„Révay Mór Jánosné” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Születési helyénél csere Pestre Budapestről, mert ekkor még önálló. |
a Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása |
||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
[[Kategória:Magyar emlékírók]] |
[[Kategória:Magyar emlékírók]] |
||
[[Kategória:Budapesten született személyek]] |
[[Kategória:Budapesten született személyek]] |
||
[[Kategória:Nevet változtatott személyek]] |
[[Kategória:Nevet változtatott magyar személyek]] |
||
A lap 2021. március 14., 18:57-kori változata
| Révay Mór Jánosné | |
 | |
| Született | Tafler Irén 1871. március 18. Pest |
| Elhunyt | 1959. január 30. (87 évesen) Budapest |
| Álneve | Andor Mária |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Révay Mór János (1890. április 21. – 1926. július 7.) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Révay Mór Jánosné született Tafler Irén, 1881-től Györgyei Irén (Pest, 1871. március 18.[1] – Budapest, 1959. január 30.) közíró, emlékíró, Révay Mór János lexikonszerkesztő felesége.
Életpályája
Édesapja, Tafler Antal, zsidó származású földbirtokos, aki nevét 1881-ben változtatta Györgyeire. Édesanyja Sauer Irma, ugyancsak zsidó származású. 1890. április 21-én Budapesten lett Révay Mór János felesége.[2] Cikkeit és irodalmi próbálkozásait Andor Mária álnév alatt jelentette meg. Az első világháború utolsó éveiben aktív társadalmi életet élt. Tagja volt a Károlyi Mihályné által vezetett Magyar Nők Klubjának, majd 1918 őszén csatlakozott a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéhez. 1918–19-ben naplót írt a eseményekről, amely értékes kordokumentum.
1945 után nemcsak mellőzték, hanem meg is hurculták „fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek” birtoklásáért. 1949. január 17-én megtartott rendőrségi tárgyaláson megbírságolták, nyolc könyvét elkobozták, hiába magyarázta, hogy nem volt lehetősége a férje után hátramaradt mintegy tízezer kötetből álló könyvtárat átvizsgálni. A házkutatáskor saját könyvét valószínűleg nem találták meg, hisz akkor nem úszta volna meg csak bírsággal.
1959-ben hunyt el Budapesten. Nem a Kerepesi temetőbe temették férje mellé, hanem a Farkasrétibe, római katolikus szertartás szerint.
Munkássága
Férje halála után (1926) fogott hozzá az 1918–1919-es események idéjén írott naplójának megszerkesztéséhez. A könyv először 1936-ban jelent meg, majd 2020-ban.
- 1918. november 1. – 1919. augusztus 7. Révay M. Jánosné naplója, 1936 Online hozzáférés
- A bolsevizmus napjai. Naplójegyzetek 1918–1919, Szerkesztette, lábjegyzetekkel ellátta: Szakács Árpád, Kárpátia Stúdió Kiadó, 2020. (második kiadás)
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 331/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 154/1871. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 14.)
Források
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Pataki Tamás: Révayné naplója a bolsevizmus hiteles kordokumentuma, Magyar Nemzet, 2020. május 15. Online hozzáférés
- Pogány György: Adalékok Révay Mór Jánosné 1945 utáni életéhez, Magyar Nemzet, 2020. május 19. Online hozzáférés
További információk
- Pokoli idők, női szemmel, erdon.ro, 2020. december 12.