„Észagíla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a →Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
||
A lap jelenlegi, 2021. február 14., 06:21-kori változata
Az Észagíla, Észagílá vagy Észangila (𒂍𒊕𒅍𒆷 vagy 𒂍𒊕𒅍𒇲 sumer: „a fej felemelésének háza”, é-saĝ-íla/á, É (e2) = templom, SAĜ = fej, ila2 (il2-la vagy il2-la2) = magas[ság]) az ókori mezopotámiai Babilonban Marduk főisten szentélykörzete volt.
vagy
Az újévi ünnepségek[szerkesztés]
A babiloni újév kezdetén tartották az ún. akítu-ünnepet, aminek állami jelentősége is volt. Az új király ekkor lépett a trónra, ekkor kezdődött uralkodásának első éve. Ezt az aktust minden évben meg is kellett ismételnie, különben interregnum volt. Ezt még a Babilont elfoglaló asszír királyok is betartották, ha ők nem tudtak Babilonba menni, akkor mást ültettek a babiloni trónra maguk helyett.
Részei[szerkesztés]
- egy nagyobb udvar (kb. 40×70 m²)
- egy kisebb udvar (kb. 24×40 m²
- Abzu – egy kis tó, ami Enkit, Marduk apját képviselte
- a Marduk-szentély
- egy várószoba
- a belső szentély Marduk és felesége, Szarpánítum szobrával
- Étemenanki – Marduk zikkuratja
Építéstörténete[szerkesztés]
II. Nabú-kudurri-uszur jelentősen kibővítette a komplexumot. Hérodotosz szerint Xerxész i. e. 482-ben, amikor lerohanta Babilont, megszentségtelenítette az Észagilát. III. Alexandrosz elrendelte az újjáépítését. Babilont végül a Szeleukida Birodalom idején hagyták el lakói.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ezek az írásjelek ilyen formában csak a III. uri dinasztia felirataiból és az óbabiloni korból ismertek Dréhemből, Urból és Babilonból. Lásd: ePSD Museum: Sumerian Citation Form Index – ila
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Esagila című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
