testing desulfurization in coal power plant |url=https://balkangreenenergynews.com/ugljevik-testing-desulfurization-in-coal-power-plant/ |work=Balkan Green Energy News |date=2019-12-13 |accessdate=2021-04-03 |language=en-US}}</ref> Az ugljeviki létesítmény önmagában a teljes [[Európai Unió]] és a [[Balkán-félsziget|Balkán]] kibocsátásának egynyolcadát teszi ki.<ref name=":0">{{Cite web |title=Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek {{!}} Délhír Portál |url=https://delhir.info/2019/10/22/egesz-europat-szennyezik-a-szerbiai-es-boszniai-szeneromuvek/ |accessdate=2021-03-29 |language=hu}}</ref> Ennek ellenére az erőmű bővítését tervezik, mivel ez a környék legnagyobb munkaadója, és az országnak szüksége van az olcsó energiára. Az egykori Jugoszlávia szénerőművei, köztük az ugljeviki hőerőmű évente több ezer ember megbetegedését és halálát okozzák, becslések szerint 2016-ban csak Magyarországon 266-an haltak meg előbb a légszennyezéstől, amihez a relatíve határhoz közeli Ugljevik is jelentősen hozzájárul.<ref name=":02">{{Cite web |title=Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek {{!}} Délhír Portál |url=https://delhir.info/2019/10/22/egesz-europat-szennyezik-a-szerbiai-es-boszniai-szeneromuvek/ |accessdate=2021-03-29 |language=hu}}</ref> Egyes európai források a létesítményt nagy kiterjedésű egészségkárosító hatása miatt a [[Csernobili atomerőmű|csernobili atomerőműhöz]] szokták hasonlítani.<ref>{{Cite web |title=Ugljevik, "European Chernobyl": "What was taken away does not measure what we actually have!" {{!}} Center for Environment |url=https://czzs.org/ugljevik-european-chernobyl-what-was-taken-away-does-not-measure-what-we-actually-have/?lang=en |date=2018-12-21 |accessdate=2021-03-29 |language=en-US}}</ref> 2019 végén az erőmű 3 hónapos próbaidő után üzembe helyezte a füstgáz-kéntelenítő rendszerét. A munkálatok összköltsége mintegy 85 millió eurót tett ki, ezt a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (ismertebb nevén JICA) kölcsönéből finanszírozták, amelyről még 2010-ben állapodtak meg.<ref>{{Cite web |title=Flue Gas Desulphurization Construction Project for Ugljevik Thermal Power Plant {{!}} Bosnia and Herzegovina {{!}} Countries & Regions {{!}} JICA |url=https://www.jica.go.jp/bosnia/english/activities/activity09.html |work=www.jica.go.jp |accessdate=2021-04-03}}</ref> A hitel összege 100 millió eurót tesz ki, amelyet 0,55% -os kamatlábbal és 30 éves törlesztési idővel vettek fel.<ref>{{Cite web |title=Bosnia's Ugljevik takes over operation of 85 mln euro flue gas desulphurisation system |url=http://seenews.com/news/bosnias-ugljevik-takes-over-operation-of-85-mln-euro-flue-gas-desulphurisation-system-718757 |work=seenews.com |accessdate=2021-04-03 |language=en}}</ref> A kivitelezést a szintén japán Yokogawa Electric Corporation végezte, amely a Mitsubishi Hitachi Power Systems Vállalat által legyártott rendszert szerelte be.<ref>{{Cite web |title=First flue gas desulfurization control system to be installed in Ugljevik |url=https://test.balkangreenenergynews.com/first-flue-gas-desulfurization-control-system-installed-ugljevik/ |work=Balkan Green Energy News |date=2017-12-01 |accessdate=2021-04-03 |language=en-US}}</ref> A projektvezető szavai szerint a kén-dioxid-kibocsátást köbméterenként 200 milligrammra csökkentették a korábbi 16 000-ről, vagyis 1/80-ára csökkent a szennyezőanyag-kibocsátás. A rendszer 2021-ben már megfelelt a legszigorúbb európai előírásoknak is.<ref name=":1" />
