Ugrás a tartalomhoz

Palesztina nemzetközi elismertsége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Palesztinát (fekete) elismerő államok.
  Államok, melyek elismerték Palesztinát független államként
  Államok, amelyek elismerését megkérdőjelezték
  Államok, melyek nem ismerték el Palesztina függetlenségét

Ez a lista azoknak az államoknak vagy szervezeteknek a felsorolása, amelyek elismerték Palesztina függetlenségét.

Műholdfelvétel
A brit Palesztin Mandátum területe
Palesztina zászlaja
Jeruzsálem, Palesztina fővárosa
1939-es palesztinai font
A brit mandátum idején használt pénz
Palesztinai brit útlevél
Palesztina térképe 1759-ből
Palesztina térképe 1851-ből
Palesztina térképe 1864-ben
Palesztina térképe 1900-ból
Palesztina térképe 1915-ből
A brit mandátum területe 1920-ból
Palesztina térképe 1946-ból
Az ENSZ 1947-es felosztási terve

A függetlenség kikiáltása és nemzetközi visszhangja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palesztina vagy Palesztin Autonóm Területek jelenleg 157 ország által hivatalosan elismert de jure állam a Közel-Keleten. Területét Ciszjordánia és a Gázai övezet alkotja. Az ENSZ-ben megfigyelőként van jelen.

Palesztina 1516-tól az Oszmán Birodalom része volt. Az első világháború és 1947 között angol gyarmat volt. Ekkor indult meg a cionista mozgalom hatására a zsidók szervezett betelepülése (alija). 1947-ben zsidók tulajdonában 1850 km² volt, Palesztina területének 7,04%-a. Közbirtok, vagy a „korona birtoka”, amit a mandátumterület kormánya kezelt, a teljes terület 70%-a volt, főleg a Negev-sivatag. A többi volt arabok, keresztények vagy bárki más kezén.

1947. november 29-én az ENSZ Közgyűlése Palesztinát zsidó és palesztin államra osztotta. Izrael államot 1948-ban kiáltották ki.

Rögtön ez után a palesztinok, és a környező arab államok megtámadták Izraelt. Kitört az arab-izraeli háború. A zsidókat megtámadó arab fél vesztett, mivel hadműveleteiket nem hangolták össze, ennek következménye a palesztin exodus, 711 000 lakos hagyta el lakóhelyét, a lakosság 80%-a. Az arab államok a menekülteket befogadták, de állampolgárságot nem biztosítottak részükre. Nekik, gyerekeiknek és unokáiknak az ENSZ azóta is segélyt biztosít. Izrael viszont befogadta az arab államokból elüldözött 853 000 zsidót.

1964-ben megalakult a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ).

Izrael az 1956-os szuezi válság idején megtámadta Egyiptomot, elfoglalta a gázai övezetet. Az arab államok támadására válaszul azután 1967-ben a hatnapos háború során Izrael elfoglalta Ciszjordániát, a Golán-fennsíkot és a jordán megszállás alatt álló Kelet-Jeruzsálemet, majd a várost Izrael egységes és oszthatatlan fővárosává nyilvánították, holott modern kori újraalakulásakor Izrael államát Tel-Avivban kiáltották ki.

1988. november 15-én a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kinyilvánította Palesztina függetlenségét Algírban. Hivatkozási alapul az ENSZ BT 181 (II)-es 1947-es döntése szolgál, mely alapján két államnak kell megalakulni a Közel-Kelet e részén.

A függetlenség kikiáltását követően még 1988-ban 81 állam ismerte el Palesztinát független államnak.[1] Viszont mivel államnak területe is van, ez csupán jelképes gesztus maradt. A területi kérdéseket egy sor ENSZ-határozat szerint közvetlen tárgyalásokkal kell rendezni Izraellel az 1993 (oslói megállapodás) óta létező Palesztin Autonómia Hatóságnak. Az elismerők között van a Szovjetunió (annak 1991-es felbomlása után Oroszország jogfolytonosan ismeri el a függetlenséget), valamint a Kínai Népköztársaság is az ENSZ BT állandó tagjai közül.

Az elismerő államok zöme az Arab Liga (annak mára valamennyi tagja elismerte Palesztinát független államnak), az Iszlám Konferencia Szervezete (amelyik szintén erősen függetlenség párti), valamint a még meglevő Varsói Szerződés illetve az el nem kötelezett országok tagországai közé tartoztak.

A NATO akkori tagjai, illetve ez Európai Unió akkori tagországai az Izrael állammal szemben fennálló jó viszony megőrzése érdekében nem ismerték el máig független államnak Palesztinát, bár sok ország – így az ENSZ BT másik három állandó tagja, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is – diplomáciai kapcsolatban áll Palesztinával.

Az 1988 utáni 81 államhoz a következő évben még 8 csatlakozott, majd az elismerő államok száma lassú növekedéssel 2010-re elérte a 110-et. 2010. december elsején Brazília elismerte Palesztinát független államnak, ezután három hónapon belül Kolumbia kivételével az összes dél-amerikai állam elismerte a függetlenséget.

Az elismerő ENSZ-tagállam országok közül Csehszlovákia még egy államként 1988-ban ismerte el a függetlenséget. Az állam szétesése után a két utódállamnak, Csehországnak és Szlovákiának külön-külön meg kellett erősíteni a függetlenség elismerésének szándékát.

A föderatív jellegű szocialista államok közül Jugoszlávia és a Szovjetunió is elismerte Palesztinát 1988-ban, de ezen államok szétesése után – Oroszország kivételével, mely jogfolytonosan továbbvihette a Szovjetunió minden korábbi külpolitikai döntését – a tagállamoknak külön-külön el kellett ismerniük Palesztinát, amelyet a három korábbi balti szovjet tagköztársaság, Moldova, Örményország, Szlovénia, Horvátország és Macedónia kivételével meg is tettek.

Az elismerő országok a vitatott státuszú Nyugat-Szahara kivételével valamennyien ENSZ-tagállam országok is egyben. Palesztina, hogy sikeresen független állammá válhasson, nem igyekszik kapcsolatba kerülni a szakadár jellegű, de facto független államokkal.

A 2023-as Izrael elleni eszkaláció, és az izraeli hadsereg azt követő katonai túlkapásai, esetleges emberi jogi sértések következtében sok ország elismerte Palesztina függetlenségét: Barbados,[2] Jamaica,[3] Trinidad és Tobago,[3] a Bahamák,[3] Spanyolország, Norvégia, Írország,[4] Szlovénia,[5] Mexikó,[6] Örményország,[7] illetve a 2025-ös ENSZ-közgyűlés kezdete után Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország,[8][9] Portugália,[10] Monaco,[11] Luxemburg,[12] Málta,[13] Andorra és San Marino.[14][15]

Izraeli álláspont

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1967-es hatnapos háború vége és a század végi oslói megállapodások között egyetlen izraeli kormány sem javasolta egy palesztin állam létrehozását.

Benjámín Netanjáhú miniszterelnök 1996–1999-es kormánya alatt azzal vádolta Rabin és Peresz korábbi két kormányát, hogy közelebb hozták a megvalósításhoz azt, amit ő a palesztin állam „veszélyének” nevezett, és kijelentette, hogy fő politikai célja annak biztosítása, hogy a Palesztin Hatóság ne fejlődjön túl az autonómián.[16]

2025-ben Benjámín Netanjáhú azt mondta, hogy

„Nem lesz palesztin állam. Ez a föld a miénk.” [17][18]

Magyar diplomáciai elismertség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Palesztinai Felszabadítási Szervezet irodája 1975-ben kezdte meg működését Budapesten. A palesztin képviselet 1982-ben diplomáciai rangot kapott. 1988. november 15-én Magyarország elismerte a palesztin állam „kikiáltását”. Azóta a palesztin képviselet nagykövetségként működik. Magyarország 2000. augusztus 29-én nyitott képviseleti irodát a Palesztin Nemzeti Hatóság területén fekvő Rámalláhban.

Elismerő országok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ENSZ tagállam országok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ENSZ 193 tagállamából eddig 157 (81,3%) állam ismerte el Palesztinát független államnak.

A 157 elismerő államból 135-tel diplomáciai kapcsolatban is áll Palesztina.

= Palesztinával diplomáciai kapcsolatot is kialakító államok

Nem ENSZ-tagállam országok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
= Palesztinával diplomáciai kapcsolatot is kialakító államok
Állam[19]Elismerés dátumaDiplomáciai kapcsolatMegjegyzések
1. Nyugat-Szahara1988. 11.15.[136]NemAz Afrikai Unió tagja.
OIC Az OIC tagja.
2. Vatikán2013. 02.[137]Igen[138]

Jövőbeli elismerések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palesztinát el nem ismerő országok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palesztinát el nem ismerő ENSZ-tagállam országok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palesztinát a következő 36 ország nem ismerte el hivatalosan önálló államnak, azonban közülük 22 bizonyos fokú diplomáciai kapcsolatban áll Palesztinával.

