„Árvay Árpád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória cseréje alkategóriára
Felesleges kategória eltávolítása
34. sor: 34. sor:
*''Jumbó nem felejt'' (ifjúsági regény, 1970)<ref>[http://www.antikvarium.hu/konyv/arvay-arpad-jumbo-nem-felejt-360720 Információ a könyvről az antikvarium.hu oldalán]</ref>
*''Jumbó nem felejt'' (ifjúsági regény, 1970)<ref>[http://www.antikvarium.hu/konyv/arvay-arpad-jumbo-nem-felejt-360720 Információ a könyvről az antikvarium.hu oldalán]</ref>
*''Elődök példája. Múlt századi művészek a magyar-román kapcsolatok elmélyítéséért'' (1973. Románul Gelu Păteanu fordításában, Ion Bănuța előszavával, 1975)
*''Elődök példája. Múlt századi művészek a magyar-román kapcsolatok elmélyítéséért'' (1973. Románul Gelu Păteanu fordításában, Ion Bănuța előszavával, 1975)
*''Szélsodorta falevél'' (életrajzi regény [[Szathmári Pap Károly]]ról, 1973. Románul ''Pictorul peregrin'' címmel, Constantin Olariu fordításában, 1977)
*''Szélsodorta falevél'' (életrajzi regény [[Szathmáry Pap Károly|Szathmári Pap Károly]]ról, 1973. Románul ''Pictorul peregrin'' címmel, Constantin Olariu fordításában, 1977)


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
53. sor: 53. sor:
[[Kategória:Romániai magyar újságírók]]
[[Kategória:Romániai magyar újságírók]]
[[Kategória:Magyar ifjúsági szerzők]]
[[Kategória:Magyar ifjúsági szerzők]]
[[Kategória:Romániai magyarok]]
[[Kategória:1902-ben született személyek]]
[[Kategória:1902-ben született személyek]]
[[Kategória:1985-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1985-ben elhunyt személyek]]

A lap 2020. január 10., 19:09-kori változata

Árvay Árpád
Élete
Született1902. április 21.
Szatmár
Elhunyt1985. szeptember 9. (83 évesen)
Bukarest
HázastársaLőrinczy Jolán
GyermekeiÁrvay Zsolt
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény

Árvay Árpád (Szatmár, 1902. április 21.Bukarest, 1985. szeptember 9.) író, regényíró, újságíró, szerkesztő. Felesége Lőrinczy Jolán. Fia Árvay Zsolt kutató vegyészmérnök.

Életútja

A nagyváradi jogakadémia hallgatója, majd újságíró, a nagyváradi Magyar Szó (1930), ennek betiltása után a lap folytatásaként megjelenő Magyar Kurír, Erdélyi Magyar Szó, Magyar Hírlap, Új Magyar Szó szerkesztője (1930-37), ugyanott a Néplap főszerkesztője. Írásai jelentek meg a Magyar Kisebbségben és a Tíz tűz című antológiában. Az Országos Magyar Párt helyi elnöke volt.

1941 és 1944 között a nagyváradi Estilap főszerkesztője és publicistája. Lapját a német megszállók beszüntették. A második világháború után a kolozsvári népbíróság 10 év börtönre ítélte, 1949-ben szabadult.[1] Hosszabb szünet után csak 1967-től jelenhettek meg újra írásai. Napilapokban és folyóiratokban a közös román-magyar művészeti hagyományokat elevenítette fel.

Főbb munkái

  • Regösök útján (versek, Nagyvárad, 1931)
  • Jumbó nem felejt (ifjúsági regény, 1970)[2]
  • Elődök példája. Múlt századi művészek a magyar-román kapcsolatok elmélyítéséért (1973. Románul Gelu Păteanu fordításában, Ion Bănuța előszavával, 1975)
  • Szélsodorta falevél (életrajzi regény Szathmári Pap Károlyról, 1973. Románul Pictorul peregrin címmel, Constantin Olariu fordításában, 1977)

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 25.)
  2. Információ a könyvről az antikvarium.hu oldalán

Források

További információk