A helyi szénnek viszonylag magas, 3,5-5% közötti a kéntartalma, így a korszerűtlen berendezésekkel működő erőmű a teljesítményéhez képest elképesztő mértékben szennyezi a környezetet, ugyanis a 300 MW teljesítményével közel annyi kén-dioxidot bocsát ki, mint a szintén elavult 700 MW-os szerbiai Kostolac B.<ref name=":1">{{Cite web |title=Ugljevik testing desulfurization in coal power plant |url=https://balkangreenenergynews.com/ugljevik-testing-desulfurization-in-coal-power-plant/ |work=Balkan Green Energy News |date=2019-12-13 |accessdate=2021-04-03 |language=en-US}}</ref> Az ugljeviki létesítmény önmagában a teljes [[Európai Unió]] és a [[Balkán-félsziget|Balkán]] kibocsátásának egynyolcadát teszi ki.<ref name=":0">{{Cite web |title=Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek {{!}} Délhír Portál |url=https://delhir.info/2019/10/22/egesz-europat-szennyezik-a-szerbiai-es-boszniai-szeneromuvek/ |accessdate=2021-03-29 |language=hu}}</ref> Ennek ellenére az erőmű bővítését tervezik, mivel ez a környék legnagyobb munkaadója, és az országnak szüksége van az olcsó energiára. Az egykori Jugoszlávia szénerőművei, köztük az ugljeviki hőerőmű évente több ezer ember megbetegedését és halálát okozzák, becslések szerint 2016-ban csak Magyarországon 266-an haltak meg előbb a légszennyezéstől, amihez a relatíve határhoz közeli Ugljevik is jelentősen hozzájárul.<ref name=":02">{{Cite web |title=Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek {{!}} Délhír Portál |url=https://delhir.info/2019/10/22/egesz-europat-szennyezik-a-szerbiai-es-boszniai-szeneromuvek/ |accessdate=2021-03-29 |language=hu}}</ref> Egyes európai források a létesítményt nagy kiterjedésű egészségkárosító hatása miatt a [[Csernobili atomerőmű|csernobili atomerőműhöz]] szokták hasonlítani.<ref>{{Cite web |title=Ugljevik, "European Chernobyl": "What was taken away does not measure what we actually have!" {{!}} Center for Environment |url=https://czzs.org/ugljevik-european-chernobyl-what-was-taken-away-does-not-measure-what-we-actually-have/?lang=en |date=2018-12-21 |accessdate=2021-03-29 |language=en-US}}</ref> 2019 végén az erőmű 3 hónapos próbaidő után üzembe helyezte a füstgáz-kéntelenítő rendszerét. A munkálatok összköltsége mintegy 85 millió eurót tett ki, ezt a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (ismertebb nevén JICA) kölcsönéből finanszírozták, amelyről még 2010-ben állapodtak meg.<ref>{{Cite web |title=Flue Gas Desulphurization Construction Project for Ugljevik Thermal Power Plant {{!}} Bosnia and Herzegovina {{!}} Countries & Regions {{!}} JICA |url=https://www.jica.go.jp/bosnia/english/activities/activity09.html |work=www.jica.go.jp |accessdate=2021-04-03}}</ref> A hitel összege 100 millió eurót tesz ki, amelyet 0,55% -os kamatlábbal és 30 éves törlesztési idővel vettek fel.<ref>{{Cite web |title=Bosnia's Ugljevik takes over operation of 85 mln euro flue gas desulphurisation system |url=http://seenews.com/news/bosnias-ugljevik-takes-over-operation-of-85-mln-euro-flue-gas-desulphurisation-system-718757 |work=seenews.com |accessdate=2021-04-03 |language=en}}</ref> A kivitelezést a szintén japán Yokogawa Electric Corporation végezte, amely a Mitsubishi Hitachi Power Systems Vállalat által legyártott rendszert szerelte be.<ref>{{Cite web |title=First flue gas desulfurization control system to be installed in Ugljevik |url=https://test.balkangreenenergynews.com/first-flue-gas-desulfurization-control-system-installed-ugljevik/ |work=Balkan Green Energy News |date=2017-12-01 |accessdate=2021-04-03 |language=en-US}}</ref> A projektvezető szavai szerint a kén-dioxid-kibocsátást köbméterenként 200 milligrammra csökkentették a korábbi 16 000-ről, vagyis 1/80-ára csökkent a szennyezőanyag-kibocsátás. A rendszer 2016-ban már megfelelt a legszigorúbb európai előírásoknak is.<ref name=":1" />