= Palesztinával diplomáciai jellegű kapcsolatban álló államok, államelismerés nélkül
ÁllamHivatalos álláspontDiplomáciai kapcsolatMegjegyzések
1. Amerikai Egyesült Államok2011. szeptember 21-i beszédében, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának gyűlésén mondott, Barack Obama elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok viszonya Palesztinával szemben nem változott. Obama kijelentette, hogy „A békét a palesztinok és az izraeliek között csak ők maguk tudják megteremteni”.[144]
Obama figyelmeztette Mahmúd Abbász palesztin elnököt arra, hogy szükség esetén az Egyesült Államok élni fog vétójogával a Biztonsági Tanácsban, mivel úgy véli, hogy Palesztinának egyelőre a megfigyelő szerep a megfelelő, továbbra sem támogatja az Egyesült Államok az ország teljes jogú ENSZ-tagságát.[145] Obama utódjai, Donald Trump és Joe Biden is ugyanezt a politikát folytatták.[146][147]		IgenENSZ Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
2. AusztriaAusztria teljes diplomáciai kapcsolatban áll Palesztinával 1978. december 13-a óta, mióta megnyílt a palesztin nagykövetség Bécsben.[148]
2011 júniusában Michael Spindelegger külügyminiszter és alkancellár kijelentette, hogy Ausztria az állam elismerésével megvárja az Európai Unió hivatalos állásfoglalását.[149]
Ausztria szerepelt az UNESCO 1988. december 14-én kiadott listáján azon államok között, melyek elismerték a palesztin állam függetlenségét, de később törölték a listáról.[1] 		Igen[150]Európai Unió Az Európai Unió tagja.
3.  Belgium Belgium 2025-ben bejelentette, hogy feltételek teljesítése után elismerné Palesztina függetlenségét.[151][152] Igen Európai Unió Az Európai Unió tagja.
4. DániaDánia a palesztin állam létrejöttének egyik leginkább elkötelezett híve.[153]
A 2011-es dán parlamenti választás során az ellenzék javasolta, hogy Dánia ismerje el a palesztin államot. Lene Espersen miniszterelnök és kormánya bár támogatja a palesztinok önrendelkezési jogát, figyelmeztetett, hogy az öncélúan kikiáltott függetlenség elismerésének több lehet a negatív hozadéka Dánia részére, mint a haszna. Dánia egyelőre tárgyalásokat folytat az Európai Unió többi tagországával és ha közös megegyezésre jutnak, akkor együtt fogják elismerni a palesztin államot.[154] 2025. szeptember 22-én Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter bejelentette, hogy országa el fogja ismerni Palesztinát, ha teljesítenek egyes feltételeket, mint a Hamász megszüntetése és az izraeli foglyok elengedése.[155]		IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
5. Dél-KoreaA dél-koreai parlament nem ismerte el Palesztina függetlenségét.[156]Igen
6. EritreaIsaias Afewerki elnök bejelentette, hogy országa nem támogatja a függetlenséget.[157]
Szerinte a két államiság a jelenlegi feltételek között nem működőképes. A palesztin népnek joga van az önrendelkezéshez, de nem a Gázai-övezetben és Ciszjordániában. A megoldás az eritreai kormány szerint, ha Izrael kivonul a Jordániával határos területekről, ahol a jordániai és palesztin népesség összeolvadva alkothat új államot.[158] Az önrendelkezési jogot 2024-ben is megerősítette az eritreai kormány.[159]		Igen[160]Az Afrikai Unió tagja.
7. ÉsztországMiután találkozott Riyad al-Malki-val, 2010 júniusában Urmas Paet miniszterelnök bejelentette, hogy Észtország támogatja a két állam létrejöttét a térségben.[161] 2025-ben Kristen Michal miniszterelnök kijelentette, hogy nincs tervben Palesztina elismerése.[162]Igen[163]Európai Unió Az Európai Unió tagja.
8. Fidzsi-szigetekA Fidzsi-szigetek nem kíván állást foglalni a palesztin-izraeli konfliktus terén, az ENSZ döntéshozatalára vár.[164]NemA Nemzetközösség tagja.
A Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
9. FinnországAlexander Stubb miniszterelnök 2010. decemberi nyilatkozata: „Nem hinném, hogy eljött az elismerés ideje. A legfontosabb, hogy megőrizhessük a békét a térségben.”[165]
2011 áprilisában viszont Stubb megerősítette, hogy országa támogatja a Palesztin Nemzeti Hatóságot az önálló állammá válásban.[166] 2025-ben Elina Valtonen külügyminiszter bejelentette, hogy országa támogatja a két államiságot, és akkor fogja elismerni Palesztina függetlenségét, amikor arra eljött az idő.[167]		IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
10. GörögországKárolosz Papúliasz elnök 2011-ben azt nyilatkozta, hogy Görögország támogatja, hogy Izrael állam mellett létrejöjjön egy önálló palesztin állam is.[168]
A régóta fennálló arab-izraeli konfliktusban Görögország az összes európai uniós tagállamnál jobban támogatja az arab felet és távolságtartó politikát folytat Izraellel szemben. A palesztin hatóságokkal a diplomáciai kapcsolatokat már 1981-ben, az önálló állam kikiáltása előtt felvette Görögország, míg Izrael állammal csak 1990-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot és ma is csak konzulátusi jelleggel működik, izraeli nagykövetség nincs Görögországban.[169] 2015-ben a görög parlament megszavazott egy kérvényt, hogy a kormány ismerje el Palesztinát, de ez akkor nem történt meg.[170] 2025 szeptemberében Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök bejelentette, hogy akkor fogja elismerni Palesztina függetlenségét, amikor arra eljött az idő.[171]		IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
11. HollandiaUri Rosenthal miniszterelnök 2011 júniusában bejelentette, hogy Hollandia nem fogja támogatni a palesztin függetlenséget az ENSZ-ben.[172]
Hollandia elutasítja a függetlenség egyoldalú kikiáltását és további tárgyalásokat sürget az izraeli és palesztin hatóságok között, és csak a kétoldalúan támogatott függetlenség mellé fog állni.[173] 2025-ben a holland külügyminiszter bejelentette, hogy az ország nem tervezi elismerni Palesztinát.[174]		IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
12. HorvátországHorvátország 2011 márciusában lépett diplomáciai kapcsolatba Palesztinával. Jadranka Kosor miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya a két államiság, Izrael és Palesztina mellett foglal állást.[175] Ugyan a 2010-es évek nagy részében az ország ellenezte Palesztina elismerését az EU-ban való szerepe és amerikai külkapcsolatai miatt,[176] 2025-ben az ország elnöke, Zoran Milanović bejelentette, hogy szerinte el kellene ismerni az államot.[177] Augusztusban hozzátette, hogy nagy erőt fog befektetni, hogy arra kényszerítse a horvát kormányt, hogy elismerje Palesztinát.[178]IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
13. IzraelLásd az Izraeli álláspont szakaszt
14. JapánJapán a két államiságot támogatja,[179] és bízik a helyzet stabilizálódásában és a palesztin állam minél előbbi létrejöttének lehetőségében.[180]
Bejelentették, hogy Japán nem támogat semmiféle változtatást az 1967-es határokhoz képest,[181] és nem fogadja el Kelet-Jeruzsálem izraeli bekebelezését sem.[182] 2025-ben Ivaja Takesi külügyminiszter bejelentette, hogy Japánnak szüksége van időre, hogy elismerje Palesztina függetlenségét, de megerősítette, hogy garantálni tudja a lépést a jövőben.[141][183]		Igen
15. KamerunKamerun hivatalosan a két államiságot pártfogolja.[184]
Az országot az 1980-as évek közepe óta erős gazdasági szálak fűzik Izraelhez.[185]
Kamerun az Iszlám Konferencia Szervezetének két tagországa közül az egyik, amelyik még nem ismerte el Palesztina függetlenségét. Ezt a tényt főleg az arab országok Izrael befolyásának tudják be, és emiatt nem is állnak gazdasági együttműködésben az országgal.[186]
Netanjáhú izraeli miniszterelnök arra kérte Paul Biya kameruni elnököt, hogy az ENSZ Közgyűlésen, ahol Palesztina teljes jogú ENSZ tagságáról fognak szavazni, ne támogassa azt.[187]		Igen[160]Az Afrikai Unió tagja.
OIC Az OIC tagja.
16. KiribatiA Csendes-óceáni Közösség 2011. szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlése után Kiribati miniszterelnöke bejelentette, hogy országa támogatja Palesztina függetlenségét.[188]NemA Nemzetközösség tagja.
A Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
17. LettországLettország a két államiság mellett foglalt állást.[189][190] 2025-ben bejelentették, hogy nincs tervben az ország elismerése.[191]IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
18. LiechtensteinLiechtenstein külkapcsolatai viszonylag korlátozottak, az ország külügyeit lényegében Svájc intézi.[192]
Liechtenstein azonban, úgy tűnik, hogy a két államiságot pártolja.[193] 2025 szeptemberében az ország külügyminisztere, Sabine Monauni kijelentette, hogy Palesztina az államisághoz szükséges minden kitételt teljesített.[194]		Nem
19. LitvániaMint az Európai Unió tagállamainak zöme, Litvánia is a két állam mellett foglal állást.[195] 2025-ben a litván elnök egyik fő tanácsadója kijelentette, hogy nincs tervben a palesztinai függetlenség témájának megvitatása.[196]IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
20. Észak-MacedóniaNikola Poposki miniszterelnök bejelentette, hogy országa viszonyulása a palesztin államiság elismeréséhez az Európai Unió állásfoglalásától függ.[197]NemEurópai Unió Az Európai Unió tagjelöltje.
21. Marshall-szigetekA Marshall-szigetek hivatalos álláspontja a palesztin kérdésben nem ismert. Mivel az állam erősen kötődik az Amerikai Egyesült Államokhoz és külpolitikailag erősen korlátozott,[198] nem valószínű, hogy a közeljövőben elismernék a függetlenséget. 2020-ban egyike volt az öt országnak, amely egy palesztin állam létrehozása ellen szavazott az ENSZ közgyűlésén.[199]NemA Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
22. MianmarMianmar Szingapúr mellett az el nem kötelezett országok azon kettő tagja közé tartozik, melyek nem ismerték el a függetlenséget.[200]
A mianmari kormányzat bejelentette, hogy a két állam létrehozásának pártján áll, melyek között nemzetközileg elismert határok húzódnak.[201]		Nem
23. MikronéziaBár a Mikronéziai Szövetségi Államok elismeri a palesztin lakosság önrendelkezésez fűződő jogát, Izrael következetes támogatói közé tartozik,[202] ezért nem valószínű, hogy a közeljövőben elismerné Palesztinát.NemA Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
24. MoldovaMoldova igyekszik semleges álláspontot képviselni külpolitikájában, így a palesztin kérdésben is.[203] 2024-ben az ország külügyminisztere megosztotta, hogy ugyan nincs egyértelmű álláspont a kormányon belül, az ország támogatja a két állam létrehozását.[204]Igen[205]
25. NauruA Csendes-óceáni Közösség 2011-es szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlése után Kieren Keke miniszterelnök bejelentette, hogy országa támogatja Palesztina lakóinak jogát az önrendelkezésre.[206] 2020-ban egyike volt az öt országnak, amely egy palesztin állam létrehozása ellen szavazott az ENSZ közgyűlésén.[199]NemA Nemzetközösség tagja.
A Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
26. NémetországAngela Merkel kancellár 2011 áprilisában a palesztin függetlenség kikiáltását egyoldalúnak nevezte,[207] és kitartott amellett, hogy Németország nem fogja addig elismerni Palesztina függetlenségét, amíg azt nem tárgyalták meg kellőképpen Izraellel, és nem hoztak közös döntést az ügyben.[208]
Azt is nyilatkozta, hogy „Németország a két államiság pártján van. El szeretnénk ismerni Palesztinát. A tárgyalásoknak minél előbb el kell kezdődnie a két fél között.”[209] 2025-ben Friedrich Merz kancellár kijlenetette, hogy nem tervezi elismerni Palesztina függetlenségét.[210]
A Német Demokratikus Köztársaság 1988. november 18-án elismerte Palesztina függetlenségét,[1] de az NSZK nem és a két Németország egyesítése után sem.		IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
27. OlaszországSilvio Berlusconi miniszterelnök 2011 májusában azt nyilatkozta, hogy Olaszország nem fogja az egyoldalú függetlenséget elismerni. Az Izrael állam elismerésének jubileumán Rómában tartott ünnepség során Izraelt a Közel-Kelet egyetlen valódi demokráciájának nevezte, és biztosította Izraelt, hogy Olaszország továbbra is kiáll mellette és speciális helyzete mellett. Biztosította Izrael államot, hogy országa akár az EU ellenében is támogatni fogja.[211]
Ugyanezen év májusában kijelentette, hogy „Nem hisszük, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltásának elismerése segíteni a béke megőrzésében. Hiszem, hogy a békét csak a tárgyalások folytatása után kétoldalúan kialakított megállapodás hozhatja meg.”[212] 2025 júliusában Giorgia Meloni miniszterelnök és Antonio Tajani külügyminiszter is bejelentették, hogy Olaszország nem áll készen Palesztina elismerésére.[213][214] Ennek ellenére szeptemberben Meloni feltételesen bejelentette az állam elismerését.[142]		IgenEurópai Unió Az Európai Unió tagja.
28. PalauA Csendes-óceáni Közösség szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlésén a tagállamok megegyeztek, hogy a két államiságot támogatják. Mivel azonban az állam erősen kötődik az Amerikai Egyesült Államokhoz és külpolitikailag erősen korlátozott,[198] nem valószínű, hogy a közeljövőben elismernék a függetlenséget. Palau volt egyike a hét országnak, amely támogatta Donald Trump amerikai elnök döntését az ENSZ közgyűlésén, hogy az amerikai nagykövetséget Jeruzsálembe költöztesse.[215]NemA Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
29. PanamaPanama még nem nyilatkozott, hogy mi az álláspontja a palesztin kérdésben.[216]
Ricardo Martinelli elnök mindenesetre kiállt Izrael állam mellett az ENSZ-ben,[217] és a többi latin-amerikai állammal ellentétben nem ismerte el Palesztina függetlenségét.[218] Ugyan 2015-ben az ország alelnöke és külügyminisztere bejelentette, hogy szeretnék elismerni Palesztinát anélkül, hogy ez hatással lenne kapcsolatukra Izraellel, ez azóta sem történt meg.[219]		Nem
30. Salamon-szigetekA Csendes-óceáni Közösség szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlése után Peter Shannel Agovaka miniszterelnök bejelentette, hogy országa támogatja Palesztina függetlenségét és teljes jogú ENSZ-tagságát is. Bejelentette továbbá, hogy a következő kormányülés után fogják hivatalosan elismerni a független palesztin államot.[188]NemA Nemzetközösség tagja.
A Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
31. SzamoaTuilaepa Aiono Sailele Malielegaoi szamoai miniszterelnök bejelentette, hogy országa a két államiság mellett foglal állást.[220]NemA Nemzetközösség tagja.
A Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
32. SvájcSvájc a hagyományosan semlegességi politikára hivatkozva nem foglalt állást a palesztin ügyben. Az ügy felmerült a svájci parlament 2010. augusztus 16-i ülésén, de nem változtak az álláspontok, a képviselők zöme nem foglalt állást az ügyben.[221] 2014-ben az ország elnöke, Simonetta Sommaruga kijelentette, hogy támogatja a két állam létrehozását.[222]Igen
33. SzingapúrSzingapúr jó kapcsolatot ápol Izraellel, így nem ismerte el Palesztina függetlenségét.[223] 2024-ben Vivian Balakrishnan külügyminiszter bejelentette, hogy az ország elismerheti Palesztina függetlenségét, ha Palesztina elismeri Izrael létezési jogát.[224] Egy évvel később bejelentették, hogy készen állnak Palesztina elismerésére,[225] amelyet az év szeptemberében feltételekkel megerősítettek.[226]NemA Nemzetközösség tagja.
34. TongaA Csendes-óceáni Közösség szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlése után a Palesztin Felszabadítási Szervezet bejelentette, hogy Tonga támogatja Palesztina függetlenségét.[206]NemA Nemzetközösség tagja.
A Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
35. TuvaluTuvalu 2015-ben ellenzett egy ENSZ-javaslatot, amely engedélyezte volna a palesztin zászló feltüntetését az ENSZ-székház előtt.NemA Nemzetközösség tagja.
A Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.
36. Új-ZélandÚj-Zéland a béke megőrzése érdekében a két államiságot támogatja.[227]
Az új-zélandi külpolitika nem kifejezetten az újonnan létrejövő államok elismerésére igyekszik, inkább cselekvések révén nyilvánul meg, nem pedig hivatalos nyilatkozatok formájában. Ez Palesztina esetében azt jelentené, hogy az akkreditált képviseleteinek adna diplomáciai státuszt.[228] 2017-ben Jacinda Ardern miniszterelnök kijelentette, hogy támogatja a két állam létrehozását és elítélte az illegális izraeli telepek létrehozását.[229] 2025-ben Winston Peters külügyminiszter tervezte bejelenteni az ország pozícióját Palesztina elismeréséről a 80. ENSZ-közgyűlésen.[230][231]		IgenA Nemzetközösség tagja.
A Csendes-óceáni Fórum tagja.
A Csendes-óceáni Közösség tagja.

