„Szubordinacionizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{építés alatt}} |
{{építés alatt}} |
||
A '''szubordinacionizmus''' a [[Szentháromság]]ról alkotott keresztény nézet, amely nem tagadja meg ugyan a három személyt, de tagadja azok egylényegűségét.<ref name="BB">Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Szubordinaciánizmus (1933)</ref> E nézet szerint a Fiú ([[Jézus]]) és a [[Szentlélek]] természeténél és léténél fogva az Atya [[Isten]]nek van alárendelve.<ref name="BB"/> |
A '''szubordinacionizmus''' a [[Szentháromság]]ról alkotott [[Kereszténység|keresztény]] nézet, amely nem tagadja meg ugyan a három személyt, de tagadja azok egylényegűségét.<ref name="BB">Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Szubordinaciánizmus (1933)</ref> E nézet szerint a Fiú ([[Jézus]]) és a [[Szentlélek]] természeténél és léténél fogva az Atya [[Isten]]nek van alárendelve.<ref name="BB"/> |
||
== Etimológia == |
== Etimológia == |
||
A lap 2021. március 10., 09:52-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A szubordinacionizmus a Szentháromságról alkotott keresztény nézet, amely nem tagadja meg ugyan a három személyt, de tagadja azok egylényegűségét.[1] E nézet szerint a Fiú (Jézus) és a Szentlélek természeténél és léténél fogva az Atya Istennek van alárendelve.[1]
Etimológia
Összetett szó: a latin sub (= alá)[2] és ordinatio (= rendelés)[2] szavakból.
Szubordináció = alárendeltség.[2]
Történet
Mindenekelőtt Origenész és tanítványa, az alexandriai Dionüsziosz tartotta ezt a nézetet. A 4. század végéig az egyházi nézetek többsége támogatta ezt a tant.[3]
A Fiúnak az Atyával való egylényegűségét tagadta az arianizmus is, az alárendeltséget a Szentlélekre is kiterjesztették a makedoniánusok.[1]
A 381-es konstantinápolyi zsinat eretnekségként elítélte a tanítást.[4]
Hivatkozások
- ↑ a b c Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Szubordinaciánizmus (1933)
- ↑ a b c Idegen szavak szótára, Szikra, 1953.
- ↑ Joseph Hergenröthers: Handbuch der allgemeinen Kirchengeschichte. Joseph Hergenröther bíboros Általános Egyháztörténeti Kézikönyve Erster Band (I. kötet): Die Kirche in der antiken Welt, 496. p. (Az egyház az ókori világban)
- ↑ Világvallások A-Zs (2009)