„Juraj Rohoň” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{személy infobox}} |
{{személy infobox}} |
||
'''Juraj Rohoň''' ([[Felsőkálnok]], [[1773]]. [[augusztus 15.]] – [[Dunagálos]], [[1831]]. [[október 20.]]) [[Szlovákok|szlovák]] [[író]], népdalgyűjtő, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] pap. |
'''Juraj Rohoň''' ([[Felsőkálnok]], [[1773]]. [[augusztus 15.]] – [[Dunagálos]], [[1831]]. [[október 20.]]) [[Szlovákok|szlovák]] [[író]], népdalgyűjtő, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] pap. Felvilágosult gondolkodó, a szlovák nemzeti öntudatra ébresztés egyik kezdeményezője. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== Munkássága == |
== Munkássága == |
||
Első irodalmi műveit a tanulmányai alatt írta, amikor professzorának ünnepi verseket készítettek. A verseket [[Szlovák nyelv|szlovák]], [[Latin nyelv|latin]] és [[magyar nyelv]]en írta. [[Ján Kollár]] felkérésére egy nagy [[népdal]]gyűjteményt is összeállított. Számos munkát tett közzé, támogatta a szlovák nemzeti öntudat kialakulását. Alkalmi egyházi versei és egyéb írásai megmaradtak a [[dunagálos]]i evangélikus plébániatemplom krónikájában. Összegyűjtött írásai 1993-tól jelentek meg kis kötetekben. |
Első irodalmi műveit a tanulmányai alatt írta, amikor professzorának ünnepi verseket készítettek. A verseket [[Szlovák nyelv|szlovák]], [[Latin nyelv|latin]] és [[magyar nyelv]]en írta. [[Ján Kollár]] felkérésére egy nagy [[népdal]]gyűjteményt is összeállított. Számos munkát tett közzé, támogatta a szlovák nemzeti öntudat kialakulását. Verses vitát folytatott [[Dugonics András]] nacionalizmusával. |
||
Alkalmi egyházi versei és egyéb írásai megmaradtak a [[dunagálos]]i evangélikus plébániatemplom krónikájában. Összegyűjtött írásai 1993-tól jelentek meg kis kötetekben. |
|||
== Művei == |
== Művei == |
||
* ''Ode in honorem Michaeli Járossy... anno 1791'' (1791) |
* ''Ode in honorem Michaeli Járossy... anno 1791'' (1791) |
||
* ''Chvála Slováků'', veršovaná národná obrana ( |
* ''Chvála Slováků'', veršovaná národná obrana (vers, 1791) ''A szlávok dicsérete'' |
||
* ''Palma, quam Dugonics similesque Magyari Slaviae eripere attentarunt, vindicata 1795... '' (1795) |
* ''Palma, quam Dugonics similesque Magyari Slaviae eripere attentarunt, vindicata 1795... '' (1795) ''Megvédett érdemek, melyeket Dugonics és a hozzá hasonló magyarok a szlávoktól el akartak venni'' |
||
* ''Kratochvílne zpěvy pro mládež rolníckou'' (versgyűjtemény, 1802) '' |
* ''Kratochvílne zpěvy pro mládež rolníckou'' (versgyűjtemény, 1802) ''Szórakoztató dalok a földművelő fiatalság számára'' |
||
* ''Probuzení národa slovanského v Uhřích k srdnatému uchopení zbraně proti Francouzům'' (1815) ''A szláv nemzet felébresztése a franciákkal szembeni fegyveres harcra'' |
* ''Probuzení národa slovanského v Uhřích k srdnatému uchopení zbraně proti Francouzům'' (1815) ''A szláv nemzet felébresztése a franciákkal szembeni fegyveres harcra'' |
||
* ''Lessus, quo... Josephae natae Tököly, nuptae vero Stratimirovics de Kulpin... obitum deflevit'' (1815) |
* ''Lessus, quo... Josephae natae Tököly, nuptae vero Stratimirovics de Kulpin... obitum deflevit'' (1815) |
A lap 2020. július 19., 14:39-kori változata
Juraj Rohoň | |
Született | 1773. augusztus 15. Felsőkálnok |
Elhunyt | 1831. október 20. (58 évesen) Dunagálos |
Foglalkozása | író |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Juraj Rohoň (Felsőkálnok, 1773. augusztus 15. – Dunagálos, 1831. október 20.) szlovák író, népdalgyűjtő, evangélikus pap. Felvilágosult gondolkodó, a szlovák nemzeti öntudatra ébresztés egyik kezdeményezője.
Élete
Parasztcsaládból származott, Selmecbányán tanult. Életének nagy részét az Alföldön töltötte. A diplomája megszerzése után oktató volt Petrőcön, majd 1793 és 1801 között házitanító Kölpényben. 1802-től lelkész Dunagáloson. Személyes kapcsolatot tartott fenn Pavel Jozef Šafárikkal és Ján Kollárral, részt vett a helyi szlovák nemzeti élet megszervezésében és a felvilágosodás eszméinek terjesztésében. 1831. október 20-án halt meg a pestisben.
Munkássága
Első irodalmi műveit a tanulmányai alatt írta, amikor professzorának ünnepi verseket készítettek. A verseket szlovák, latin és magyar nyelven írta. Ján Kollár felkérésére egy nagy népdalgyűjteményt is összeállított. Számos munkát tett közzé, támogatta a szlovák nemzeti öntudat kialakulását. Verses vitát folytatott Dugonics András nacionalizmusával.
Alkalmi egyházi versei és egyéb írásai megmaradtak a dunagálosi evangélikus plébániatemplom krónikájában. Összegyűjtött írásai 1993-tól jelentek meg kis kötetekben.
Művei
- Ode in honorem Michaeli Járossy... anno 1791 (1791)
- Chvála Slováků, veršovaná národná obrana (vers, 1791) A szlávok dicsérete
- Palma, quam Dugonics similesque Magyari Slaviae eripere attentarunt, vindicata 1795... (1795) Megvédett érdemek, melyeket Dugonics és a hozzá hasonló magyarok a szlávoktól el akartak venni
- Kratochvílne zpěvy pro mládež rolníckou (versgyűjtemény, 1802) Szórakoztató dalok a földművelő fiatalság számára
- Probuzení národa slovanského v Uhřích k srdnatému uchopení zbraně proti Francouzům (1815) A szláv nemzet felébresztése a franciákkal szembeni fegyveres harcra
- Lessus, quo... Josephae natae Tököly, nuptae vero Stratimirovics de Kulpin... obitum deflevit (1815)
- Starodávne zpěvy lidu slovenského v Uhrách, zbierka ľudových piesní (népdalgyűjtemény, 1827) A szlovák nép ősi dalai Magyarországon
- Historia ecclesiae augustanae conf. Glozsaniensis (csak kéziratban)
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Juraj Rohoň című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Juraj Rohoň slovackizavod.org.rs (szlovákul)
- Világirodalmi lexikon XII. (Rjab–Sez). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1991. 55–56. o. ISBN 963-05-5923-4
További információk
- Juraj Rohoň in Reflection by Rudo Brtáň (angolul)