Palesztinát el nem ismerő nem ENSZ-tagállam országok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palesztinának mindenképp fontos a saját államiság nemzetközi elismertségének kivívása, ezért nem igyekszik a nemzetközileg nem elismert államokkal kapcsolatba kerülni, mivel így állást foglalva bizonyos államokat maga ellen fordíthatna. Épp ezért a Palesztin Nemzeti Hatóság nem áll diplomáciai kapcsolatban a következő államokkal és nem is ismeri el egyiket sem:  Abházia,  Dél-Oszétia,  Dnyeszter Menti Köztársaság,  Észak-Ciprus,  Koszovó,  Tajvan,  Szomáliföld.

Új-Zéland társult államai csak nagyon korlátozott mértékű külkapcsolatokkal rendelkeznek és egyikük, a  Cook-szigetek és  Niue sem áll diplomáciai kapcsolatban Palesztinával, ahogy a bizonytalan államiságú  Máltai lovagrend sem.

Nemzetközi szervezetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szervezet
ENSZ ENSZPalesztina 1974 óta az ENSZ megfigyelő státuszú tagja. A teljes tagság iránti kérelmét mindeddig elutasították, mivel a ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közül négy (Kína, Oroszország, Franciaország és az Egyesült Királyság) ismerte el független államnak, míg az Amerikai Egyesült Államok nem. Ez utóbbi 2011-ben kijelentette, hogy továbbra is csak megfigyelő státuszban szeretné látni Palesztinát a szervezetben, és szükség szerint élni is fog vétójogával,[232] amelyet azóta folytonosan meg is tett.[146][147]


Tagállamok (157 / 193) Megfigyelők (1 / 2)

EU EU2009 decemberében az Európa Tanács megfogalmazta, hogy az izraeli-palesztin kérdés az egyik legfontosabb külpolitikai kérdése az EU-nak.[233]

Az Európai Unió a két állam elvén van, és nem fogad el változásokat az 1967-es határokhoz képest. Az EU hivatalos álláspontja szerint a palesztin állam fővárosa Jeruzsálem.[234] Jelenleg az Európai Unió a palesztinok függetlenségét támogató szervezetek közül a legjelentősebb.[235] Az Európai Unió támogatja Palesztina függetlenségét, de a teljes ENSZ tagság iránti igényét a tagállamok zöme nem. Az Európai Unió korábban nem szocialista államberendezkedésű államai közül először Svédország ismerte el a függetlenséget, 2014. október 30-án. 2025-ben több EU-ország is elismerte az ország függetlenségét, közöttük Portugália, Spanyolország és Franciaország.
Tagállamok (17 / 27) Tagjelöltek (6 / 9)

Afrikai UnióAz Afrikai Unió nem alakított ki egységes álláspontot az elismerés kérdésében, az egyes tagállamok maguk döntenek a kapcsolatfelvétel mellett.

