„Emberi jogok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aasd Címkék: indulatos írásjelek Vizuális szerkesztés |
Visszavontam az utolsó 7 változtatást (176.63.151.177 és 195.199.250.242), visszaállítva XXBlackburnXx szerkesztésére |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''emberi jogok''' azok a [[jog]]ok és [[személyes szabadság|szabadságjogok]], amelyek minden [[ember]]t születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. |
|||
Az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése|Közgyűlése]] [[1950]]-ben jelölte ki [[december 10.|december 10]]-ét az ''emberi jogok napjának'' annak emlékére, hogy [[1948]]. december 10-én fogadták el [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata|az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát]]. |
|||
== Az emberi jogok történeti fejlődése == |
|||
=== Az angol fejlődés === |
|||
Az első jogok biztosítása először az [[1215]]-ben kiadott [[Magna Carta Libertatum]], illetve az [[1225]]-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az [[1628]]-ban megjelent [[Petition of Rights]] a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az [[1689]]-es [[Bill of Rights (Anglia)|Bill of Rights]] a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. [[1689]] a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában. |
|||
=== Az Egyesült Államok === |
|||
Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az [[1776]]-ban elfogadott [[Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata|függetlenségi nyilatkozattól]] fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve. |
|||
=== Franciaország === |
|||
Franciaországban a [[francia forradalom]] után, [[1789]] augusztusában létrejött [[Emberi és polgári jogok nyilatkozata]] deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik: |
|||
: „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” |
|||
=== Magyarország === |
|||
[[Magyarország]]on a [[kiegyezés]] után lendült fel az emberi jogok védelme. [[1878]]-ban a [[Büntető törvénykönyv|Büntető Törvénykönyv]] módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. [[1895]]-ben törvény született a vallásszabadságról, [[1914]]-ben pedig a sajtószabadságról. A [[Második világháború|II. világháború]] után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az [[1949]]-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat. |
|||
== Az emberi jogok újkori fejlődése == |
|||
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] [[1945]]-ös alapokmánya illetve az [[1950]]. november 4-én aláírt [[Római egyezmény]]. |
|||
== Az első teljes áttörés == |
|||
[[2010]]-ben [[Mexikó]] [[Chiapas]] szövetségi állama, [[2011]]. [[Július 9.|július 19]]-én pedig [[Felipe Calderón]] elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az [[Alkotmány]]ába foglalta az összes emberi jogot a [[Fiatalok az Emberi Jogokért]] emberi jogi kampánya hatására. |
|||
Fasz!!!!!!!!!!!VAGY ÁDÁM<br /> |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://hu.humanrights.com/ Együtt az Emberi Jogokért] |
|||
*[http://www.menszt.hu/hu/informacio/emberi-jogok Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye] |
|||
* [https://web.archive.org/web/20101203004101/http://www.fej.shp.hu/hpc/web.php?a=fej&o=1161365590 Fiatalok az Emberi Jogokért] |
|||
{{wikisource|A Magyar Köztársaság Alkotmánya}} |
{{wikisource|A Magyar Köztársaság Alkotmánya}} |
||
A lap 2020. március 2., 13:58-kori változata
Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog.
Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben jelölte ki december 10-ét az emberi jogok napjának annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
Az emberi jogok történeti fejlődése
Az angol fejlődés
Az első jogok biztosítása először az 1215-ben kiadott Magna Carta Libertatum, illetve az 1225-ös megújítása következtében jelent meg. Négy évszázaddal később, az 1628-ban megjelent Petition of Rights a kényszerintézkedések ellen tiltakozva követelte annak biztosítását, hogy törvényes ítélet nélkül senkit ne lehessen letartóztatni, illetve bebörtönözni. Az 1689-es Bill of Rights a parlament jogainak biztosítását tartalmazta. 1689 a Jognyilatkozat megszületésének éve, mely máig érvényben van Nagy-Britanniában.
Az Egyesült Államok
Az Egyesült Államok jogrendjében kezdetektől, vagyis az 1776-ban elfogadott függetlenségi nyilatkozattól fogva jelen volt az alapvető szabadságjogok biztosítása és az egyenlőség elve.
Franciaország
Franciaországban a francia forradalom után, 1789 augusztusában létrejött Emberi és polgári jogok nyilatkozata deklarálta először (és azóta is maradandóan) az emberi jogok sérthetetlenségét. A dokumentum a következő alapvetéssel kezdődik:
- „Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.”
Magyarország
Magyarországon a kiegyezés után lendült fel az emberi jogok védelme. 1878-ban a Büntető Törvénykönyv módosításával bevezették a személyes szabadság és sérthetetlenség elvét. 1895-ben törvény született a vallásszabadságról, 1914-ben pedig a sajtószabadságról. A II. világháború után az 1946. évi I. törvény, a köztársasági törvény foglalkozik az emberi jogok védelmével. Az 1949-ben elfogadott szovjet típusú alkotmány általánosítva tartalmazta a legfontosabb szabadságjogokat.
Az emberi jogok újkori fejlődése
Eredetileg a nemzetek saját maguk számára próbálták deklarálni az emberi jogokat, később azonban megjelent a törekvés a nemzetköziségre. Ez a törekvés a világháborúk miatt ugyan visszaesett, azok befejeztével azonban még erőteljesebben folytatódott. Ezen folyamat legfontosabb pontja az ENSZ 1945-ös alapokmánya illetve az 1950. november 4-én aláírt Római egyezmény.
Az első teljes áttörés
2010-ben Mexikó Chiapas szövetségi állama, 2011. július 19-én pedig Felipe Calderón elnök aláírásával az egész ország a Földön elsőként az Alkotmányába foglalta az összes emberi jogot a Fiatalok az Emberi Jogokért emberi jogi kampánya hatására.