== Galéria ==
== Galéria ==

A lap 2021. április 5., 15:24-kori változata

Ugljeviki hőerőmű
Термоелектрана "Угљевик"
Ország Bosznia-Hercegovina
HelyUgljevik
Építési adatok
Építés éve1976
Megnyitás1985
Típusszénerőmű
Hasznosítása
TulajdonosElektroprivreda Republike Srpske
Alapadatok
Kimenő teljesítmény300 MW
Magassága310 m
Elhelyezkedése
Ugljeviki hőerőmű (Bosznia-Hercegovina)
Ugljeviki hőerőmű
Ugljeviki hőerőmű
Pozíció Bosznia-Hercegovina térképén
é. sz. 44° 40′ 55″, k. h. 18° 58′ 02″Koordináták: é. sz. 44° 40′ 55″, k. h. 18° 58′ 02″
Térkép
Az Ugljeviki hőerőmű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ugljeviki hőerőmű témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ugljeviki hőerőmű (szerbül: Термоелектрана "Угљевик") széntüzelésű erőmű Ugljevikben, Bosznia-Hercegovina északkeleti felén a Boszniai Szerb Köztársaság területén. Üzemeltetője és tulajdonosa a Rudnik i termoelektrana Ugljevik, amely az Elektroprivreda Republike Srpske, az állami energiacég egyik leányvállalata. A RiTE Ugljevik integrált szénbányászati ​​és áramtermelő vállalat, az általuk helyben kibányászott szén elégetésével termelnek energiát. Az erőmű Európa egyik legszennyezőbb létesítménye, egymaga több kén-dixoidot juttatott a levegőbe, mint Németország összes erőműve együttvéve.[1] Az erőmű 310 méteres kéménye az ország legmagasabb építménye.

Jellemzői

Az ugljeviki hőerőmű jelenleg az egyik legnagyobb villamosenergia-termelő a Boszniai Szerb Köztársaságban. 300 MW beépített teljesítményű kombinált hő- és villamosenergia-termelő egységgel rendelkezik.[2] 2009-ben 1559 GWh villamos energiát állítottak itt elő és 1,3 millió tonna szenet égettek el ehhez.[3]

Az erőmű 310 méter magas füstkéménnyel rendelkezik, amely Bosznia-Hercegovina legmagasabb építménye. Egész Jugoszláviában is csupán két magasabb építmény (és egyben kémény) állt: a szlovén Trbovlje és a horvát Plomin hőerőművének kéménye. A boszniai háború előtt a kémény tetején nagy fehér betűkkel a „TITO” szó volt felfestve, az egykori Jugoszlávia volt kommunista vezetőjének, Josip Broz Titonak az emlékére. A háború alatt a szöveget átfestették, ekkor került rá a ma is látható szimbólum, a szerb kereszt.

A társaság egy új szénbánya, Ugljevik-Istok megnyitását tervezi.[4] Néhány befektető érdeklődést mutatott egy második, 600 MW villamosenergia-kapacitású egység felépítése iránt.

Története

Ugljevik már 1899 óta a szénbányászat egyik központja, a várossá fejlődését is ennek köszönheti. A széntüzelésű erőmű építése 1976-ban kezdődött, és az első és egyetlen egységet 1985-ben állították üzembe. Ugyanekkor bezárták a régi ugljeviki szénbányát, majd megnyitották az új Bogutovo Szelo bányát, és a Rudnik Ugljevik bányavállalatból létrehozták a RiTE Ugljevik integrált szénbányászati ​​és áramtermelő vállalatot.

A második egység építését 1985-ben kezdték meg, de a boszniai háború idejére leállították. A háború alatt az erőmű 1992 áprilisától 1995 novemberéig bezárt, bár a létesítményeket és a berendezéseket megmentették a termelés újraindulására számítva.

2010-ben az erőmű átfogó korszerűsítésen ment keresztül, ennek ellenére az erőmű továbbra is az egész Északkelet-Bosznia egyik legszennyezőbb létesítménye, ráadásul messze a határokon túl is jelentős szennyezés forrása. A kezdetben nem túl hatékony fejlesztésekkel csupán annyit értek el, hogy a kostolaci hőerőmű után a legnagyobb kén-dioxid kibocsátók listáján a második helyre csúszott vissza.[5] A jövőben külföldi tőke bevonásával tervezik a korszerűsítést és az esetleges bővítést.[6][7]