Jelenleg a tagállamok zöme elismeri Palesztinát független államnak, csak kettő tagállam nem. Kamerun nagyon szoros gazdasági kapcsolatokban áll Izraellel, ennek tudható be a elismerés hiánya.[236] Az ország hivatalosan a két állam elve alapján függetlenség-párti,[237] de az izraeli befolyás miatt az államnak mér eddig is több problémája volt az Iszlám Konferencia Szervezetének tagjaival. Eritrea szerint a két állam esete a jelenlegi formában nem fog működni, ezért nem támogatja Palesztina függetlenségét.[238]
Tagállamok (51 / 53)

Arab LigaAz Arab Liga nem alakított ki egységes álláspontot az elismerés kérdésében, az egyes tagállamok maguk döntenek a kapcsolatfelvétel mellett. Ennek ellenére az Arab Liga a függetlenség leglelkesebb támogatója, a tagállamok zöme már 1988-ban elismerte a függetlenséget, és mára a szervezet minden tagja és Eritrea kivételével a megfigyelők is valamennyien elismerték a függetlenséget.


Tagállamok (22 / 22) Megfigyelők (3 / 4)

OICAz Iszlám Konferencia Szervezete nem alakított ki egységes álláspontot az elismerés kérdésében, az egyes tagállamok maguk döntenek a kapcsolatfelvétel mellett. Az OIC is erősen függetlenség-párti szervezet, mára a teljes jogú tagok közül csak Kamerun nem ismerte el a függetlenséget.


Tagállamok (55 / 56) Megfigyelők (4 / 6)

NemzetközösségPalesztina már jelezte csatlakozási igényét a Nemzetközösségbe. Eddig azonban a tagállamok egy része (19 állam) még nem lépett diplomáciai kapcsolatba az országgal.


Tagállamok (44 / 53)

CARICOM Karib-tengeri KözösségA Karib-tengeri Közösség a két állam elvét támogatja, nemzetközileg rögzített határokkal.[239]


Tagállamok (15 / 15)

Csendes-óceáni FórumA Csendes-óceáni Fórum tagállamai a szeptember elején Wellingtonban tartott közgyűlésen megállapodtak, hogy támogatják Palesztina függetlenségét és a két államiság mellett foglalnak állást. A Fórum 16 tagállamából azonban az Amerikai Egyesült Államokkal szoros kapcsolatot tartó, korlátozott külügyi függetlenséggel bíró három állam (Marshall-szigetek, Mikronézia, Palau) valószínűleg nem fogja a közeljövőben elismerni Palesztina függetlenségét. Új-Zéland két társult államának a Cook-szigeteknek és Niuénak az álláspontja nem ismert, de mivel ezen államok nagyon korlátozott külkapcsolatokkal rendelkeznek, igen valószínűtlen, hogy a közeljövőben nyilatkozatot tegyenek.

A Közösség a tagállamokra bízza az elismerés és a diplomáciai kapcsolat felvételének dátumát.
Tagállamok (3 / 16)

