„Emberi jogok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címkék: Visszaállítva VisualEditor: átváltott |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.134.164.239 (vita) szerkesztéséről Worrida szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
=== Franciaország === |
=== Franciaország === |
||
Franciaországban a [[francia forradalom]] után, [[1789]] augusztusában létrejött [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok |
Franciaországban a [[francia forradalom]] után, [[1789]] augusztusában létrejött [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik: |
||
: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” |
|||
=== Magyarország === |
=== Magyarország === |
A lap 2020. október 3., 19:59-kori változata
Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Az emberi jogok történeti fejlődése
Az angol fejlődés
Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna Carta Libertatum, illetve az 1225-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. 1689 a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.
Az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az 1776-ban elfogadott függetlenségi nyilatkozattól fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.
Franciaország
Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:
- „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
Magyarország
Magyarországon a kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető Törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
Az emberi jogok újkori fejlődése
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény.
Az első teljes áttörés
2010-ben Mexikó Chiapas szövetségi állama, 2011. július 19-én pedig Felipe Calderón elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az Alkotmányába foglalta az összes emberi jogot a Fiatalok az Emberi Jogokért emberi jogi kampánya hatására.