„Martyrius” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/view/414/?query=JELZ%3D(238264)&pg=8&bbox=-408%2C-2672%2C4196%2C-62&fbclid=IwAR1GZOyq5wF6AFtXs4H_x7M1YLTc34nbQ3rP3oWHC_2AfAE93agikb-cjdg Az eredeti kézirat a levéltárban URL hozzáférés – 2019. december 13. |
a hivatkozás javítása |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
A ''Magyar Archontológiában'' Mártonként [[1132]] és [[1134]] között veszprémi megyés püspök, ahol [[1355]]-től [[I. Péter veszprémi püspök|Péter]] az utóda. Szintén Márton néven egri megyés püspök [[1140]] és [[1151]] között, azonban az esztergomi érsekséget már Martyrius néven igazgatja ([[1151]]–[[1158]]). |
A ''Magyar Archontológiában'' Mártonként [[1132]] és [[1134]] között veszprémi megyés püspök, ahol [[1355]]-től [[I. Péter veszprémi püspök|Péter]] az utóda. Szintén Márton néven egri megyés püspök [[1140]] és [[1151]] között, azonban az esztergomi érsekséget már Martyrius néven igazgatja ([[1151]]–[[1158]]). |
||
[[1143]]-ban az [[Abaúj vármegye]]i [[ |
[[1143]]-ban az [[Abaúj vármegye]]i [[Abaszéplak|Széplakon]] felszenteli a bencés apátság templomát. Esztergomi érsekként, [[1151]]-ben Óbudán bazilikát szentelt Szűz Mária tiszteletére. [[II. Géza magyar király]] nevében tárgyalt Henrik ausztriai herceggel nővére, Zsófia sorsáról. [[1155]]-ben először [[Esztergom]]ban, később [[Székesfehérvár]]ot rendházat alapított a [[Máltai lovagrend|johanniták]]nak.<ref name="autogenerated1">Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 8. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2003. 776. p.</ref> [[1156]]-ban – az esztergomi székesegyházban – az általa alapított oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozta az esztergomi káptalannak.<ref>[http://www.szogyenyi.hu/index_elemei/Szogyenyi_tortenelem.html Szemelvények Szőgyén és a Szőgyényiek történelméből] URL hozzáférés – 2010. augusztus 1.</ref> <ref>[https://archives.hungaricana.hu/hu/charters/view/414/?query=JELZ%3D(238264)&pg=8&bbox=-408%2C-2672%2C4196%2C-62&fbclid=IwAR1GZOyq5wF6AFtXs4H_x7M1YLTc34nbQ3rP3oWHC_2AfAE93agikb-cjdg Az eredeti kézirat a levéltárban] URL hozzáférés – 2019. december 13.</ref> Ugyanebben az esztendőben – [[I. János nyitrai püspök|János nyitrai püspök]] jelenlétében – a [[Bars vármegye]]i [[Léva|Baratka]] község templomát szentelte fel.<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2008/A_magyarorszagi_totok/pages/003_nepesedesi_mozgalmak_a_felvideken.htm Népesedési mozgalmak a Felvidéken] URL hozzáférés – 2010. augusztus 1.</ref> [[1158]] elején újjászervezte a nyitrai egyházmegyét.<ref name="autogenerated1" /> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2020. június 9., 12:53-kori változata
Martyrius | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Márton |
Nemzetiség | magyar |
Elhunyt | 1158. február 13. után Esztergom |
Sírhely | Esztergomi bazilika |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | katolikus |
Tisztség |
|
Hivatal | veszprémi püspök |
Hivatali idő | 1132 – 1134 |
Elődje | Nana |
Utódja | Péter |
Hivatal | egri püspök |
Hivatali idő | 1140 – 1151 |
Elődje | Beztrius |
Utódja | Bánfi Lukács |
Hivatal | esztergomi érsek |
Hivatali idő | 1151 – 1158 |
Elődje | Kökényes |
Utódja | Bánfi Lukács |
Martyrius, Márton (? – Esztergom, 1158. február 13. után) magyar katolikus főpap.
Életet
A Magyar Archontológiában Mártonként 1132 és 1134 között veszprémi megyés püspök, ahol 1355-től Péter az utóda. Szintén Márton néven egri megyés püspök 1140 és 1151 között, azonban az esztergomi érsekséget már Martyrius néven igazgatja (1151–1158).
1143-ban az Abaúj vármegyei Széplakon felszenteli a bencés apátság templomát. Esztergomi érsekként, 1151-ben Óbudán bazilikát szentelt Szűz Mária tiszteletére. II. Géza magyar király nevében tárgyalt Henrik ausztriai herceggel nővére, Zsófia sorsáról. 1155-ben először Esztergomban, később Székesfehérvárot rendházat alapított a johannitáknak.[1] 1156-ban – az esztergomi székesegyházban – az általa alapított oltár fenntartására 70 falu tizedét adományozta az esztergomi káptalannak.[2] [3] Ugyanebben az esztendőben – János nyitrai püspök jelenlétében – a Bars vármegyei Baratka község templomát szentelte fel.[4] 1158 elején újjászervezte a nyitrai egyházmegyét.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 8. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 2003. 776. p.
- ↑ Szemelvények Szőgyén és a Szőgyényiek történelméből URL hozzáférés – 2010. augusztus 1.
- ↑ Az eredeti kézirat a levéltárban URL hozzáférés – 2019. december 13.
- ↑ Népesedési mozgalmak a Felvidéken URL hozzáférés – 2010. augusztus 1.
következő püspök | ||
következő püspök |