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, Executive Board (1989. május 12.). "Hundred and thirty-first Session: Item 9.4 of the provisional agenda, Request for the Admission of the State of Palestine to UNESCO as a Member State" (PDF). United Nations. 18, Annex II. o. Hozzáférés: 2010. november 15.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. ↑ Sandhu, Aleena (2024. április 21.). "Palestinian Ministry welcomes Barbados recognition of Palestinian State". The Diplomatic Insight (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2024. május 22.
  3. 1 2 3 "After 13 years CARICOM aligns in unified stand for Palestine and peace". Caribbean News Global. Hozzáférés: 2024. május 22.
  4. 1 2 3 4 "Ireland, Spain and Norway recognizing Palestinian state - CBS News". www.cbsnews.com (amerikai angol nyelven). 2024. május 22. Hozzáférés: 2024. május 22.
  5. ↑ "Republic of Slovenia and State of Palestine establish diplomatic relations | GOV.SI". Portal GOV.SI (angol nyelven). 2024. június 5. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  6. 1 2 "Mexico Has Fully Recognized the State of Palestine" (angol nyelven). 2024. május 5.
  7. 1 2 "Statement by the Foreign Ministry of the Republic of Armenia on the recognition of the State of Palestine" (angol nyelven). 2024. június 21. {{cite news}}: Unknown parameter |accesdate= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |werk= ignored (|work= suggested) (súgó)
  8. 1 2 "France Will Recognize Palestinian Statehood, Macron Says". www.cbsnews.com (amerikai angol nyelven). 2025. július 24. Hozzáférés: 2025. július 24.
  9. ↑ "U.K., Canada, Australia recognize Palestine as a state, breaking with U.S." The Washington Post (amerikai angol nyelven). 2025. szeptember 21. Hozzáférés: 2025. szeptember 21.
  10. ↑ "Governo oficializa reconhecimento português do Estado palestiniano". Governo oficializa reconhecimento português do Estado palestiniano (portugál nyelven). 2025. szeptember 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  11. 1 2 "La Principauté de Monaco reconnaît officiellement l'Etat de Palestine". WAFA Agency (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 23.
  12. 1 2 "Le Luxembourg annonce officiellement sa reconnaissance de l'État de Palestine". WAFA Agency (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 23.
  13. ↑ "Malta recognises Palestine as a state". MaltaToday.com.mt (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  14. 1 2 "Recognition of Palestinian state expands ahead of UN General Assembly". www.aa.com.tr. Hozzáférés: 2025. szeptember 22.
  15. 1 2 Rtv, San Marino (2025. szeptember 23.). "San Marino riconosce ufficialmente lo Stato di Palestina". San Marino Rtv (olasz nyelven). 2025. október 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 23.
  16. ↑ Ziv, Guy. "Fight the right-wingers rewriting history: Rabin wanted a Palestinian state". Haaretz.com (angol nyelven). 2024. december 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 13.
  17. ↑ "Benjamin Netanyahu kijelentette, nem lesz palesztin állam: „Ez a föld a miénk"". Filantropikum.com. 2020. április 24. Hozzáférés: 2025. szeptember 13.
  18. ↑ "Israel's Netanyahu says 'there will be no Palestinian state'". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 13.
  19. 1 2 "Diplomáciai kapcsolatok". Permanent Observer Mission of The State of Palestine to the United Nations New York. 2018. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 16.
  20. ↑ Government of Algeria (2010. december 28.). "Algerie-Palestine-Diplomatie" (francia nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2012. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 1.
  21. ↑ Lederer, Edith M. (2007. december 14.). "Israel signs condolence book to Algeria bombing victims despite no diplomatic relations". The Associated Press (angol nyelven). {{cite news}}: |access-date= requires |url= (súgó)
  22. ↑ Government of Bahrain. "Bilateral Relations". Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2011. február 1.
  23. ↑ Government of Kuwait. "The nature of the work of the Department of the Arab world" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2011. február 20.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  24. ↑ Government of Kuwait. "The Arab Economic Summit 2009" (angol nyelven). Al-Diwan Al-Amiri, official website, State of Kuwait. 2011. július 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 18.
  25. ↑ Government of Morocco. "Conventions, Treaties, Agrements and protocols" (francia nyelven). 2011. július 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 20.
  26. ↑ Government of Morocco. "Protocole de coopération entre le Ministère des Affaires Culturelles du Maroc et le Ministère de la Culture et de l'Information de l'Etat Palestinien" (francia nyelven). 2011. július 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 20.
  27. ↑ Government of Tunisia. "Les Relations Tuniso–Palestiniennes" (francia nyelven). 2020. április 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 20. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  28. ↑ Government of Turkey. "Turkey´s Political Relations with the Palestinian National Authority" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2017. szeptember 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 29.
  29. ↑ Government of Afghanistan. "Afghan Diplomatic Missions". Embassy of the Islamic Republic of Afghanistan, Canberra. 2011. július 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 5.
  30. ↑ Staff writers (2006. január 9.). "Kabul will forge Israel ties if Palestinians form State: Karzai". Pak Tribune. Pakistan News Service. 2018. november 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 5.
  31. 1 2 Government of Indonesia. "Bilateral Cooperation - Palestine". Ministry of Foreign Affairs. 2011. május 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 1.
  32. ↑ Staff writers (2011. június 22.). "Qatari diplomat elected as President of next session of General Assembly" (angol nyelven). UN News Centre. Hozzáférés: 2011. augusztus 6.
  33. ↑ Government of Serbia. "Bilateral political relations Serbia-Palestine" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2012. április 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 5.
  34. ↑ Government of Albania (2011. január). "Diplomatic list" (PDF). Ministry of Foreign Affairs. 2011. július 25. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 6.
  35. ↑ Government of Brunei Darusalam (2007. október 23.). "Minister of Foreign Affairs and Trade Welcomes the Palestinian President". Ministry of Foreign Affairs & Trade. 2011. július 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 10.
  36. ↑ President of Sudan. "Speech elected President Omar al-Bashir during his inauguration ceremony in Parliament". Hozzáférés: 2011. március 10.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  37. ↑ Kype (2011. január 31.). "Cyprus will not recognize any changes to the pre-1967 borders". Famagusta Gazette (angol nyelven). 2011. október 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 2.
  38. ↑ "India-Palestine Relations" (PDF). Ministry of External Affairs - India. 2010. november 26. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 7.
  39. ↑ "Посольство" (orosz nyelven). Palestine.ru. Hozzáférés: 2011. január 22.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  40. ↑ United Nations General Assembly (1988. december 9.). "Resolution 43/160: Observer status of national liberation movements" (PDF) (angol nyelven). United Nations Documentation Centre. 2012. október 21. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 3.
  41. ↑ "Vietnam-Palestine Relations" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs - Vietnam. 2019. augusztus 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. július 18.
  42. ↑ Government of Mongolia. "List of states with diplomatic relations" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs and Trade. Hozzáférés: 2011. március 10.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  43. ↑ Government of Lao DPR. "List of states whom Lao D.P.R. has established diplomatic relation since 1950" (angol nyelven). Lao Embassy in Hanoi. 2012. január 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 31.
  44. ↑ Permanent Observer Mission of Palestine to the United Nations (2010. december 10.). "Palestine Embassies, Missions, Delegations Abroad" (angol nyelven). United Nations. 2011. február 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 1.
  45. ↑ Peters, Joel (1992). Israel and Africa: the problematic friendship. I.B.Tauris. 141. o. ISBN 9781870915106.
  46. ↑ Government of Vanuatu (21 August 1989). Letter to ambassador Ali Kazak (Ref: 8/3/3/nv-mf, 10/417/2). Ministry of Foreign Affairs. Accessed 2011-05-30.
  47. ↑ Embassy of the Philippines in Amman (2009. december 6.). "Amb. Julius D. Torres presents credentials to Palestinian president" (angol nyelven). Government of the Philippines. 2017. november 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 16.
  48. ↑ Department of Budget and Management. "Embassies and Diplomatic Missions" (PDF) (angol nyelven). Government of the Philippines. 2011. július 18. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 15.
  49. ↑ Budianto, Lilian (2010. december 8.). "Palestine issue still low on ASEAN agenda". The Jakarta Post (angol nyelven). PT Bina Media Tenggara. Hozzáférés: 2010. december 11.
  50. ↑ Embassies & consulates in the Philippines (angol nyelven). Best of the Philippines. 1995. ISBN 978971915160. {{cite book}}: Check |isbn= value: length (súgó) A diplomáciai kapcsolatok 1989 szeptemberé stabilizálódtak a két ország között, a palesztin nagykövetség 1990 májusában nyílt meg Manilában.
  51. ↑ The Middle East and North Africa, 1995. Europa Publications. 1995. 113. o. ISBN 9780946653997:
  52. ↑ Palestinian National Authority. "السفير عبد الجواد يقدم نسخة من أوراق اعتماده لوزير خارجية مملكة سوازيلاند" (arab nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2011. augusztus 17.{{cite news}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  53. ↑ Staff writers (2010. november 3.). "السفير عبد الجواد يقدم نسخة من أوراق اعتماده لوزير خارجية مملكة سوازيلاند" (arab nyelven). Palestine News Network. 2011. szeptember 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 29.
  54. ↑ Staff writers (2011. június 19.). "مملكة سوازيلاند تدعم التوجه الفلسطيني إلى الأمم المتحدة". WAFA (arab nyelven). Palestine News & Information Agency. 2011. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 29.
  55. ↑ Government of Kazakhstan. "Cooperation of the Republic of Kazakhstan with the State of Palestine" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2011. július 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20. Diplomácia kapcsolatok kölcsönösen felvette egymással a két ország 1992. április 6-án. Kazahsztánban a palesztin nagykövetség 1993-ban nyitott meg.
  56. ↑ Government of Azerbaijan. "Politics". Ministry of Foreign Affairs. 2010. december 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20.
  57. ↑ "Palestinian Ambassador accredited in Turkmenistan" (angol nyelven). Turkmenistan.ru. 2012. április 6. 2013. október 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 2.
  58. ↑ "States with which Turkmenistan established diplomatic ties". Ministry of Foreign Affairs of Turkmenistan. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 19.
  59. ↑ Staff writers (2004. november 11.). "Niyazov offers condolences to leadership and people of Palestine over demise of Yasser Arafat". Turkmenistan.ru. 2012. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 29. "Niyazov sent a message of condolences to the government of the State of Palestine".
  60. ↑ Ismail, Mohamed. "Interview of Minister of Foreign Affairs of Georgia Gela Bezhuashvili to the newspaper Egyptian Gazette". Ministry of Foreign Affairs of Georgia. 2011. július 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 24.
  61. ↑ Government of Georgia. "Bilateral Relations between Georgia and Palestine". Ministry of Foreign Affairs. 2010. december 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20. Diplomácia kapcsolatok kölcsönösen felvette egymással a két ország 1992. április 25-én.
  62. 1 2 Government of Bosnia and Herzegovina. "Dates of Recognition and Establishment of Diplomatic Relations". Ministry of Foreign Affairs. 2011. július 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20.
