„A Malév 240-es járatának katasztrófája” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
19. sor: 19. sor:
A szóbeszéd szerint a gépet lelőtték, amiért arab csoportok számára fegyvereket szállított, vagy amiért azt feltételezték, hogy [[Palesztinai Felszabadítási Szervezet|PFSZ]] tagok küldöttsége tartózkodott a fedélzeten (nem tartózkodott). Feltételezett támadók [[Szíria]], illetve [[Izrael]].<ref name="hirtvfilm"/>
A szóbeszéd szerint a gépet lelőtték, amiért arab csoportok számára fegyvereket szállított, vagy amiért azt feltételezték, hogy [[Palesztinai Felszabadítási Szervezet|PFSZ]] tagok küldöttsége tartózkodott a fedélzeten (nem tartózkodott). Feltételezett támadók [[Szíria]], illetve [[Izrael]].<ref name="hirtvfilm"/>


A katasztrófa előtti napokban a [[Palesztinai Felszabadítási Szervezet]] vezetői tisztségviselői [[Jasszer Arafat]] kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson a szervezet [[Palesztina nemzetközi elismertsége#Magyar diplomáciai elismertség|budapesti irodájának megnyitóján]]. Egyes elbeszélések szerint Magyarországon akkoriban titkos katonai felkészítést is kaphattak a szervezet aktivistái, akik a katasztrófa idején fellángoló libanoni polgárháborúban<ref>{{Cite web |url=http://helyihaboruk.lapok.hu/keret.cgi?%2FLibanon.html# |title=Libanon és a véres polgárháború (1975-1990) |accessdate=2018-11-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140201133921/http://helyihaboruk.lapok.hu/keret.cgi?%2FLibanon.html# |archivedate=2014-02-01 }}</ref> vállaltak volna szerepet. Megint mások azt gyanítják, hogy Magyarország titkos fegyverszállítmányt akart küldeni a térségbe, hiszen akkoriban Magyarország jelentős fegyvergyártási kapacitással rendelkezett. Ami biztosnak tűnik, hogy a jóval több mint 100 utast befogadására alkalmas gépen mindössze ötven utas tartózkodott a katasztrófa időpontjában. Tanúk elmondása szerint a gép indulása előtti napokban már nem lehetett rá jegyet váltani, továbbá az indulás napján többször is órákkal halasztották el a gép indulását. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a PFSZ tagok számára fenntartott helyekre valamiért nem érkeztek meg az utasok. Mások pedig azt gyanítják, hogy a raktérben elhelyezett nagy tömegű (feltételezésük szerint fegyver) rakomány miatt le kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát. Szemtanúk szerint a repülőgépet Budapesten az indulás előtt egy kimondottan félreeső helyen várakoztatták, amikor egy időre megszűnt a repülőtér kivilágítása. A repülőtér magyarázata szerint áramszünet okozta az üzemzavart, mások szerint ekkor rakodták a fegyvereket a gépre, megint mások szerint a magyar titkosszolgálat kívánta azt a látszatot kelteni, hogy a PFSZ tagok a sötétség leple alatt felszálltak a gépre.<ref name="hirtvfilm"/>
A katasztrófa előtti napokban a [[Palesztinai Felszabadítási Szervezet]] vezető tisztségviselői [[Jasszer Arafat]] kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson a szervezet [[Palesztina nemzetközi elismertsége#Magyar diplomáciai elismertség|budapesti irodájának megnyitóján]]. Egyes elbeszélések szerint Magyarországon akkoriban titkos katonai felkészítést is kaphattak a szervezet aktivistái, akik a katasztrófa idején fellángoló libanoni polgárháborúban<ref>{{Cite web |url=http://helyihaboruk.lapok.hu/keret.cgi?%2FLibanon.html# |title=Libanon és a véres polgárháború (1975-1990) |accessdate=2018-11-12 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140201133921/http://helyihaboruk.lapok.hu/keret.cgi?%2FLibanon.html# |archivedate=2014-02-01 }}</ref> vállaltak volna szerepet. Megint mások azt gyanítják, hogy Magyarország titkos fegyverszállítmányt akart küldeni a térségbe, hiszen akkoriban Magyarország jelentős fegyvergyártási kapacitással rendelkezett. Ami biztosnak tűnik, hogy a jóval több mint 100 utast befogadására alkalmas gépen mindössze ötven utas tartózkodott a katasztrófa időpontjában. Tanúk elmondása szerint a gép indulása előtti napokban már nem lehetett rá jegyet váltani, továbbá az indulás napján többször is órákkal halasztották el a gép indulását. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a PFSZ tagok számára fenntartott helyekre valamiért nem érkeztek meg az utasok. Mások pedig azt gyanítják, hogy a raktérben elhelyezett nagy tömegű (feltételezésük szerint fegyver) rakomány miatt le kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát. Szemtanúk szerint a repülőgépet Budapesten az indulás előtt egy kimondottan félreeső helyen várakoztatták, amikor egy időre megszűnt a repülőtér kivilágítása. A repülőtér magyarázata szerint áramszünet okozta az üzemzavart, mások szerint ekkor rakodták a fegyvereket a gépre, megint mások szerint a magyar titkosszolgálat kívánta azt a látszatot kelteni, hogy a PFSZ tagok a sötétség leple alatt felszálltak a gépre.<ref name="hirtvfilm"/>


== Következmények ==
== Következmények ==

A lap 2020. január 16., 11:38-kori változata

MALÉV 240-es járat
Adatok
Dátum1975. szeptember 30.
HelyszínFöldközi-tenger, Bejrút közelében
Okismeretlen
Indulási állomásBudapest - Ferihegyi repülőtér
CélállomásBejrút - Rafic Hariri repülőtér
Halottak60 (mindenki)
Túlélők0
Repülőgép
RepülőgépTu–154B2
ÜzemeltetőMALÉV - Hungarian Airlines
LajstromjelHA-LCI
Utasok50
Személyzet10
Sablon • Wikidata • Segítség

