Ugrás a tartalomhoz

A Malév 240-es járatának katasztrófája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Malév 240-es járatának katasztrófája
Adatok
Dátum1975. szeptember 30.
HelyszínFöldközi-tenger, Bejrút közelében
Okismeretlen
Indulási állomásBudapest - Ferihegyi repülőtér
CélállomásBejrút - Rafic Hariri repülőtér
Halottak60 (mindenki)
Túlélők0
Repülőgép
RepülőgépTu–154B2
ÜzemeltetőMALÉV - Hungarian Airlines
LajstromjelHA-LCI
Utasok50
Személyzet10
SablonWikidataSegítség

A Malév 240-es számú járata a Malév által üzemeltetett három hajtóműves Tu–154 típusú sugárhajtású utasszállító repülőgép volt, amely a BudapestBejrút menetrend szerinti útvonalon Libanon tengerpartjának közelében 1975. szeptember 30-án a Földközi-tengerbe zuhant. A fedélzeten tartózkodó ötven utas, valamint a tízfős legénység életét vesztette. A légi katasztrófa oka hivatalosan azóta is ismeretlen.[1][2]

Lehetséges magyarázatok

[szerkesztés]

A szóbeszéd szerint a gépet lelőtték, amiért arab csoportok számára fegyvereket szállított, vagy amiért azt feltételezték, hogy PFSZ-tagok küldöttsége tartózkodott a fedélzeten (nem tartózkodott). Feltételezett támadók Szíria, illetve Izrael.[1]

A katasztrófa előtti napokban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezető tisztségviselői Jasszer Arafat kivételével mindannyian Budapesten tartózkodtak hivatalos látogatáson a szervezet budapesti irodájának megnyitóján. Egyes elbeszélések szerint Magyarországon akkoriban titkos katonai felkészítést is kaphattak a szervezet aktivistái, akik a katasztrófa idején fellángoló libanoni polgárháborúban[3] vállaltak volna szerepet. Megint mások azt gyanítják, hogy Magyarország titkos fegyverszállítmányt akart küldeni a térségbe, hiszen akkoriban Magyarország jelentős fegyvergyártási kapacitással rendelkezett.

Ami biztosnak tűnik, hogy a jóval több mint 100 utas befogadására alkalmas gépen mindössze ötven utas tartózkodott a katasztrófa időpontjában. Tanúk elmondása szerint a gép indulása előtti napokban már nem lehetett rá jegyet váltani, továbbá az indulás napján többször is órákkal halasztották el a gép indulását. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a PFSZ-tagok számára fenntartott helyekre valamiért nem érkeztek meg az utasok. Mások pedig azt gyanítják, hogy a raktérben elhelyezett nagy tömegű (feltételezésük szerint fegyver-) rakomány miatt le kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát. Szemtanúk szerint a repülőgépet Budapesten az indulás előtt egy kimondottan félreeső helyen várakoztatták, amikor egy időre megszűnt a repülőtér kivilágítása. A repülőtér magyarázata szerint áramszünet okozta az üzemzavart, mások szerint ekkor rakodták a fegyvereket a gépre, megint mások szerint a magyar titkosszolgálat kívánta azt a látszatot kelteni, hogy a PFSZ-tagok a sötétség leple alatt felszálltak a gépre.[1]

Következmények

[szerkesztés]

2007. szeptember 27-én Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat akkor felügyelő tárca nélküli miniszter levelet írt[4] Répássy Róbertnek (Fidesz) a magyar Országgyűlés képviselőjének arról, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal 2003-ban két jelentést is készített a balesetről. A jelentéseket a miniszter úgy foglalta össze, hogy nem találhatóak korabeli (titkosszolgálati) dokumentumok az ügyre vonatkozóan. A 2003-as jelentéseket szigorúan titkosnak minősítették a légi katasztrófával nem kapcsolatos egyéb tartalmuk miatt.

2009. január 14-én a katasztrófával kapcsolatban Erik Meijer holland EP képviselő az Európai Bizottsághoz kérdéseket intézett: tisztában vannak-e, hogy nem történt kivizsgálás, és tesznek-e valamit, hogy az érintettek válaszokat kapjanak. (A Bizottság szerint nekik nincs az ügyben hatáskörük, abban a nemzeti hatóságok az illetékesek.)[5]

A katasztrófa után a tenger felszínén megtalált muzulmán áldozatokat a muzulmán vallási hagyományoknak megfelelően 24 órán belül eltemették. A megtalált nem muzulmán áldozatok nyughelye ismeretlen a hozzátartozók előtt. A katasztrófa után Budapesten felavattak ugyan egy emlékhelyet a Farkasréti temetőben, azonban nem biztosítottak lehetőséget a gyászoló hozzátartozóknak, hogy a különböző vallású áldozatokra az emlékhelynél vallási szertartásokkal emlékezzenek meg.[1] Az emlékhelyet a baleset 30. évfordulóján felújították, továbbá az áldozatokra megemlékező gyászmisét is tartottak.[6] A repülőgép roncsait 2009-ben sem kívánták a felszínre hozni,[7] holott ennek műszaki feltételei már a katasztrófa idején is adottak lettek volna. A kiemelés utáni műszaki vizsgálat véget vethetett volna a baleset körülményeivel kapcsolatos több évtizedes találgatásnak. Magyarország kormánya 2009-ben úgy döntött, hogy a gyászoló hozzátartozók részére áldozatonként 4 millió forintot fizet.[8] Valószínűleg ez a történelem legnagyobb részletes nyilvános vizsgálat nélküli polgári légikatasztrófája.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d A Titkok Légijárata Hír TV videója
  2. Az Elveszett Járat - Malév 240 Airliners.net (Angol)
  3. Libanon és a véres polgárháború (1975-1990). [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  4. Szilvásy levele Archiválva 2012. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. Európai Bizottság elé terjesztett kérés
  6. Az 1975-ös Bejrúti Malév járat rejtélye Ferihegyi Repülőtér közösségének cikke
  7. Tengerben maradnak a Malév-gép roncsai index.hu cikke
  8. Négymilliót kapnak az 1975-ös Malév-katasztrófa érintettjei index.hu cikke

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Malév Flight 240 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]