  63. ↑ ДИПЛОМАТИЯ ТАДЖИКИСТАНА Archiválva 2011. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, page25
  64. ↑ Government of Uzbekistan. "List of States with which the Republic of Uzbekistan established diplomatic relations" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2010. november 20.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link) Diplomácia kapcsolatok kölcsönösen felvette egymással a két ország 1994. szeptember 25-én.
  65. ↑ Government of Papua New Guina (4 October 2004). PNG establishes formal diplomatic relations with Palestine. Press release. Office of the Prime Minister. Accessed 2011-05-30.
  66. 1 2 General Delegation of Palestine to Australia, New Zealand and the Pacific. "Profiles" (angol nyelven). Palestinian National Authority. 2011. október 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20. "The Head of the General Delegation of Palestine to Australia and New Zealand and Ambassador to East Timor, Papua New Guinea and Vanuatu."
  67. ↑ Government of South Africa. "Palestine (The State of)" (angol nyelven). Department of International Relations and Cooperation. Hozzáférés: 2010. december 5.
  68. ↑ Government of Kyrgyzstan. "Embassy of the State of Palestine to Kyrgyzstan" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2008. május 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20.
  69. 1 2 Staff writers (2011. június 6.). "Lesotho Recognizes Palestinian State within 1967 Borders". WAFA (angol nyelven). Palestine News & Information Agency. 2011. július 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 25.
  70. ↑ Government of Malawi (2011. április 19.). "Malawi Embassies Abroad". Ministry of Foreign Affairs. 2013. január 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 25.
  71. 1 2 Government of Timor-Leste (1 March 2004). Protocol on the Establishment of Diplomatic Relations between the State of Palestine and the Democratic Republic of Timor-Leste. Ministry of Foreign Affairs and Co-operation. Accessed 2011-05-30.
  72. 1 2 Government of Paraguay, Ministry of Foreign Affairs (2011. január 28.). "Reconocimiento del Estado de Palestina" (Press release) (spanyol nyelven). 2011. augusztus 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 29. "Archivált másolat". 2012. március 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 12."Archivált másolat". 2012. március 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 12.
  73. 1 2 Government of Montenegro. "Dates of Recognition and Establishment of Diplomatic Relations" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2010. november 20.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)Montenegró elismerte Palesztinát 2006. július 24-én, a diplomácia kapcsolatok kölcsönösen felvette egymással a két ország 2006. augusztus 1-jén.
  74. ↑ Government of Costa Rica. "Palestina.doc" (spanyol nyelven). Ministerio de Relaciones Exteriores y Culto. 2011. április 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 10. "La República de Costa Rica y el Estado de Palestina acordaron hoy el establecimiento de relaciones diplomáticas".
  75. ↑ Perelman, Marc (2008. március 7.). "Costa Rica Opens Official Ties With 'State of Palestine'". Forward (angol nyelven). The Jewish Daily. Hozzáférés: 2010. november 20.
  76. ↑ Maher, Carol (2011. augusztus 15.). "Abbas in Beirut Tuesday to Seek 'Effective' Role in Palestinian U.N. Bid" (angol nyelven). Radio Sawt Beirut International. Hozzáférés: 2011. augusztus 16.[halott link]
  77. ↑ Staff writers (2008. november 30.). "Lebanon recognizes 'state of Palestine'". The Jerusalem Post (angol nyelven). The Media Line News Agency.
  78. ↑ Bolivarian Government of Venezuela (2009. április 27.). "Venezuela y Palestina establecen relaciones diplomáticas: Comunicado Conjunto Sobre el Establecimiento de Relaciones Diplomáticas entre la República Bolivariana de Venezuela y el Estado de Palestina" (spanyol nyelven). Ministry of Communication and Information. 2011. július 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 15.
  79. ↑ Government of the Dominincan Republic (2009. július 14.). "RD y Palestina firman relaciones diplomáticas" (spanyol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2010. december 31.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  80. ↑ Government of the Dominican Republic (2009. július 15.). "Comunicado Conjunto para Establecimiento Relaciones Diplomaticas entre la Republica Dominican y el Estado de Palestina" (PDF) (spanyol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2009. szeptember 20. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 31. "Presidente del Estado de Palestina".
  81. ↑ Waked, Ali (2010. december 7.). "Argentina, Uruguay recognize Palestinian state". Israel News. Yedioth Internet. Hozzáférés: 2010. december 7.
  82. ↑ Government of Brazil. "Reconhecimento do Estado Palestino nas Fronteiras de 1967" (portugál nyelven). Ministry of Exterior Relations. 2011. január 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 3.
  83. ↑ Government of Argentina (2010. december 6.). "La Republica Argentina ha reconocido a Palestina como Estado libre e independiente" (spanyol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2011. május 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 20.
  84. ↑ Gobernio de la provincia de Salta (2009. szeptember 30.). "Almuerzo países Árabes" (spanyol nyelven). Delegación de la Casa Salta. 2010. október 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 22. "Embajador Estado de Palestina".
  85. ↑ Gobierno de la Provincia del Neuquén (2010. augusztus 30.). "La Vicegobernadora recibió al embajador del Estado de Palestina" (spanyol nyelven). Sitio Oficial. Hozzáférés: 2011. március 22.
  86. ↑ Gobierno de la Provincia del Neuquén (2010. szeptember 1.). "Avizoran posibilidades de intercambio económico y cultural con Palestina" (spanyol nyelven). Sitio Oficial. Hozzáférés: 2011. március 22. "...embajador del Estado de Palestina en Argentina".
  87. ↑ "Bolivia recognizes Palestinian state". Ma'an News Agency. 2010. december 17. 2013. október 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 16.
  88. ↑ Agence France-Presse (2010. december 22.). "Bolivia to recognize sovereign Palestine" (angol nyelven). Google News. 2014. január 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 11.
  89. ↑ Government of Ecuador (2010. december 24.). "Ecuador Reconoce al Estado Palestino" (spanyol nyelven). Ministry of Foreign Affiars. Hozzáférés: 2010. december 24.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  90. 1 2 "Palestinian National Authority non-resident representative to Ecuador". 2012. június 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. szeptember 13.
  91. ↑ Government of Chile (2011. január 7.). "Declaración del Gobierno de Chile sobre el reconocimiento del Estado de Palestina" (spanyol nyelven). Ministry of Foreign Relations. 2011. január 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 7.
  92. ↑ Embassy of Palestine in Chile - Embajada de Palestina en Chile. "Ex Embajadores de Palestina acreditados ante la República de Chile" (spanyol nyelven). 2016. február 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 12.
  93. ↑ Government of Guyana (2011. január 13.). "Statement by the Government of Guyana in Recognition of the State of Palestine" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2011. május 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 14. "The Government of Guyana has today decided to formally recognize the State of Palestine as a free, independent, and sovereign state, based on its 1967 borders."
  94. ↑ The Associated Press (2011. január 13.). "Guyana recognizes a Palestinian state". The Washington Post (angol nyelven). WP Company LLC. Hozzáférés: 2011. január 14.[halott link]
  95. ↑ Government of Peru (2011. január 24.). "Perú reconoce al Estado Palestino" (spanyol nyelven). Ministry of Foreign Relations. Hozzáférés: 2011. január 24.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  96. ↑ Staff writers (2011. február 2.). "Suriname latest S. American state to recognize 'Palestine'". JPost Newsletter (angol nyelven). The Jerusalem Post. Hozzáférés: 2011. február 2.
  97. ↑ Government of Uruguay (2011. március 15.). "El Gobierno uruguayo reconoció al Estado Palestino" (spanyol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2011. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 16.
  98. ↑ Government of Uruguay (2010. április 20.). "Comunicado conjunto de Uruguay y el Gobierno de la Autoridad Nacional Palestina" (spanyol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2011. május 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20.
  99. ↑ Sukhrob, K. (2011. június 7.). "The Palestinian state recognized by Lesotho". WReporter.com (angol nyelven). Web Reporter. 2011. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 25.
  100. ↑ Staff writers (2011. július 18.). "Syria recognizes Palestinian state with East Jerusalem as its capital". Haaretz (angol nyelven). Haaretz Daily Newspaper Ltd. 2015. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. július 19.
  101. ↑ Government of Syria. "Syrian Embassies". Ministry of Tourism. 2016. március 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20.
  102. ↑ Government of El Salvador (2011. augusztus 25.). "El Salvador reconoce a Palestina como Estado libre, soberano e independiente" (spanyol nyelven). Ministry of Exterior Relations. Hozzáférés: 2011. augusztus 26.
  103. ↑ "El Salvador establishes diplomatic relations with Palestine Authority". Globalpost (angol nyelven). 2013. május 10. Hozzáférés: 2013. május 10.
  104. ↑ Government of Honduras (2011. augusztus 26.). "Gobierno de Honduras reconoce existencia del Estado Palestino". Office of President. 2017. szeptember 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 28. {{cite web}}: Unknown parameter |languege= ignored (súgó)
  105. ↑ Peña, Billy (2011. augusztus 26.). "Honduras Communiqué Recognizing Palestine". Honduras Weekly. 2011. október 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 27.
  106. ↑ "Honduras, El Salvador establish diplomatic ties". Palestine News and Info Agency. 2013. május 11. 2013. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. június 4.
  107. ↑ Bannoura, Saed (2011. augusztus 30.). "St. Vincent and the Grenadines Recognizes Palestinian State". IMEMC News (angol nyelven). International Middle East Media Center. Hozzáférés: 2011. augusztus 30.
  108. ↑ "Belize recognises Palestine Borders" (Press release). Government of Belize, Press Office. 2011. szeptember 9. Published on The San Pedro Sun (angol nyelven). {{cite news}}: |access-date= requires |url= (súgó); Missing or empty |title= (súgó)
  109. ↑ Government of Belize. "Non-Resident Embassies & Consulates: Palestine" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2010. december 31.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  110. ↑ Negotiations Affairs Department (2011. szeptember 25.). "International recognition of the State of Palestine". Palestinian National Authority. 2012. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 7.
  111. ↑ Negotiations Affairs Department (2011. szeptember 26.). "International recognition of the State of Palestine". Palestinian National Authority. 2012. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. április 7.: "128 UN Member States recognize Palestine"
  112. ↑ Bolivarian Alliance for the Peoples of Our America (2011. szeptember 10.). "Comunicado especial sobre Palestina" (spanyol nyelven). 2012. március 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 17.
  113. ↑ "South Sudan to Recognize Palestinian State at UN". WAFA. 2011. augusztus 6. 2014. február 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 19.
  114. ↑ Government of Antigua and Barbuda (2011. szeptember 22.). "Antigua and Barbuda Recognizes Palestine as an Independent Sovereign State" (angol nyelven). Ministry of Information, Broadcasting, Telecommunications, Science and Technology. Hozzáférés: 2010. december 23.[halott link]
  115. ↑ "State of Palestine Establishes Diplomatic Relations with Grenada and the Republic of Haiti" (angol nyelven). 2013. szeptember 27. Hozzáférés: 2013. szeptember 27.
  116. 1 2 "Haiti, Grenada Establish Diplomatic Ties with Palestine" (angol nyelven). Palestinian News and Info Agency. 2013. szeptember 28. 2013. október 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. szeptember 28.
  117. ↑ "Iceland Recognizes Palestinian Authority As Independent Country". Business Insider (angol nyelven). 2011. november 29. Hozzáférés: 2011. november 29.