A Malév 240-es számú járata a Malév által üzemeltetett három hajtóműves Tu–154 típusú sugárhajtású utasszállító repülőgép volt, amely a Budapest–Bejrút menetrend szerinti útvonalon Libanon tengerpartjának közelében 1975. szeptember 30-án a Földközi-tengerbe zuhant. A fedélzeten tartózkodó ötven utas, valamint a tíz fős legénység életét vesztette. A légikatasztrófa oka hivatalosan azóta is ismeretlen.[1][2]

Lehetséges magyarázatok

A szóbeszéd szerint a gépet lelőtték, amiért arab csoportok számára fegyvereket szállított, vagy amiért azt feltételezték, hogy PFSZ tagok küldöttsége tartózkodott a fedélzeten (nem tartózkodott). Feltételezett támadók Szíria, illetve Izrael.[1]

A katasztrófa előtti napokban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezető tisztségviselői Jasszer Arafat kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson a szervezet budapesti irodájának megnyitóján. Egyes elbeszélések szerint Magyarországon akkoriban titkos katonai felkészítést is kaphattak a szervezet aktivistái, akik a katasztrófa idején fellángoló libanoni polgárháborúban[3] vállaltak volna szerepet. Megint mások azt gyanítják, hogy Magyarország titkos fegyverszállítmányt akart küldeni a térségbe, hiszen akkoriban Magyarország jelentős fegyvergyártási kapacitással rendelkezett. Ami biztosnak tűnik, hogy a jóval több mint 100 utast befogadására alkalmas gépen mindössze ötven utas tartózkodott a katasztrófa időpontjában. Tanúk elmondása szerint a gép indulása előtti napokban már nem lehetett rá jegyet váltani, továbbá az indulás napján többször is órákkal halasztották el a gép indulását. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a PFSZ tagok számára fenntartott helyekre valamiért nem érkeztek meg az utasok. Mások pedig azt gyanítják, hogy a raktérben elhelyezett nagy tömegű (feltételezésük szerint fegyver) rakomány miatt le kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát. Szemtanúk szerint a repülőgépet Budapesten az indulás előtt egy kimondottan félreeső helyen várakoztatták, amikor egy időre megszűnt a repülőtér kivilágítása. A repülőtér magyarázata szerint áramszünet okozta az üzemzavart, mások szerint ekkor rakodták a fegyvereket a gépre, megint mások szerint a magyar titkosszolgálat kívánta azt a látszatot kelteni, hogy a PFSZ tagok a sötétség leple alatt felszálltak a gépre.[1]

Következmények

2007. szeptember 27-én Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelő tárca nélküli miniszter levelet írt[4] Répássy Róbertnek (Fidesz) a magyar Országgyűlés képviselőjének arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal 2003-ban két jelentést is készített a balesetről. A jelentéseket a miniszter úgy foglalta össze, hogy nem találhatóak korabeli (titkosszolgálati) dokumentumok az ügyre vonatkozóan. A 2003-as jelentéseket szigorúan titkosnak minősítették a légikataszrófával nem kapcsolatos egyéb tartalmuk miatt.

2009. január 14-én a katasztrófával kapcsolatban Erik Meijer holland EP képviselő az Európai Bizottsághoz kérdéseket intézett: tisztában vannak-e, hogy nem történt kivizsgálás, és tesznek-e valamit, hogy az érintettek válaszokat kapjanak. (A Bizottság szerint nekik nincs az ügyben hatáskörük, abban a nemzeti hatóságok az illetékesek.)[5]

A katasztrófa után a tenger felszínén megtalált muzulmán áldozatokat a muzulmán vallási hagyományoknak megfelelően 24 órán belül eltemették. A megtalált nem muzulmán áldozatok nyughelye ismeretlen a hozzátartozók előtt. A katasztrófa után Budapesten felavattak ugyan egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, azonban nem biztosítottak lehetőséget a gyászoló hozzátartozóknak, hogy a különböző vallású áldozatokra az emlékhelynél vallási szertartásokkal emlékezzenek meg.[1] Az emlékhelyet a baleset 30. évfordulóján felújították, továbbá az áldozatokra megemlékező gyászmisét is tartottak.[6] A repülőgép roncsait 2009-ben sem kívánták a felszínre hozni,[7] holott ennek műszaki feltételei már a katasztrófa idején is adottak lettek volna. A kiemelés utáni műszaki vizsgálat véget vethetett volna a baleset körülményeivel kapcsolatos több évtizedes találgatásnak. Magyarország Kormánya 2009-ben úgy döntött, hogy a gyászoló hozzátartozók részére áldozatonként 4 millió forintot fizet.[8] Valószínűleg ez a történelem legnagyobb részletes nyilvános vizsgálat nélküli polgári légikatasztrófája.

Források

  1. ↑ a b c d A Titkok Légijárata Hír TV videója
  2. ↑ Az Elveszett Járat - Malév 240 Airliners.net (Angol)
  3. ↑ Libanon és a véres polgárháború (1975-1990). [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  4. ↑ Szilvásy levele
  5. ↑ Európai Bizottság elé terjesztett kérés
  6. ↑ Az 1975-ös Bejrúti Malév járat rejtélye Ferihegyi Repülőtér közösségének cikke
  7. ↑ Tengerben maradnak a Malév-gép roncsai index.hu cikke
  8. ↑ Négymilliót kapnak az 1975-ös Malév-katasztrófa érintettjei index.hu cikke

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Malév Flight 240 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Malév_240-es_járatának_katasztrófája&oldid=22171156”