Környezetszennyezés

A helyi szénnek viszonylag magas, 3,5-5% közötti a kéntartalma, így a korszerűtlen berendezésekkel működő erőmű a teljesítményéhez képest elképesztő mértékben szennyezi a környezetet, ugyanis a 300 MW teljesítményével közel annyi kén-dioxidot bocsát ki, mint a szintén elavult 700 MW-os szerbiai Kostolac B.[8] Az ugljeviki létesítmény önmagában a teljes Európai Unió és a Balkán kibocsátásának egynyolcadát teszi ki.[9] Ennek ellenére az erőmű bővítését tervezik, mivel ez a környék legnagyobb munkaadója, és az országnak szüksége van az olcsó energiára. Az egykori Jugoszlávia szénerőművei, köztük az ugljeviki hőerőmű évente több ezer ember megbetegedését és halálát okozzák, becslések szerint 2016-ban csak Magyarországon 266-an haltak meg előbb a légszennyezéstől, amihez a relatíve határhoz közeli Ugljevik is jelentősen hozzájárul.[10] Egyes európai források a létesítményt nagy kiterjedésű egészségkárosító hatása miatt a csernobili atomerőműhöz szokták hasonlítani.[11] 2019 végén az erőmű 3 hónapos próbaidő után üzembe helyezte a füstgáz-kéntelenítő rendszerét. A munkálatok összköltsége mintegy 85 millió eurót tett ki, ezt a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (ismertebb nevén JICA) kölcsönéből finanszírozták, amelyről még 2010-ben állapodtak meg.[12] A hitel összege 100 millió eurót tesz ki, amelyet 0,55% -os kamatlábbal és 30 éves törlesztési idővel vettek fel.[13] A kivitelezést a szintén japán Yokogawa Electric Corporation végezte, amely a Mitsubishi Hitachi Power Systems Vállalat által legyártott rendszert szerelte be.[14] A projektvezető szavai szerint a kén-dioxid-kibocsátást köbméterenként 200 milligrammra csökkentették a korábbi 16 000-ről, vagyis 1/80-ára csökkent a szennyezőanyag-kibocsátás. A rendszer 2016-ban már megfelelt a legszigorúbb európai előírásoknak is.[8]

Galéria

  • Az erőművi blokk
    Az erőművi blokk
  • Köd az erőmű völgyében
    Köd az erőmű völgyében
  • Éjszakai kivilágítás
    Éjszakai kivilágítás

Jegyzetek

  1. ↑ Egész Európát szennyezik a balkáni szénerőművek (magyar nyelven). #moszkvater, 2019. március 28. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  2. ↑ Arquivo.pt. arquivo.pt. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  3. ↑ Zuvela, Olja Stanic, Maja. „Bosnia utility EPRS posts record '09 output, profit”, Reuters, 2010. március 18. (Hozzáférés: 2021. március 29.) (angol nyelvű) 
  4. ↑ Bosnia’s Ugljevik Power Plant To Spend 25.6 Mln Euro on Upgrades in 2010 - Media ‹ Latest News ‹ News ‹ SeeNews - know how to See. web.archive.org, 2011. július 16. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  5. ↑ Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek | Délhír Portál (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  6. ↑ Másfél milliárd eurós boszniai beruházást készít elő a CEZ (magyar nyelven). Energiainfo, 2006. január 23. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  7. ↑ Gauriat, Valérie: Bosznia-Hercegovina és a szén - nehéz a boldogságtól búcsút venni (magyar nyelven). euronews, 2016. november 11. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  8. ↑ a b Ugljevik testing desulfurization in coal power plant (amerikai angol nyelven). Balkan Green Energy News, 2019. december 13. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  9. ↑ Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek | Délhír Portál (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  10. ↑ Egész Európát szennyezik a szerbiai és boszniai szénerőművek | Délhír Portál (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  11. ↑ Ugljevik, "European Chernobyl": "What was taken away does not measure what we actually have!" | Center for Environment (amerikai angol nyelven), 2018. december 21. (Hozzáférés: 2021. március 29.)
  12. ↑ Flue Gas Desulphurization Construction Project for Ugljevik Thermal Power Plant | Bosnia and Herzegovina | Countries & Regions | JICA. www.jica.go.jp. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  13. ↑ Bosnia's Ugljevik takes over operation of 85 mln euro flue gas desulphurisation system (angol nyelven). seenews.com. (Hozzáférés: 2021. április 3.)
  14. ↑ First flue gas desulfurization control system to be installed in Ugljevik (amerikai angol nyelven). Balkan Green Energy News, 2017. december 1. (Hozzáférés: 2021. április 3.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ugljevik Power Plant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ugljeviki_hőerőmű&oldid=23748211”