  118. ↑ Palestian News and Info Agency (2012. január 18.). "Abbas Thanks Thailand for Recognizing Palestine" (angol nyelven). 2013. május 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. január 21.
  119. ↑ "Guatemala recognizes Palestine as 'free, sovereign' state" (angol nyelven). The Daily Star Lebanon. 2013. április 9. 2018. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. április 11. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  120. ↑ "Haiti, Grenada recognize Palestinian State" (angol nyelven). Upi.com. 2013. szeptember 29. Hozzáférés: 2013. október 2.
  121. ↑ "Därför erkänner Sverige idag staten Palestina". Dagens Nyheter. 2014. október 30. Hozzáférés: 2014. október 30.
  122. ↑ "Sweden recognises Palestine and increases aid". Government Offices of Sweden. 2014. október 30. Hozzáférés: 2014. október 31.
  123. ↑ "Erkännande av Staten Palestina" (PDF). Swedish Ministry for Foreign Affairs. 2014. október 30. 2014. október 31. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 30.
  124. ↑ "Saint Lucia establishes diplomatic relations with the State of Palestine". Saint Lucia News online. 2015. szeptember 15. 2019. május 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. szeptember 15. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  125. ↑ "Embajada de Palestina dice que Colombia lo reconoce como Estado". El Tiempo. 2018. augusztus 8. Hozzáférés: 2018. augusztus 8.
  126. ↑ "Tiny island nation St. Kitts and Nevis recognizes Palestinian state".
  127. ↑ "St Kitts – Nevis and The State of Palestine establish diplomatic relations – Caribbean News Now". Caribbean News. 2019. július 31. 2019. augusztus 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. augusztus 1. {{cite news}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  128. ↑ "Barbados Officially Recognises Palestine As A State" (angol nyelven). 2024. április 19. {{cite news}}: Unknown parameter |accesdate= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |werk= ignored (|work= suggested) (súgó)
  129. ↑ "OIC Welcomes Jamaica's Recognition of the State of Palestine" (angol nyelven). 2024. április 25. {{cite news}}: Unknown parameter |accesdate= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |werk= ignored (|work= suggested) (súgó)
  130. ↑ "Recognition by Trinidad and Tobago of the State of Palestine" (angol nyelven). 2024. május 2. 2024. május 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. május 15. {{cite news}}: Unknown parameter |accesdate= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |werk= ignored (|work= suggested) (súgó)
  131. ↑ "The Commonwealth of the Bahamas formally recognizes Palestine as a State" (angol nyelven). 2024. május 7. {{cite news}}: Unknown parameter |accesdate= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |werk= ignored (|work= suggested) (súgó)
  132. ↑ "Slovenia becomes latest European country to recognize a Palestinian state after a parliamentary vote" (angol nyelven). 2024. június 4. {{cite news}}: Unknown parameter |accesdate= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |werk= ignored (|work= suggested) (súgó)
  133. ↑ "Slovenia and Palestine establish diplomatic relations" (angol nyelven). 2024. június 4. {{cite news}}: Unknown parameter |accesdate= ignored (|access-date= suggested) (súgó); Unknown parameter |werk= ignored (|work= suggested) (súgó)
  134. 1 2 3 4 "U.K., Canada, Australia recognize Palestine as a state, breaking with U.S." Washington Post. 2025. szeptember 21. Hozzáférés: 2025. szeptember 21.
  135. ↑ "Malte reconnaît officiellement l'État de Palestine". WAFA Agency (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 23.
  136. ↑ Shelley, Toby (1988). "Spotlight on Morocco". West Africa (3712–3723: December 5–31). London: West Africa Publishing Company Ltd: 2282. "...the SADR was one of the first countries to recognise the state of Palestine ... on November 15."
  137. ↑ "Vatican Recognizes Palestine" (angol nyelven). 2015. május 13. Hozzáférés: 2015. május 13.
  138. ↑ Vatican signs its first treaty with the State of Palestine after formally recognizing it as a state in February 2013
  139. ↑ "Belgium to recognize Palestinian state at UN General Assembly, joining France and others". AFP. The Times of Israel. 2025. szeptember 2. Hozzáférés: 2025. szeptember 21.
  140. ↑ "Frankrike har erkänt Palestina – vi är på plats vid FN:s högkvarter". Svenska Yle (svéd nyelven). 2025. szeptember 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 23.
  141. 1 2 Author, No (2025. szeptember 23.). "Japan's recognition of Palestine state is a matter of 'when,' Iwaya says". The Japan Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  142. 1 2 "Italy to recognise Palestine only if Hamas excluded, all hostages freed". Reuters (angol nyelven). 2025. szeptember 23. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  143. ↑ "S'pore will reconsider position on Palestine if situation deteriorates: Vivian". The Straits Times (angol nyelven). 2025. szeptember 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 23.
  144. ↑ Helene Cooper (2011. szeptember 21.). "Obama Says Palestinians Are using Wrong Forum". The New York Times (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. október 7.
  145. ↑ Alex Spillius (2011. szeptember 22.). "Barack Obama tells Mahmoud Abbas US will veto Palestinian statehood bid". The Telegraph (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. október 7.
  146. 1 2 Nichols, Michelle (2024. április 18.). "US stops UN from recognizing a Palestinian state through membership". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  147. 1 2 "US has 'no plans' to recognise Palestinian state, Vance says on UK trip". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  148. ↑ Quigley, John B. (2010). The statehood of Palestine: international law in the Middle East conflict (angol nyelven). Cambridge University Press. 151. o. ISBN 9780521151658.
  149. ↑ Salam, Kawther (2011. július 1.). "Lieberman Came To Vienna And Brought Us A Storm" (angol nyelven). 2018. november 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 1.
  150. ↑ "Die Anerkennung der PLO durch Österreich" (PDF) (német nyelven). 1980. szeptember 1. Hozzáférés: 2011. május 7.
  151. ↑ "Belgium to recognize Palestinian state at UN General Assembly, joining France and others". The Times of Israel (amerikai angol nyelven). 2025. szeptember 2. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  152. ↑ "Guerre au Proche-Orient : dans le sillon de la France, plusieurs États membres de l'ONU reconnaissent officiellement l'État palestinien (revoir notre direct) - RTBF Actus". RTBF (francia nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  153. ↑ Government of Denmark (2011. március 10.). "Danish FM Espersen meets President Abbas in Copenhagen" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2011. október 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 1.
  154. ↑ Agence France-Presse (2011. május 19.). "Denmark to recognize Palestine if Social Democrats win polls, report says". NOW Lebanon (angol nyelven). 2012. szeptember 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 1.
  155. ↑ "Frankrike har erkänt Palestina – vi är på plats vid FN:s högkvarter". Svenska Yle (svéd nyelven). 2025. szeptember 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  156. ↑ Government of the Republic of Korea. "Palestine" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs and Trade. Hozzáférés: 2011. szeptember 20.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  157. ↑ Government of Ethiopia (2010. október 15.). "Democracy in Eritrea? Three generations away says President Isaias". A Week in the Horn (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2010. október 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 15.
  158. ↑ "President Isaias Afwerki's interview with Swedish Journalist Donald Bostrom – HRC – Eritrea" (amerikai angol nyelven). 2011. február 16. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  159. ↑ "Statement by H.E. Osman Saleh, Minister of Foreign Affairs of the State of Eritrea at the Non-Aligned Movement Ministerial Meeting 23rd September 2024, New York". Eritrea Ministry Of Information (amerikai angol nyelven). 2024. szeptember 24. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  160. 1 2 "Palestinian National Authority Ministry of Foreign Affairs". 2014. november 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 14.
  161. ↑ Government of Estonia (2010. június 17.). "Foreign Minister Paet: Estonia Supports Right to Self-Determination for Palestine" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2012. június 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 7.
  162. ↑ "Prime minister: Estonia has no plans to recognize Palestine". ERR (angol nyelven). 2025. július 31. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  163. ↑ Government of Estonia. "Diplomatic relations". Ministry of Foreign Affairs. 2012. június 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. november 20.
  164. ↑ Government of Fiji (2002. május 24.). "Hansard for Friday, 24 May 2002" (angol nyelven). House of Representatives. 2011. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 29.
  165. ↑ Agence France-Presse (2010. december 13.). "EU stops short of outright recognition of Palestinian state". EUbusiness (angol nyelven). 2011. augusztus 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 29. {{cite news}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  166. ↑ Staff writers (2011. április 29.). "Finnish FM confirms support to PA" (angol nyelven). Ma'an News Agency. 2012. szeptember 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 29.
  167. ↑ "Finland joins declaration on two-state solution between Israel, Palestinians". Reuters (angol nyelven). 2025. szeptember 5. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  168. ↑ Karaviti, F. (2011. július 13.). "Papoulias visit to Palestinian Authority". Athens News Agency: Daily News Bulletin in English (angol nyelven). No. 3836. Hellenic Resources Network. 2012. október 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 15.
  169. ↑ Kaminaris, S.C. (1999. június). "Greece and the Middle East". Middle East Review of International Affairs (angol nyelven). 3 (2). Rubin, Barry; Global Research in International Affairs. 2012. február 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 15.
  170. ↑ Stamouli, Nektaria (2015. december 22.). "Greek Parliament Recognizes Palestinian State in Symbolic Vote". Wall Street Journal (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  171. ↑ Giannopoulos, Bill (2025. szeptember 7.). "PM: Greece to Recognize Palestinian State at Appropriate Time Greek City Times". Greek City Times (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  172. ↑ Agence France-Presse (2011. július 1.). "Dutch deny support for Palestinian statehood". Hindustan Times (angol nyelven). HT Media Limited. 2011. augusztus 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 17.
  173. ↑ Staff writers (2011. szeptember 2.). "Recognition of a Palestinian state: the EU is trying to remain united". PISQA (angol nyelven). 2012. március 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 17.
  174. ↑ "Netherlands rules out recognising Palestinian state for now". Reuters (angol nyelven). 2025. augusztus 7. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  175. ↑ Government of Croatia (2011. március 31.). "Croatia to formalise relations with Palestinians" (angol nyelven). News and Announcements. 2011. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 29.
  176. ↑ "Hrvatsko 'NE' Palestincima – Nacional.hr". arhiva.nacional.hr. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  177. ↑ "President Milanović: Croatia should recognize Palestine, and Israel wants to provoke a global conflict violently". President of the Republic of Croatia - Zoran Milanović (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  178. ↑ "President Milanović Is Calling on the Government of the Republic of Croatia to Initiate the Procedure to Recognize Palestine in the Croatian Parliament". President of the Republic of Croatia - Zoran Milanović (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  179. ↑ Government of Japan (2011. június 9.). "Meeting between Foreign Minister Matsumoto and Jordanian Minister of Planning and Cooperation Hassan" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2011. szeptember 19.
  180. ↑ "Prime Minister Dr. Salam Fayyad inaugurated the JAIP" (angol nyelven). Jericho Agro-Industrial Park. 2010. november 28. 2011. március 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 19.
  181. ↑ Government of Japan (2010. március 11.). "Statement ... on the decision of the Government of Israel regarding the construction of housing units at settlements in West Bank including East Jerusalem" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2011. szeptember 19.
  182. ↑ Government of Japan (2011. január 11.). "Statement by Mr. Seiji Maehara, Minister for Foreign Affairs of Japan, on the demolition of the Shepherd's Hotel in East Jerusalem" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2011. szeptember 19.
  183. ↑ "日本はパレスチナを国家として承認する日程を約束しない". Arab News (japán nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  184. ↑ Biya, Paul (2007. szeptember 28.). "L'intégralité de la déclaration du président Paul Biya, Président de République du Cameroun, devant l'Assemblée générale des Nations Unies" (PDF) (francia nyelven). Hozzáférés: 2011. szeptember 19. {{cite news}}: Unknown parameter |publisherer= ignored (súgó)[halott link]
  185. ↑ Peters, Joel (1992). Israel and Africa: the problematic friendship (angol nyelven). I.B. Tauris. 134–5. o. ISBN 9781870915106.
  186. ↑ Coplin, W.D.; O'Leary, M. (1990). Political Risk Yearbook: 1990 (angol nyelven). Cedar Tree House. ISBN 9781852711238.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  187. ↑ Teke, Elvis (2011. augusztus 25.). "President Paul BIYA receives special message from Israeli Prime Minister". Cameroon Radio Television (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. szeptember 19.{{cite news}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  188. 1 2 Palestinian National Authority (2011. szeptember 6.). "المالكي يلتقي عددا من وزراء الخارجية على هامش منتدى الباسيفك" (arab nyelven). Ministry of Foreign Affairs. Hozzáférés: 2011. szeptember 9.{{cite news}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  189. ↑ Permanent Representation of the Republic of Latvia to the European Union (2008. szeptember 24.). "Foreign Minister acknowledges Latvia's readiness to engage in co-operation projects with PNA" (angol nyelven). Government of Lithuania. 2012. január 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 20.
  190. ↑ Government of Lithuania (2010. november 5.). "Latvia offers training in environmental management for Palestinian National Authority staff" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2012. január 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 20.
  191. ↑ "Ārlietu ministrija: Palestīnas valsts atzīšana patlaban nav Latvijas valdības darba kārtībā". www.lsm.lv (lett nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  192. ↑ Watson, G.R. (2000). The Oslo Accords:international law and the Israeli-Palestinian peace agreements (angol nyelven). Oxford University Press. 298. o. ISBN 9780198298915.
  193. ↑ United Nations General Assembly (2011. január 20.). "Summary record of the 50th meeting" (angol nyelven). Chief of the Official Records. 2012. május 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 20.
  194. ↑ "Grosse Staaten erkennen Palästina an (Abo)". Vaterland online (német nyelven). 2025. szeptember 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  195. ↑ Pavilenene, Danuta (2011. május 5.). "Lithuania and Israel discussed steps towards boosting investment, trade and tourism between countries". The Baltic Course (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. szeptember 19.
  196. ↑ Jakučionis, Saulius (2025. augusztus 5.). "Lithuanian president's adviser defends Israeli visit, rejects recognising Palestine". lrt.lt (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  197. ↑ Staff writers (2011. szeptember 3.). "FM Poposki meets his EU colleagues in Poland" (angol nyelven). Macedonia International News Agency. 2011. november 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 12.
  198. 1 2 Duursma, Jorri (1996). Fragmentation and the international relations of micro-states: self-determination and statehood (angol nyelven). Cambridge University Press. 425. o. ISBN 9780521563604.
  199. 1 2 Magid, Jacob (2020. november 20.). "UN panel votes 163-5 in support of Palestinian statehood, end of occupation". The Times of Israel (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  200. ↑ Abdul Khalik; Desy Nurhayati (2011. május 28.). "Palestine gets NAM support for liberty, UN membership". The Jakarta Post (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. szeptember 19.{{cite news}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  201. ↑ U Win Aung (2000. szeptember 20.). "Statement by His Excellency U Win Aung Minister for Foreign Affairs and Chairmen of the Delegation of the Union of Myanmar" (angol nyelven). United Nations. Hozzáférés: 2011. szeptember 19.
  202. ↑ Usa Ibp Usa (2009). Micronesia Country Study Guide (angol nyelven). International Business Publications. 38. o. ISBN 9781438732688.
  203. ↑ Government of Moldova (2011. június 20.). "Israel removes the fee for visas for moldovan citizens traveling to this country" (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs and European Integration. 2017. december 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 20. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  204. ↑ Velixar, Cristian (2024. május 27.). "Va recunoaște Moldova Palestina drept stat independent? Răspunsul ministrului de Externe". NewsMaker (román nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  205. ↑ (románul) Government of Moldova. "Bilateral cooperation: Palestine". Ministry of Foreign Affairs. 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 1. {{cite web}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  206. 1 2 Palestinian National Authority (2011. szeptember 9.). "المالكي يواصل مشاوراته مع وزراء خارجية دول الباسيفيك" (arab nyelven). Ministry of Foreign Affairs. 2012. március 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 9.
  207. ↑ Marx, Bettina; Scheschkewitz, Daniel (2011. július 26.). "Palestinian independence plans unlikely to succeed". Deutsche Welle (német nyelven). Hozzáférés: 2011. augusztus 15.{{cite news}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  208. ↑ Connor, Richard (2011. április 7.). "Merkel will not recognize unilaterally-declared Palestinian state". Deutsche Welle (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. augusztus 15.
  209. ↑ Agence France-Presse (2011. május 6.). "Merkel plays down French rift over Palestine". The Local (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. augusztus 15.
  210. ↑ "Merz: Germany will not join allies' initiative to recognise Palestinian state". Reuters (angol nyelven). 2025. augusztus 26. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  211. ↑ Staff writers (2011. május 12.). "Berlusconi: Italy won't recognize Palestinian state". The Jerusalem Post (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. szeptember 17.
  212. ↑ Staff writers (2011. június 13.). "Israel hails Italy's opposition to Palestinian state bid" (angol nyelven). Ma'an News Agency. 2014. augusztus 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. szeptember 17.
  213. ↑ "Italy's Meloni: Recognising Palestinian state before it is established may be 'counterproductive'". Reuters (angol nyelven). 2025. július 26. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  214. ↑ "Italy not ready to recognize Palestine, says Foreign Minister Tajani". Middle East Monitor. 2025. július 25. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  215. ↑ "UN votes 128-9 to reject US decision on Jerusalem – DW – 12/21/2017". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  216. ↑ Staff writers (2011. január 24.). "Symbolic Recognition of Palestinian State by Latin American Countries" (angol nyelven). Anti-Defamation League. 2011. április 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 1.
  217. ↑ Staff writers (2011. március 5.). "Palestinian National Authority Condemns Martinelli Comments". The Panama Digest (angol nyelven). 2010. március 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 1.
  218. ↑ Kampeas, Ron (2011. április 28.). "Price for Israel support: Come to Panama and enjoy the food and Wi-Fi". JTA Online (angol nyelven). Jewish Telegraphic Agency. 2012. január 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 1.
  219. ↑ "Panama looking to recognize Palestine State". Newsroom Panama (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  220. ↑ Malielegaoi, Tuila'epa Sailele (2010. szeptember 27.). "Statement by Tuila'epa Sailele Malielegaoi Prime Minister of the Independent State of Samoa at the general debate of the 65th Session of the United Nations General Assembly" (PDF) (angol nyelven). Permanent Mission of Samoa to the United Nations. Hozzáférés: 2011. szeptember 19.
  221. ↑ Summermatter, Stefania (2011. augusztus 17.). "Switzerland debates Palestine question". Swissinfo (angol nyelven). Swiss Broadcasting Corporation. 2012. március 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 27.
  222. ↑ "Swiss back 2-state solution to Israeli-Palestinian conflict". www.aa.com.tr. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  223. ↑ Leifer, Michael (2000). Singapore's foreign policy: coping with vulnerability (angol nyelven). Routledge. 91. o. ISBN 9780415233521.
  224. ↑ "Minister for Foreign Affairs Dr Vivian Balakrishnan's Written Reply to Parliamentary Question on Palestine". www.mfa.gov.sg (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  225. ↑ "Singapore prepared to recognise State of Palestine in principle, says envoy at high-level UN meeting". The Straits Times (angol nyelven). 2025. július 30. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  226. ↑ "S'pore will reconsider position on Palestine if situation deteriorates: Vivian". The Straits Times (angol nyelven). 2025. szeptember 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  227. ↑ Trevett, Claire (2011. szeptember 9.). "Palestinians ask NZ to back bid for UN membership". The New Zealand Herald (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. szeptember 4.
  228. ↑ Young, Jane (2011. július 17.). "New Zealand needs to vote for Palestine". Pundit (angol nyelven). Hozzáférés: 2011. szeptember 9.
  229. ↑ "Jacinda Ardern on Gaza conflict: Israel's 'encroachment, settlements and evictions' avert two-state solution". Newshub (angol nyelven). 2021. május 18. 2021. május 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  230. ↑ "NZ considering recognition of state of Palestine". www.beehive.govt.nz. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  231. ↑ "Luxon maintains silence on Palestine position, as partners move to recognise". www.thepress.co.nz. Hozzáférés: 2025. szeptember 24.
  232. ↑ Alex Spillius (2011. szeptember 22.). "Barack Obama tells Mahmoud Abbas US will veto Palestinian statehood bid". The Telegraph. Hozzáférés: 2011. október 7.
  233. ↑ Sadaka. "The EU and Israel" (PDF). 1. o. 2011. augusztus 31. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 30.
  234. ↑ Council of the European Union, "17218/09 (Presse 371)" (PDF), Press release, 2985th Council meeting on Foreign Affairs, Press Office, hozzáférés: 2011. augusztus 2.
  235. ↑ Irish Aid (2007. december 17.). "Minister Kitt pledges additional assistance for Palestinians at Paris Donor Conference". Government of Ireland. 2018. november 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 2.
  236. ↑ Peters, Joel (1992). Israel and Africa: the problematic friendship. I.B. Tauris. 134–5. o. ISBN 9781870915106.
  237. ↑ Biya, Paul (2007. szeptember 28.). "L'intégralité de la déclaration du président Paul Biya, Président de République du Cameroun, devant l'Assemblée générale des Nations Unies" (PDF) (francia nyelven). Hozzáférés: 2011. szeptember 19. {{cite news}}: Unknown parameter |publisherer= ignored (súgó)[halott link]
  238. ↑ Boström, Daniel (2010. október 11.). "'Jag har aldrig ägnat mig åt den frågan'". Aftonbladet (svéd nyelven). Hozzáférés: 2011. augusztus 15. Translation at Human Rights Concern Eritrea, accessed 2011-08-15.
  239. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) „caricom” nevű lábjegyzeteknek

Fordítás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az International recognition of the State of Palestine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Palesztina_nemzetközi_elismertsége&oldid=29335753”